„Közönséges görény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a javítás: Eutheria -> Placentalia AWB |
Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
== Szaporodása == |
== Szaporodása == |
||
Az ivarérettséget a születést követő [[március]]ban éri el, olykor már 8 [[hónap]]os korban. A párzási időszak [[február]] és [[április]] között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik. |
Az ivarérettséget a születést követő [[március]]ban éri el, olykor már 8 [[hónap]]os korban. A párzási időszak [[február]] és [[április]] között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik. |
||
A vadászgörények körülbelül 10 hónapos korukban válnak ivaréretté. Az ivarzás tavasszal kezdõdik és akár két hónapig is eltarthat. Fontos tudni, hogy ha a nõstényt nem pároztatjuk be, hormonzavarossá válhat, mely sajnos erõsen lerontja kedvencünk immunrendszerét, és nem ritkán az állat halálához is vezethet. Ha valaki nem akar kölyköket, célszerû ivartalanítani a nõstényt, ezzel sok problémát elkerülhetünk. Az ivarzás egyértelmû jele a nõstény pérájának (nemi szervének) duzzadsága és élénk színe. A fedezési folyamat az emberi szem számára elég durvának tûnhet, de az állatok nem tesznek kárt egymásban. A párzás alatt a hím a nõstényt tarkójánál harapja, fogja, de a folyamat végén található néhány harapás nem tragikus. A párzás akár több óráig is eltarthat A vemhesség 42 napig tart, és kb 1 hét elteltével a nõstény pérája visszaáll eredeti állapotára. Ez akkor is bekövetkezik, ha csak álvemhességrõl van szó. Elég gyakran álvemhesek a görények, és csak a 42. nap elteltével, a kölykök megszületésével lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a fedezés sikeres volt. Állatorvos, vagy gyakorlott tenyésztõ a 21. nap már ki tudja tapintani az embriókat. A vemhes nõsténynek több és jobb minõségû takarmányra van szüksége, és napi többszöri etetésre, hogy szervezetét ne viselje meg a vemhesség és a kölykök is megfelelõen fejlõdjenek. Ilyenkor táplálékát vitaminokkal, ásványi anyagokkal és kálciummal egészíthetjük ki. Ha az ellés nem indul meg a 42. nap elteltével sem, forduljunk állatorvoshoz! A vemhesség alatt a nõstényt nem kell elkülöníteni, továbbra is együtt maradhat társaival, játszhat, ugrándozhat. Csak az utolsó héten célszerû külön tenni õt, hogy felkészülhessen a kölykök érkezésére. A vadászgörények nagyon jó anyák, mindent elvégeznek az elléskor (kölykök tisztogatása, köldökzsinór elharapása...). Az ellés 1-4 óráig tarthat, ez a kölykök számától függ. Ha az ellés után a kölykök sírása nem szûnik, valószínûleg az anyának nem indult meg a teje, forduljunk állatorvoshoz. Az újszülött görény körülbelül 6-10 grammosak, vakok, süketek, és majdnem teljesen csupaszok. A kölykök elképesztõ iramban fejlõdnek, ezért fontos, hogy az anya elegendõ kálciumot kapjon, hogy kölykeit megfelelõen táplálhassa. Három hetes koruk után már naponta háromszor kaphatnak normális táplálékot, így fejlõdésük kiegyensúlyozott lesz. A kölykök a harmadik hét végére már 90 grammot nyomnak. Születésük utáni 28-35. napon nyílik ki szemük és fülük. Az ötödik héten már igazi eleven rosszcsont görényeket láthatunk játszadozni, ugrándozni, és tanulni a társasélet szabályait A görények, mivel nagyon jó anyák, idegen kölyköket is elfogadnak, ami hasznos lehet, ha az egyik anyának túl sok kölyke születik. |
|||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
||
A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából” áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az [[üregi nyúl]] és a [[mezei nyúl]]. ''Sven Nilsson'' svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a [[Keresztes vipera|keresztes viperára]] is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat. |
A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából” áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az [[üregi nyúl]] és a [[mezei nyúl]]. ''Sven Nilsson'' svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a [[Keresztes vipera|keresztes viperára]] is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat. |
A lap 2012. május 29., 19:18-kori változata
Közönséges görény | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vad európai görények
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Mustela putorius (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedése
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges görény témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges görény témájú médiaállományokat és Közönséges görény témájú kategóriát. |
A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. Ügyes ragadozó; odújában télire élelmiszerkészletet gyűjt, ami ott "mélyhűtődik", és hónapokig friss marad. A görények alfélmelletti mirigyeikből bűzös és kiállhatatlan szagú folyadékot választanak ki.
Előfordulása
A görények előfordulnak Európa legtöbb országában.[1] Szürkületi állatok, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon találhatók. Folyópartok oldalába, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. Főleg ragadozó, leginkább békákat és pockokat zsákmányol, de elkapja a patkányokat, és egyéb kisebb zsákmányállatokat is. Vadászterülete körülbelül egy négyzetkilométert tesz ki. Anglia néhány részén az elkóborolt vadászgörények és a vad közönséges görények keveredtek, és ezek a hibridek majdnem megkülönböztethetetlenek a közönséges görényektől.
Alfajai
- Mustela putorius putorius
- Mustela putorius anglia
- Mustela putorius aureola
- Mustela putorius caledoniae
- Mustela putorius mosquensis
- Mustela putorius rothschildi
Háziasított alak:
- Vadászgörény (Mustela putorius furo)
Megjelenése
Bundája sötétbarna, pofája fehér, bandita maszkkal a szeme körül. Aljszőrzete halvány sárga. Farka hosszú, lábai rövidek. A nőstény kb. 25–30 cm, míg a hím valamivel nagyobb 30–35 cm között van. A tenyésztett, állatkereskedésekben kapható példányok valamivel kisebbek.
Szaporodása
Az ivarérettséget a születést követő márciusban éri el, olykor már 8 hónapos korban. A párzási időszak február és április között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik. A vadászgörények körülbelül 10 hónapos korukban válnak ivaréretté. Az ivarzás tavasszal kezdõdik és akár két hónapig is eltarthat. Fontos tudni, hogy ha a nõstényt nem pároztatjuk be, hormonzavarossá válhat, mely sajnos erõsen lerontja kedvencünk immunrendszerét, és nem ritkán az állat halálához is vezethet. Ha valaki nem akar kölyköket, célszerû ivartalanítani a nõstényt, ezzel sok problémát elkerülhetünk. Az ivarzás egyértelmû jele a nõstény pérájának (nemi szervének) duzzadsága és élénk színe. A fedezési folyamat az emberi szem számára elég durvának tûnhet, de az állatok nem tesznek kárt egymásban. A párzás alatt a hím a nõstényt tarkójánál harapja, fogja, de a folyamat végén található néhány harapás nem tragikus. A párzás akár több óráig is eltarthat A vemhesség 42 napig tart, és kb 1 hét elteltével a nõstény pérája visszaáll eredeti állapotára. Ez akkor is bekövetkezik, ha csak álvemhességrõl van szó. Elég gyakran álvemhesek a görények, és csak a 42. nap elteltével, a kölykök megszületésével lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a fedezés sikeres volt. Állatorvos, vagy gyakorlott tenyésztõ a 21. nap már ki tudja tapintani az embriókat. A vemhes nõsténynek több és jobb minõségû takarmányra van szüksége, és napi többszöri etetésre, hogy szervezetét ne viselje meg a vemhesség és a kölykök is megfelelõen fejlõdjenek. Ilyenkor táplálékát vitaminokkal, ásványi anyagokkal és kálciummal egészíthetjük ki. Ha az ellés nem indul meg a 42. nap elteltével sem, forduljunk állatorvoshoz! A vemhesség alatt a nõstényt nem kell elkülöníteni, továbbra is együtt maradhat társaival, játszhat, ugrándozhat. Csak az utolsó héten célszerû külön tenni õt, hogy felkészülhessen a kölykök érkezésére. A vadászgörények nagyon jó anyák, mindent elvégeznek az elléskor (kölykök tisztogatása, köldökzsinór elharapása...). Az ellés 1-4 óráig tarthat, ez a kölykök számától függ. Ha az ellés után a kölykök sírása nem szûnik, valószínûleg az anyának nem indult meg a teje, forduljunk állatorvoshoz. Az újszülött görény körülbelül 6-10 grammosak, vakok, süketek, és majdnem teljesen csupaszok. A kölykök elképesztõ iramban fejlõdnek, ezért fontos, hogy az anya elegendõ kálciumot kapjon, hogy kölykeit megfelelõen táplálhassa. Három hetes koruk után már naponta háromszor kaphatnak normális táplálékot, így fejlõdésük kiegyensúlyozott lesz. A kölykök a harmadik hét végére már 90 grammot nyomnak. Születésük utáni 28-35. napon nyílik ki szemük és fülük. Az ötödik héten már igazi eleven rosszcsont görényeket láthatunk játszadozni, ugrándozni, és tanulni a társasélet szabályait A görények, mivel nagyon jó anyák, idegen kölyköket is elfogadnak, ami hasznos lehet, ha az egyik anyának túl sok kölyke születik.
Életmódja
A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából” áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az üregi nyúl és a mezei nyúl. Sven Nilsson svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a keresztes viperára is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat.
Rokon fajok
Egyéb görényfajok a mezei görény (M. eversmanni) és az európai nyérc (M. lutreola). A legtöbb zoológus szerint a vadászgörény (M. putorius furo) a közönséges görénytől származik. A zorilla, vagy csíkos görény (Ictonyx striatus) Afrika szubszaharai területein él. Közeli rokona a hermelinnek, vidrának és a nyércnek.
Vadászat
A közönséges vagy házi görény hazánkban vadászható fajnak minősül (vad). Vadászidénye: szeptember 1. - február 28.
Források
- Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint KFT 1990. ISBN 963-02-7705-0
Külső hivatkozások
- Menyétformák
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Albánia emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Kína emlősei
- Horvátország emlősei
- Csehország emlősei
- Észtország emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Finnország emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Magyarország emlősei
- Olaszország emlősei
- Lettország emlősei
- Litvánia emlősei
- Luxemburg emlősei
- Macedónia emlősei
- Marokkó emlősei
- Moldova emlősei
- Hollandia emlősei
- Norvégia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Portugália emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svédország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Montenegró emlősei
- Törökország emlősei
- Dánia emlősei
- Svájc emlősei
- Ausztria emlősei
- Új-Zéland betelepített emlősei
- Az Egyesült Királyság emlősei
- Vadászat