„Keskenyorrú majmok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csányi 1999
a tagol
17. sor: 17. sor:
}}
}}


A [[főemlősök]] rendjébe tartozó '''keskenyorrú majmok''' ''(Catarrhini)'' nagycsaládját '''óvilági majmok'''nak is nevezik, mert az [[Óvilág]], ezen belül főleg [[Afrika]] és [[Ázsia]] trópusi és szubtrópusi területein élnek.
A [[főemlősök]] rendjébe tartozó '''keskenyorrú majmok''' ''(Catarrhini)'' nagycsaládját '''óvilági majmok'''nak is nevezik, mert az [[Óvilág]]ban élnek.
== Elterjedésük ==
A legtöbb fajt [[Afrika]] és [[Ázsia]] trópusi és szubtrópusi területein találjuk; Európában ([[Gibraltár]]on) egy fajuk honos.


== Megjelenésük, felépítésük ==
== Megjelenésük, felépítésük ==

A lap 2011. november 20., 12:31-kori változata

Keskenyorrú majmok
Gorilla (Gorilla gorilla)
Gorilla (Gorilla gorilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
É. Geoffroy, 1812
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú kategóriát.

A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.

Elterjedésük

A legtöbb fajt Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területein találjuk; Európában (Gibraltáron) egy fajuk honos.

Megjelenésük, felépítésük

Orrsövényük keskeny, orrlyukaik lefelé néznek. Fogófarkuk nincs, arcuk csupasz; minden ujjukon köröm nő. Füljáratukban van dobcsont. 32 foguk van.

A legtöbb faj nőstényei menstruálnak.

Életmódjuk, élőhelyük

Közös jellemzőjük, hogy csoportokban élnek. A csoport szerkezete fajonként rendkívül különböző: a nőstények hierarchiáját alapvetően az szabja meg, hogy közösen vagy magányosan (kölykükkel párban) kutatnak-e élelem után. A magányos táplálékszerzés kevésbé biztonságos, a csoportos táplálkozás viszont erősíti a csoporton belüli versengést. A hímek nemcsak a táplálékért, de a nőstényekért is versengenek. A változatos külső körülményekhez alkalmazkodva egyes fajok csoportjaiban a hím-hím, másokéiban a nőstény-nőstény kapcsolatoké a meghatározó szerep. Ezek között a szélsőségek közt sokféle közbülső csoportszerkezet is kialakult (Csányi 1999).

Rendszertani felosztásuk

Két öregcsaládjuk és három családjuk van:

A cerkóffélék fejlődési vonala mintegy 25 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában vált el a emberfélékétől és a gibbonfélékétől (e két csoport azóta elveszítette a farkát). E különválás után az óvilági majmok közös őse jelenlegi ismereteink szerint a Victoriapithecus lehetett, amelynek számos maradványa került elő a Viktória-tó szigeteiről és környékéről. A három család közös őse a mintegy 30 millió éve élt Aegyptopithecus lehetett.

Források

  • Ökológia
  • R. Dawkins: Az Ős meséje
  • Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p.