„RGB színtér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
hivatkozás felesleges, hiányzik a magyar wikipédiából |
doi téves |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.<ref name="cie1931">{{cite book | author=CIE | title=Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931 | publisher=Cambridge University Press, Cambridge | year=1932}}</ref>, |
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.<ref name="cie1931">{{cite book | author=CIE | title=Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931 | publisher=Cambridge University Press, Cambridge | year=1932}}</ref>, |
||
<ref>{{cite journal|first=Thomas|last=Smith|coauthors=Guild, John|title=The C.I.E. colorimetric standards and their use| doi=10.1088/1475-4878/33/3/301|year=1931–32|issue=3|volume=33|journal=Transactions of the Optical Society|pages=73–134}}</ref>, |
<ref>{{cite journal|first=Thomas|last=Smith|coauthors=Guild, John|title=The C.I.E. colorimetric standards and their use| doi=10.1088/1475-4878/33/3/301|year=1931–32|issue=3|volume=33|journal=Transactions of the Optical Society|pages=73–134}}</ref>, |
||
<ref name=fairman>{{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger| title=How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1997 | month=February| volume=22 |issue=1 | pages=11–23 |
<ref name=fairman>{{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger| title=How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1997 | month=February| volume=22 |issue=1 | pages=11–23}} '''és''' {{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. | title=Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1998 | month=August|volume=23 |issue=4 | pages=259–259}}</ref> Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.<ref>{{cite web |url= http://www.babelcolor.com/download/A%20review%20of%20RGB%20color%20spaces.pdf |title=A review of RGB color spaces |first=Danny |last=Pascale |work=babelcolor.com |year=2011 |accessdate=20 January 2012}}</ref> Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre. |
||
:<math> |
:<math> |
||
\begin{bmatrix}X\\Y\\Z\end{bmatrix}= |
\begin{bmatrix}X\\Y\\Z\end{bmatrix}= |
A lap 2012. január 21., 18:59-kori változata
Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.
Előzményei
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.[1], [2], [3] Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.[4] Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.
Reprezentáció
Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1, vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl:
- Piros és zöld maximum sárgát eredményez
- Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
- Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila
Források
- ↑ CIE. Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931. Cambridge University Press, Cambridge (1932)
- ↑ Smith, Thomas, Guild, John (1931–32). „The C.I.E. colorimetric standards and their use”. Transactions of the Optical Society 33 (3), 73–134. o. DOI:10.1088/1475-4878/33/3/301.
- ↑ Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger (1997. February). „How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 22 (1), 11–23. o. és Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. (1998. August). „Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 23 (4), 259–259. o.
- ↑ Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 20.)