„Antal Géza (orvos)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a interwiki |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|Antal Géza (teológus)}} |
{{más|Antal Géza (teológus)}} |
||
[[Fájl:Antal Géza.jpg|bélyegkép|Antal Géza (1846–1889)]] |
[[Fájl:Antal Géza.jpg|bélyegkép|Antal Géza (1846–1889)]] |
||
'''Antal Géza''' |
[[Magyardellő]]i '''Antal Géza''' ([[Nagyenyed]], [[1846]]. [[szeptember 11.]] – [[Budapest]], [[1889]]. [[december 20.]]) orvosprofesszor, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. Unokája [[Szentágothai János]] Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
==Munkái== |
==Munkái== |
||
* Kovács József tanár sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871/2–1873/4. tanévekben. Budapest, 1876. (Réczey Imrével) |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
==Források== |
==Források== |
A lap 2012. december 26., 00:26-kori változata
Magyardellői Antal Géza (Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.) orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Unokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.
Élete
Apja Antal László, a Bethlen Kollégium kórházának orvosa volt. Antal Géza a marosvásárhelyi főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután 1865-ben Bécsbe ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva Budapesten folytatta az orvosi tanfolyamot. 1870 novemberében lett orvosdoktor, 1871-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte, majd 1873-ban megkapta a műtői oklevelet. Ez év május havában a Budapesti Egyetem sebészeti kórházában mint tanársegéd nyert alkalmazást, mely állástól 1877 végén vált meg. 1876. szeptember 21-étől magántanár lett, 1884-ben a Rókus Kórház fiókosztályának rendelő orvosa lett. 1888 júliusában a Rókus Kórház főorvosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1889. május 3-án választotta levelező tagjává.
Munkái
- Kovács József tanár sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871/2–1873/4. tanévekben. Budapest, 1876. (Réczey Imrével)
- Az elvérzésről. Budapest, 1883. (Term. Előadások 37. füzet.)
- Húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. U. ott, 1888. (Ism. Orvosi Hetilap Ezen munkának bőv. német kiadása: Specielle chirurgische Pathologie u. Therapie der Harnröhre. Stuttgart, 1888.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.