„Alapnyelv (vernakuláris)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a linkjav |
Ktam (vitalap | szerkesztései) a linkpontosítás |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A nyelvészetben az ''alapnyelv (vernakuláris nyelv)'' terminust a következő jelentésekben is használják: |
A nyelvészetben az ''alapnyelv (vernakuláris nyelv)'' terminust a következő jelentésekben is használják: |
||
# Egy bizonyos beszélőközösség [[helyi nyelv]]e. Egyfelől azokat a [[dialektus]]okat nevezik így, amelyek nem [[állami nyelv]]ek (vagy [[sztenderd]] nyelvváltozatok). A ''lingua vernacularis'' a [[Latin nyelv|latin]]nal (illetve a [[görög]]gel és [[héber]]rel) szembeállított élő [[népnyelv]] megnevezése volt, ami a 16. századtól kezdett terjedni a ''[[vulgáris nyelv]]ek'' kifejezéssel szemben. Ma szokásos értelmében viszont a ''vernakuláris nyelv'' kifejezés bármiféle spontán módon formálódó, központilag nem kodifikált, szabályozatlan, beszélt (sőt olykor írásbeliséggel nem is rendelkező) nyelvváltozatra utal. |
# Egy bizonyos beszélőközösség [[helyi nyelv]]e. Egyfelől azokat a [[dialektus]]okat nevezik így, amelyek nem [[állami nyelv]]ek (vagy [[sztenderd]] nyelvváltozatok). A ''lingua vernacularis'' a [[Latin nyelv|latin]]nal (illetve a [[görög nyelv|görög]]gel és [[héber nyelv|héber]]rel) szembeállított élő [[népnyelv]] megnevezése volt, ami a 16. századtól kezdett terjedni a ''[[vulgáris nyelv]]ek'' kifejezéssel szemben. Ma szokásos értelmében viszont a ''vernakuláris nyelv'' kifejezés bármiféle spontán módon formálódó, központilag nem kodifikált, szabályozatlan, beszélt (sőt olykor írásbeliséggel nem is rendelkező) nyelvváltozatra utal. |
||
# Az ''alapnyelv'' olyan nemsztenderd dialektus, amely nem állt [[sztenderd]] változatok hatása alatt. |
# Az ''alapnyelv'' olyan nemsztenderd dialektus, amely nem állt [[sztenderd]] változatok hatása alatt. |
||
# ''Alapnyelvnek'' nevezik az informális kontextusokkal szorosan összekapcsolódó stílusváltozatokat is. |
# ''Alapnyelvnek'' nevezik az informális kontextusokkal szorosan összekapcsolódó stílusváltozatokat is. |
A lap 2006. december 25., 00:04-kori változata
Az alapnyelv (vernakuláris nyelv) a szociolingvisztikában azt a nyelvváltozatot jelenti, amely valamely nyelvközösség legsajátabb, mindennapi kommunikációs eszköze, amelyet a nyelvközösség minden tagja hibátlanul használ. Az alapnyelv a beszélő elsőként elsajátított, a legkisebb figyelemráfordítással, legautomatikusabban beszélt, a leginformálisabb stílusváltozatokkal társuló nyelvváltozata, amely elsődleges közösségünket, alapidentitásunkat is szimbolizálja.
A nyelvészetben az alapnyelv (vernakuláris nyelv) terminust a következő jelentésekben is használják:
- Egy bizonyos beszélőközösség helyi nyelve. Egyfelől azokat a dialektusokat nevezik így, amelyek nem állami nyelvek (vagy sztenderd nyelvváltozatok). A lingua vernacularis a latinnal (illetve a göröggel és héberrel) szembeállított élő népnyelv megnevezése volt, ami a 16. századtól kezdett terjedni a vulgáris nyelvek kifejezéssel szemben. Ma szokásos értelmében viszont a vernakuláris nyelv kifejezés bármiféle spontán módon formálódó, központilag nem kodifikált, szabályozatlan, beszélt (sőt olykor írásbeliséggel nem is rendelkező) nyelvváltozatra utal.
- Az alapnyelv olyan nemsztenderd dialektus, amely nem állt sztenderd változatok hatása alatt.
- Alapnyelvnek nevezik az informális kontextusokkal szorosan összekapcsolódó stílusváltozatokat is.
Az alapnyelveket a szociolingvisztika egyik irányzata, a szekuláris nyelvészet a legfontosabb vizsgálati tárgyának tartja, lévén ezek a legszabályosabbak és legrendszerszerűbbek — mert ezekre vannak a legkisebb hatással más nyelvváltozatok, illetve a nyelvhelyesség eszméje.
Irodalom:
- Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997. 8. ISBN 963-7171-738
- Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 63. ISBN 963-7094-02-4