„2. zongoraverseny (Chopin)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ca:Concert per a piano núm. 2 (Chopin) |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: fr:Concerto pour piano nº 2 de Chopin |
||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
[[es:Concierto para piano n.º 2 (Chopin)]] |
[[es:Concierto para piano n.º 2 (Chopin)]] |
||
[[fi:Pianokonsertto nro 2 (Chopin)]] |
[[fi:Pianokonsertto nro 2 (Chopin)]] |
||
[[fr:Concerto pour piano n |
[[fr:Concerto pour piano nº 2 de Chopin]] |
||
[[he:קונצ'רטו לפסנתר מס' 2 של שופן]] |
[[he:קונצ'רטו לפסנתר מס' 2 של שופן]] |
||
[[ja:ピアノ協奏曲第2番 (ショパン)]] |
[[ja:ピアノ協奏曲第2番 (ショパン)]] |
||
A lap 2011. október 3., 05:59-kori változata
Frédéric Chopin No. 2. f-moll zongoraversenye az opus 21. számot viseli.
Keletkezése-története
Chopin zongoraversenyeinek sorrendjét megtévesztő opus számaik miatt az utókor felcserélte. Valójában az f-moll zongoraversenyt 1829-ben, az e-moll zongoraversenyt 1830-ban komponálta. A mű bemutatója 1830. március 17-én, Lengyelországban, Varsóban volt.
Szerkezete, jellemzői
A partitúra szerint a mű szóló zongorára, 2 fuvolára, 2 oboára, 2 klarinétra, 2 basszetkürtre, 4 francia kürtre, 2 trombitára, tenor harsonára, üstdobra és vonósokra íródott.
Tételei:
Első tétel a klasszikus szonátaforma felépítését követi: A forma tagolását a zenekari tuttira bízza.Az expozíció elején bevezet, majd rövid összefoglalással előkészíti a kidolgozást, visszavezet a reprízhez, kóda helyett befejezi a tételt.
- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot.
| Zongoraverseny No. 2.- 1. tétel | |
| Nico Snel conducts the Seattle Philharmonic | |
| Zongoraverseny No. 2.-2. tétel | |
| Nico Snel conducts the Seattle Philharmonic | |
A zárótétel elegáns táncmuzsika: a lengyel nemzeti táncok felvonultatása.
| Zongoraverseny No.2.- 3. tétel | |
| Nico Snel conducts the Seattle Philharmonic | |
Ismertség, előadási gyakoriság
A mű az ismertebb Chopin művek közé tartozik. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab.
Források
- Pándi Marianne: Hangverseny-kalauz II. Versenyművek (Zeneműkiadó, 1973)
- Barabás Tibor: Chopin (1963)
- J. Broszkiewicz: Chopin élete (1966)
- Gál Zsuzsa: Chopin (ISBN 9633465753)
- Ledbetter, Steven (1994). Pro Arte: Piano Concerto #2 in F minor.
Külső hivatkozások
