„Martonházi-aragonitbarlang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 85.248.5.206 (vita) szerkesztéséről EmausBot szerkesztésére |
a Bot: 11 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1075804 adatába |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Szlovákia világörökségi helyszínei]] |
[[Kategória:Szlovákia világörökségi helyszínei]] |
||
[[Kategória:A Szlovák-karszt barlangjai]] |
[[Kategória:A Szlovák-karszt barlangjai]] |
||
[[en:Ochtinská Aragonite Cave]] |
|||
[[be:Охцінская араганітавая пячора]] |
|||
[[be-x-old:Охцінская араганітавая пячора]] |
|||
[[cs:Ochtinská aragonitová jeskyně]] |
|||
[[de:Ochtinská aragonitová jaskyňa]] |
|||
[[es:Cueva de aragonito Ochtinská]] |
|||
[[fr:Grotte d'aragonite d'Ochtiná]] |
|||
[[nl:Ochtinská aragonitová jaskyňa]] |
|||
[[pl:Ochtyńska Jaskinia Aragonitowa]] |
|||
[[ru:Охтинская арагонитная пещера]] |
|||
[[sk:Ochtinská aragonitová jaskyňa]] |
A lap 2013. március 8., 22:26-kori változata
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Szlovákia |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VIII |
Felvétel éve | 1995 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 39′ 53″, k. h. 20° 18′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 53″, k. h. 20° 18′ 33″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonházi-aragonitbarlang témájú médiaállományokat. |
A Martonházi-aragonitbarlang (vagy más néven Ochtinai-aragonitbarlang, szlovákul Ochtinská aragonitová jaskyňa), amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként a Világörökség része, a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike.
A Rozsnyótól 26 km-re, a Gömör–Szepesi-érchegységben található, 300 m hosszú barlangot 1954-ben fedezték fel, és 1972-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Várhegy északkeleti oldalán 660 méter magasan nyílik. Föld alatti csarnokait az aragonitból formálódott különféle képződmények díszítik, amelyek a felszíni vizek korróziós tevékenysége és mészkő kikristályosodása folyamán jöttek létre. Színük a fehértől a barnáig terjed, s alakjuk rendkívül változatos. Korukat 138 000 és 13 000 év közé teszik a kutatók.
Napjainkig tíz termet tártak fel, amelyeket a képződmények formái után neveztek el. Így van például Tejút-terem, Csillag-terem, Márvány-terem.