„Vegyértékelektron” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:24C1:5D00:A0EE:6B9D:3FC5:ACE6 (vita) szerkesztéséről Bináris szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
==Jelölésük== |
==Jelölésük== |
||
Szerepük fontos, ezért valamikor csak a vegyértékelektronokat jelöljük: a vegyjel mellé annyi pontot teszünk, ahány vegyértékelektronja van (Na•, K•). |
Szerepük fontos, ezért valamikor csak a vegyértékelektronokat jelöljük: '''a vegyjel mellé annyi pontot teszünk, ahány vegyértékelektronja van (Na•, K•).''' |
||
A vegyértékelektronok lehetnek párosak (a párokat vonallal szokás jelölni: Mg| ) vagy párosítatlanok. |
A vegyértékelektronok lehetnek párosak (a párokat vonallal szokás jelölni: Mg| ) vagy párosítatlanok. |
||
A lap 2024. szeptember 10., 18:33-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A kémia szaknyelve a reakcióban részt vevő elektronokat vegyértékelektronoknak vagy külső elektronoknak nevezi. A vegyértékelektronok száma a periódusos rendszer főcsoportjában a főcsoport számával egyezik meg. Például a bróm VII. főcsoportban van, ezért 7 vegyértékelektronja van; a foszfor V. főcsoportban van, ezért 5 vegyértékelektronja van. Az atomok kölcsönhatásakor általában a legnagyobb energiájú elektronok állapotában következik be a változás.
Reakció
Az atomnak az atomtörzse változatlanul marad a kémiai reakciók során. Atomtörzs alatt az atommagot és a vegyértékelektronnak nem tekinthető elektronokat értjük.
Atom = atomtörzs + vegyértékelektronok. Például: kalcium = 18 (atomtörzs) + 2 (vegyértékelektronok)
A reakció során, mint minden atom törekedik a nemesgázszerkezet elérésére. A fémek ezt elektron leadásával tudják csak megtenni, míg a nemfémek vegyértékelektron felvételével, leadásával, illetve megosztásával. Amikor a fémek elektront adnak le, belőlük pozitív töltésű ionok, kationok keletkeznek. Pl: Mg| --> Mg2+, •Al| --> Al3+, stb.
Nemfémek esetében, amikor elektront vesznek fel, belőlük negatív töltésű ionok, anionok keletkeznek. Pl.: O (2 elektronpár és 2 párosítatlan elektron-Hund-szabály) --> O2-, Cl (3 elektronpár és 1 párosítatlan elektron) --> Cl-, stb. Lehetséges azonban a nemfémeknél egy másik módszer is, amikor közössé teszik elektronjaikat. Például a hidrogénatomnak egy vegyértékelektronja van, és a nemesgázszerkezet eléréséhez még egy kell neki. Ebben az esetben 2 hidrogénatom tesz közössé 1-1 elektront, és kialakul a stabil (hélium) nemesgázszerkezet. Így keletkezik a hidrogénmolekula, melyben egy kovalens kötés jön létre. A leírtak mindegyikében a vegyértékelektronok vesznek részt.
Jelölésük
Szerepük fontos, ezért valamikor csak a vegyértékelektronokat jelöljük: a vegyjel mellé annyi pontot teszünk, ahány vegyértékelektronja van (Na•, K•).
A vegyértékelektronok lehetnek párosak (a párokat vonallal szokás jelölni: Mg| ) vagy párosítatlanok.