„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
A '''tervgazdaság''' mondhatni tényleges megvalósítása 1936-1940 között történt. Ennek helye Németország,ahol Dr. Hjlam Schacht közgazdásznak volt köszönhető a hirtelen gazdasági fellendülés. |
A '''tervgazdaság''' mondhatni tényleges megvalósítása 1936-1940 között történt. Ennek helye Németország,ahol Dr. Hjlam Schacht közgazdásznak volt köszönhető a hirtelen gazdasági fellendülés. |
||
Az igaz, hogy 1936-ban Hermann Göring vette át a német gazdaság nagy részének irányítását, és alkotta meg a "4 éves" tervet amelynek elsődleges célja, a hadsereg ellátását és fenntartását szolgálta.Igaz, azok a módszerek amiket ők vezettek be illetve alkalmaztak abban az időben radikális módszerek voltak. |
Az igaz, hogy 1936-ban Hermann Göring vette át a német gazdaság nagy részének irányítását, és alkotta meg a "4 éves" tervet amelynek elsődleges célja, a hadsereg ellátását és fenntartását szolgálta.Igaz, azok a módszerek amiket ők vezettek be illetve alkalmaztak abban az időben radikális módszerek voltak. Ezekkel a módszerekkel a németeknek sikerült töménytelen mennyiségű munkahelyet teremteni. Bár mindezt a németek csinálták meg, a Sztálini diktatúra (kommunizmus) is erre épül. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2012. április 5., 08:53-kori változata
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.[1] Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.[2] A tervezők döntik el mit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat, hogy azokat a javakat termeljék.[3]
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.
A mechanizmus alapelképzelése Marx tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.
Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet. A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.
A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.
A tervgazdaság előképe a Lenini hadikommunizmus volt. Az egykori KGST országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a lenini NEP, vagy a Kádári Új gazdasági mechanizmus.
A tervgazdaság mondhatni tényleges megvalósítása 1936-1940 között történt. Ennek helye Németország,ahol Dr. Hjlam Schacht közgazdásznak volt köszönhető a hirtelen gazdasági fellendülés. Az igaz, hogy 1936-ban Hermann Göring vette át a német gazdaság nagy részének irányítását, és alkotta meg a "4 éves" tervet amelynek elsődleges célja, a hadsereg ellátását és fenntartását szolgálta.Igaz, azok a módszerek amiket ők vezettek be illetve alkalmaztak abban az időben radikális módszerek voltak. Ezekkel a módszerekkel a németeknek sikerült töménytelen mennyiségű munkahelyet teremteni. Bár mindezt a németek csinálták meg, a Sztálini diktatúra (kommunizmus) is erre épül.
Források
- ↑ Alec Nove (1987), "planned economy," The New Palgrave: A Dictionary of Economics, v. 3, pp. 879-80.
- ↑ Myers, Danny. Construction Economics (2004), Spon Press (UK), p. 288
- ↑ Ollman, Bertell. Market Socialism: The Debate Among Socialists (1997), Routledge (UK), p. 12