„Elemi töltés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav |
a DEFAULTSORT AWB (8350) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő [[mezon]]oké és [[barion]]oké viszont egész. |
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő [[mezon]]oké és [[barion]]oké viszont egész. |
||
{{DEFAULTSORT:Elemito~ltes}} |
|||
[[Kategória:Fizikai állandók]] |
[[Kategória:Fizikai állandók]] |
||
[[Kategória:Elektrodinamika]] |
[[Kategória:Elektrodinamika]] |
||
A lap 2012. október 30., 14:41-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az elemi töltés megegyezik a proton elektromos töltésével. Jele e. Fizikai állandó, értéke: e=1,602 176 487(40)·10−19 C.
Az összes szabad részecske töltése ennek egész számú többszöröse. Az elektron töltése például -1 e. Az elemi töltésegységet Robert Millikan mérte meg 1909-es olajcseppes kísérletében (fizikai Nobel-díj 1923).
A szabadon nem előforduló kvarkok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő mezonoké és barionoké viszont egész.
