„Mindszenti temető” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
== A temető keletkezése == |
== A temető keletkezése == |
||
A [[miskolc]]i [[Mindszenti templom]] helyén korábban kápolna állt, amiről 1507-ből vannak források. A mai templom építése 1724-ben kezdődött a kápolna helyén. Arról, hogy a mai mindszenti temető mikor jött létre, illetve hogy mikor kezdték ott a temetkezést, nincs pontos adat.{{refhely|Dobrossy–Kárpáti|400–402. oldal}} A temető a történelem folyamán is Miskolc területén feküdt, de a halottak nyilvántartását a mindszenti lelkészi hivatalban vezették, ugyanakkor a mindszentieken kívül a miskolci katolikusok is ide temetkeztek. Az első nyilvántartási adatok 1717-ben születtek, de az akkori lelkész, Dessewffy Elek csak a születéseket vezette, a „holtak könyvét” Gányi Ferenc plébános kezdte írni az 1720-as évek második felében. 1726 és 1782 között a miskolci [[Ortodox kereszténység|ortodox vallásúak]] is ide temetkeztek. Erről az első bejegyzés 1726. május 15-én született Theodosziosz szerzetespap tollából. 1726 után már a „kálvinista temetőt” használták, de néha ezután is temetkeztek ide, főleg a temet keleti, az 1970-es években épített út másik oldalán fekvő részén.{{refhely|Dobrossy–Kárpáti|413–414. oldal}} |
A [[miskolc]]i [[Mindszenti templom]] helyén korábban kápolna állt, amiről 1507-ből vannak források. A mai templom építése 1724-ben kezdődött a kápolna helyén. Arról, hogy a mai mindszenti temető mikor jött létre, illetve hogy mikor kezdték ott a temetkezést, nincs pontos adat.{{refhely|Dobrossy–Kárpáti|400–402. oldal}} A temető a történelem folyamán is Miskolc területén feküdt, de a halottak nyilvántartását a mindszenti lelkészi hivatalban vezették, ugyanakkor a mindszentieken kívül a miskolci katolikusok is ide temetkeztek. Az első nyilvántartási adatok 1717-ben születtek, de az akkori lelkész, Dessewffy Elek csak a születéseket vezette, a „holtak könyvét” Gányi Ferenc plébános kezdte írni az 1720-as évek második felében. 1726 és 1782 között a miskolci [[Ortodox kereszténység|ortodox vallásúak]] is ide temetkeztek. Erről az első bejegyzés 1726. május 15-én született Theodosziosz szerzetespap tollából. 1726 után már a „kálvinista temetőt” használták, de néha ezután is temetkeztek ide, főleg a temet keleti, az 1970-es években épített út másik oldalán fekvő részén.{{refhely|Dobrossy–Kárpáti|413–414. oldal}} |
||
| 14. sor: | 15. sor: | ||
<center><gallery> |
<center><gallery> |
||
| ⚫ | |||
Fájl:Tomb of Barsony.jpg|Bársony János síremléke |
Fájl:Tomb of Barsony.jpg|Bársony János síremléke |
||
Fájl:Benke grave 1.jpg|Benke József sírja |
Fájl:Benke grave 1.jpg|Benke József sírja |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | * {{hely|Dobrossy–Kárpáti}} {{CitLib||közreműködők= Dobrossy István (szerk.) |cím= A miskolci Avas |fejezetszerző= Dobrossy István |fejezetszerző2= Kárpáti László|fejezetcím= Mindszent egyházi műemlékegyüttese |hely= Miskolc |kiadó= Herman Ottó Múzeum |kiadó2= Borsodi Nyomda |év= 1993 |oldal= 399–422 |isbn= 9637221581}} |
||
* {{CitLib|szerző= |szerző2= |szerző3= |cím= Miskolc írásban és képekben 1/1 |alcím= |közreműködők= Dobrossy István (szerk.)|kiadás= |hely= Miskolc |kiadó= Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár |év= |sorozat= Miskolc írásban és képekben |sorozatszám= 1/1|url= |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím= A mindszenti római katolikus templom |oldal= 248–250 |isbn= 9639311499}} |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A lap 2012. november 9., 18:34-kori változata
A temető keletkezése
A miskolci Mindszenti templom helyén korábban kápolna állt, amiről 1507-ből vannak források. A mai templom építése 1724-ben kezdődött a kápolna helyén. Arról, hogy a mai mindszenti temető mikor jött létre, illetve hogy mikor kezdték ott a temetkezést, nincs pontos adat.[1] A temető a történelem folyamán is Miskolc területén feküdt, de a halottak nyilvántartását a mindszenti lelkészi hivatalban vezették, ugyanakkor a mindszentieken kívül a miskolci katolikusok is ide temetkeztek. Az első nyilvántartási adatok 1717-ben születtek, de az akkori lelkész, Dessewffy Elek csak a születéseket vezette, a „holtak könyvét” Gányi Ferenc plébános kezdte írni az 1720-as évek második felében. 1726 és 1782 között a miskolci ortodox vallásúak is ide temetkeztek. Erről az első bejegyzés 1726. május 15-én született Theodosziosz szerzetespap tollából. 1726 után már a „kálvinista temetőt” használták, de néha ezután is temetkeztek ide, főleg a temet keleti, az 1970-es években épített út másik oldalán fekvő részén.[2]
A temetőt többször is bezárták, mert megtelt, a 20. században például 1920-ban és 1976-ban. Rövid idő múlva azonban mindig megnyitották, és ma is működik. A mindszenti temető tulajdonképpen két részből áll: a római katolikus és az evangélikus temető területéből.[3]
Római katolikus temető
Ez a temető Miskolc legkedveltebb temetkezési helye. Nagy kiterjedésű sírkert, ahol számos nevezetes személy síremlékét lehet megtekinteni. A temető tornyos kápolnája 1885 után épült a főbejáratnál, az 1990-es években vele szemben új ravatalozót építettek. A temető legnevezetesebb síremlékei:[4]
- Bársony János fekete gránit sírkövét a város emeltette, a jótékonykodásáról híres városi ügyész sírja fölé.
- Benke József színész, színházigazgató volt. Lánya Laborfalvi Róza, és ő indította el a színészi pályán Déryné Széppataki Rózát (aki Miskolc egy másik temetőjében nyugszik) is.
- Halmay Béla és Honti Béla, az após-vő rokoni kapcsolatban álló két politikus Miskolc két jelentős polgármestere volt. Rajtuk kívül családtagok is a sírban nyugszanak.
- Munkácsy Mihály szüleinek síremléke a bejárat közelében áll. A hatalmas gránit sírjelet a festő szülei, Lieb Mihály és Röck Cecília sírjára állította 1885-ben.
- A Piva család sírhelye Carlo Piva, a Miskolcon egykor rendkívül népszerű olasz cukrász családjának hamvait tartalmazza (maga Carlo Piva Milánóban nyugszik).
- Tóth Dezső 1949-ben lett Miskolc polgármestere, majd 1950-től 1957 elejéig tanácselnök-helyettes volt.
-
Bársony János síremléke -
Benke József sírja -
A Halmay-Honti család síremléke -
Munkácsy szüleinek síremléke -
A Piva család síremléke
Evangélikus temető
Az evangélikus temető a római katolikus temető szomszédságában, attól délre terül el, itt van ravatalozó kápolnája is. A Király (akkor Vándor Sándor) út építésekor, amely a Miskolcon átvezető 3. számú út része volt, a temetőt kettévágták, így területének egy része az út keleti oldalán terül el. A temetőben nyugszik Csengey Gusztáv evangélikus teológus, tanár, költő, Soós Károly 1848-as honvéd, Zelenka Pál püspök, Glós Károly földbirtokos, Henszelmann Aladár orvos.[5]
-
Az evangélikus temető kápolnája -
Csengey Gusztáv sírja -
Zelenka Pál sírja -
Glós Károly sírja -
Henszelmann Aladár sírja
Jegyzetek
- ↑ Dobrossy–Kárpáti 400–402. oldal
- ↑ Dobrossy–Kárpáti 413–414. oldal
- ↑ Dobrossy–Kárpáti 414. oldal
- ↑ Dobrossy–Kárpáti 417–421. oldal
- ↑ Dobrossy–Kárpáti 414–417. oldal
Források
- ↑ Dobrossy–Kárpáti: Dobrossy István – Kárpáti László: Mindszent egyházi műemlékegyüttese. In A miskolci Avas. Dobrossy István (szerk.). Miskolc: Herman Ottó Múzeum; (hely nélkül): Borsodi Nyomda. 1993. 399–422. o. ISBN 9637221581
- A mindszenti római katolikus templom. In Miskolc írásban és képekben 1/1. Dobrossy István (szerk.). Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 248–250. o. = Miskolc írásban és képekben, 1/1. ISBN 9639311499