„Szorobán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Szerkezete: még egy elütés |
nihongo |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''szorobán''' egy [[Japán]]ban kifejlesztett számolóeszköz. Neve a kínai suanpanból származik, ami 1600 körül került Japánba.<ref>A Brief History of the Abacus [http://www.ee.ryerson.ca/~elf/abacus/history.html The Abacus: A Brief History] "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."</ref> A suanpanhoz hasonlósan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1991-ben jelent meg,<ref name="pecs">[http://www.belvarosi-pecs.sulinet.hu/index.php-pageid=03.htm]</ref> és azóta a matematikatanításban is használják, sőt, még versenyt is rendeznek belőle.<ref name="pecs"/> |
A {{nihongo|'''szorobán'''|算盤, そろばん|soroban}} egy [[Japán]]ban kifejlesztett számolóeszköz. Neve a kínai suanpanból származik, ami 1600 körül került Japánba.<ref>A Brief History of the Abacus [http://www.ee.ryerson.ca/~elf/abacus/history.html The Abacus: A Brief History] "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."</ref> A suanpanhoz hasonlósan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1991-ben jelent meg,<ref name="pecs">[http://www.belvarosi-pecs.sulinet.hu/index.php-pageid=03.htm]</ref> és azóta a matematikatanításban is használják, sőt, még versenyt is rendeznek belőle.<ref name="pecs"/> |
||
==Szerkezete== |
==Szerkezete== |
||
A lap 2012. október 12., 20:25-kori változata
A szorobán (算盤, そろばん; Hepburn: soroban) egy Japánban kifejlesztett számolóeszköz. Neve a kínai suanpanból származik, ami 1600 körül került Japánba.[1] A suanpanhoz hasonlósan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1991-ben jelent meg,[2] és azóta a matematikatanításban is használják, sőt, még versenyt is rendeznek belőle.[2]
Szerkezete
A szorobán páratlan számú oszlopból vagy rúdból áll, mindegyiken gyöngyökkel: egy, a többitől elválasztott gyöngy (égi gyöngy) ötöt, a többi négy gyöngy (földi gyöngy) egyet ér. Ez a szerkezet a kevesebb gyöngy ellenére a suanpannal megegyező kifejezőerőt ad.
A szorobán rúdjainak száma mindig páratlan, és nagyobb, mint kilenc. Többnyire 13 rudas, de gyakoriak a 21, 23, 27 vagy akár 31 rudas szorobánok. Ez lehetővé teszik a pontosabb számolást, vagy több szám kijelzését is. Minden oszlop egy jegyet reprezentál, ezért több rúdon több jegy hozható létre.
A szorobánt különféle anyagból építik. Vannak fából, fémből, rattanból vagy bambuszból készült példányai. A gyöngyök két végükön kicsúcsosodnak. Rendszerint fából vannak, de lehetnek kőből, márványból vagy műanyagból is, különösen a Japánon kívül készült példányok.
Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg.
Jegyzetek
- ↑ A Brief History of the Abacus The Abacus: A Brief History "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."
- ↑ a b [1]