Pompéry János

Pompéry János portréja a Vasárnapi Újságban

Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).

Életpályája

Miskolcon, Pesten és Eperjesen tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben Marcaltőn ügyvéd, 1848 – 49-ben belügyminisztériumi titkár, majd országgyűlési képviselő volt. 1850 és 1852 között Bécsben élt. 1853-tól a Pesti Napló munkatársaként, majd 1856. december 9-étől 1857. december 9-éig szerkesztőjeként dolgozott. 1861. január 1-jével megalapította a Magyarország című lapot, amelyet 1862. május 16-áig szerkesztett. Ezután az Ország című lap szerkesztője volt Pesten 1862. október 15. és 1863. április 15. között. Tevékenyen vett részt a Magyar Általános Biztosító Társaság munkájában. Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az 1840-es és 1850-es évek folyamán. Vajda János baráti köréhez tartozott. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Főbb művei

• Beszélyek (elb. I – II., Pest, 1853);
• A telivér (vígjáték, Pest, 1859).

Irodalom

• Jókai Mór: P. J. (Kisf. Társ. Évl. 7., Pest, 1871 – 73);
• Joannovics György: Emlékbeszéd P. J. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1887).

A Wikimédia Commons tartalmaz Pompéry János témájú médiaállományokat.

Forrás

• Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest, 1905, Hornyánszky Viktor. On-line elérés