„Orosz–ukrán konfliktus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2024. május 27., 11:56-kori változata

Átirányítás ide:

2022-es orosz invázió Ukrajna ellen

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+#ÁTIRÁNYÍTÁS [[2022-es orosz invázió Ukrajna ellen]]
-{{Civil konfliktus infobox|kontextus=|kép=2022 Russian invasion of Ukraine.svg|képméret=350px|képfelirat=Az ukrajnai háború helyzete<br>{{Colorbox|#fde182}} Ukrán irányítás alatt<br>{{Colorbox|#ebc0b3}} Oroszország és oroszbarát szeparatisták által megszállt ukrán területek|dátum=2014. február 20.–napjainkig|helyszín={{Ukrajna}}<br>{{Oroszország}}<ref>{{Cite web |title= Russian Military Base Blown Up as Ukraine Fights Back |url=https://www.newsweek.com/russian-military-base-blown-ukraine-fights-back-1682558 |work=Newsweek |accessdate=2022-02-26 |language=en-US}}</ref>|célok=* A Krím feletti orosz szuverenitás elismerése<ref name=Mandiner>{{Cite web |title=Itt vannak Putyin békefeltételei! |url=https://mandiner.hu/cikk/20220228_orosz_ukran_haboru_putyin_beke_feltetelek |work=Mandiner |access-date=2022-03-02}}</ref>
-* „Az ukrán állam demilitarizálására és nácimentesítésére” vonatkozó feladatok végrehajtása<ref name=Mandiner/>
-* A „semleges státusz” biztosítása<ref name=Mandiner/>|eredmény=[[Aktuális konfliktusok listája|folyamatban]] ([[Csaták listája a 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió alatt|csaták listája]])<br>
-* Az orosz haderő Oroszországból, Fehéroroszországból és a Krímből betört az országba<ref name="CNN invasion routes">{{cite news |author-last1=Lister |author-first1=Tim |author-last2=Kesa |author-first2=Julia |title=Ukraine says it was attacked through Russian, Belarus and Crimea borders |url=https://www.cnn.com/europe/live-news/ukraine-russia-news-02-23-22/h_82bf44af2f01ad57f81c0760c6cb697c |access-date=24 February 2022 |work=[[CNN]] |date=24 February 2022 |archive-date=24 February 2022 |archive-url=https://web.archive.org/web/20220224071121/https://www.cnn.com/europe/live-news/ukraine-russia-news-02-23-22/h_82bf44af2f01ad57f81c0760c6cb697c |url-status=live }}</ref>
-* Orosz rakétatámadások érik Ukrajna nagy városait, mint [[Kijev]]et, [[Harkiv (település)|Harkivot]] és [[Odessza|Odesszát]]|fél1={{Oroszország}}<br>{{Donyecki Népköztársaság}}{{efn|A Donyecki Népköztársaság szeparatista állam, amely 2014 májusában hirdette ki függetlenségét. Elismeri a Luganszki Népköztársaság, a ''de facto'' állam [[Dél-Oszétia]] és 2022 óta Oroszország.}}<br>{{Luganszki Népköztársaság}}{{efn|A Luganszki Népköztársaság szeparatista állam, amely 2014 májusában hirdette ki függetlenségét. Elismeri a Donyecki Népköztársaság, a ''de facto'' állam [[Dél-Oszétia]] és 2022 óta Oroszország.}}<br>{{Fehéroroszország}}{{efn|Az orosz hadsereg egy része fehérorosz területről érkezett Ukrajnába. [[Aljakszandr Rihoravics Lukasenka|Aljakszandr Lukasenka]] fehérorosz elnök bejelentette, hogy az invázióban részt vehet az ő országának hadserege is, ha szükséges.}}|fél2={{Ukrajna}}<ref>[https://mandiner.hu/cikk/20220304_stoltenberg_a_nato_nem_reszese_az_ukran_orosz_konfliktusnak_es_nem_akar_haborut_oroszorszaggal Stoltenberg: A NATO nem részese az ukrán-orosz konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal]</ref>|vezető1={{Zászló|RUS}} '''[[Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin|Vlagyimir Putyin]]'''|vezető2={{Zászló|UKR}} '''[[Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij|Volodimir Zelenszkij]]'''<br/>{{Zászló|UKR}} '''[[Petro Olekszijovics Porosenko|Petro Porosenko]]'''|létszám1='''{{Oroszország}}''':<br>900 000 (haderő){{efn|Ebből ~190 ezer aktív Ukrajnában és a határokon.<ref>{{Cite web |title= Citing U.S. Intelligence, Biden Says Putin Has Decided to Invade Ukraine |url=https://www.nytimes.com/live/2022/02/18/world/russia-ukraine-biden-putin |work=[[The New York Times]] |accessdate=2022-02-26 |language=en-US}}</ref>}}<br>554 000 (paramilitáris)<br>2 000 000 (tartalék)<br>'''{{Fehéroroszország}}''':<br>45 350 (haderő)<br>110 000 (paramilitáris)<br>289 500 (tartalék)<br>'''{{Donyecki Népköztársaság}}''':<br>20 000<br>'''{{Luganszki Népköztársaság}}''':<br>14 000 <br> *Összesen:* <br> 3 932 850|létszám2='''{{Ukrajna}}''':<br>209 000 (haderő)<br>102 000 (paramilitáris)<br>900 000 (tartalék)<br>16 000 külföldi önkéntes<ref>{{Cite web|url=https://telex.hu/kulfold/2022/03/03/zelenszkij-16-ezer-onkentes-erkezik-ukrajnaba-1|title=Zelenszkij: 16 ezer önkéntes érkezik Ukrajnába|date=2022-03-03|accessdate=2022-03-04|publisher=Telex}}</ref> <br> *Összesen:* 1 227 000}}
-Az '''orosz–ukrán háború'''<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Snyder |first=Timothy |title=The Road to Unfreedom: Russia, Europe, America |url=https://books.google.com/books?id=l9KMDwAAQBAJ |year=2018 |publisher=Tim Duggan Books |location=New York |isbn=978-0-525-57447-7 |page=197 |quote=Almost everyone lost the Russo-Ukrainian war: Russia, Ukraine, the EU, the United States. The only winner was China.}}</ref> folyamatban lévő fegyveres összecsapás [[Oroszország]] és [[Ukrajna]] között. A háború 2014 februárjában kezdődött az ukrán Euromajdan-forradalom után, és kezdetben az Ukrajna részeként nemzetközileg elismert [[Krím]] és [[Donyec-medence|Donbász]] státuszára összpontosított. A konfliktus első nyolc évében a Krím orosz annektálása (2014) és a [[Kelet-ukrajnai háború|donbászi háború]] (2014-től napjainkig) az ukránok és az oroszok által támogatott szeparatisták között, valamint haditengerészeti incidensek, kiberhadviselés és politikai feszültségek voltak. Az orosz–ukrán határon 2021 végétől kezdődő [[2021–2022-es orosz–ukrán krízis|orosz katonai felépítést]] követően a konfliktus jelentősen kiszélesedett, amikor Oroszország 2022. február 24-én [[2022-es orosz invázió Ukrajna ellen|teljes körű inváziót indított Ukrajna]] ellen.
-Az Euromajdan-tüntetéseket és a [[Viktor Fedorovics Janukovics|Viktor Janukovics]] oroszbarát elnök 2014 februári leváltását eredményező forradalmat követően Ukrajna egyes részein [[2014-es oroszbarát zavargások Ukrajnában|oroszbarát zavargások]] törtek ki. Jelvény nélküli orosz katonák átvették az irányítást a stratégiai pozíciók és az infrastruktúra felett Ukrajna Krím területén, és elfoglalták a krími parlamentet. Oroszország [[2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról|vitatott népszavazást]] szervezett, amelynek eredménye az volt, hogy a Krím csatlakozzon Oroszországhoz. Ez a Krím annektálásához vezetett. 2014 áprilisában az oroszbarát csoportok demonstrációi a Donbászban háborúvá [[Ukrán Fegyveres Erők|fajultak az ukrán fegyveres erők]] és a magukat kikiáltott [[Donyecki Népköztársaság|donyecki]] és [[Luganszki Népköztársaság|luhanszki]] köztársaságok oroszok által támogatott szeparatistái között.
-augusztusában jelzés nélküli orosz katonai járművek lépték át a határt <ref>[https://amp.theguardian.com/world/2014/aug/14/russian-military-vehicles-enter-ukraine-aid-convoy-stops-short-border Aid convoy stops short of border as Russian military vehicles enter Ukraine: Armoured personnel carriers and support vehicles cross the border, while the 280-truck convoy comes to a halt separately], Shaun Walker, The Guardian, 15 August 2014</ref> a donyecki köztársaságba. Be nem jelentett háború kezdődött az egyik oldalon az ukrán erők között, a másik oldalon pedig a szakadárok keveredtek orosz csapatokkal, bár Oroszország megpróbálta eltitkolni részvételét. A háború [[Lövészárok-hadviselés|állóháborúvá fajult]], többszöri sikertelen fegyverszüneti kísérletekkel. 2015-ben Oroszország és Ukrajna aláírta a Minszk II egyezményt, de számos vita akadályozta azok maradéktalan végrehajtását. 2019-re Ukrajna 7%-át az ukrán kormány ideiglenesen megszállt területnek minősítette.
--ben és 2022 elején jelentős orosz hadsereg gyűlt össze Ukrajna határai körül. A [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] azzal vádolta Oroszországot, hogy inváziót tervez, amit tagadott. [[Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin|Vlagyimir Putyin]] orosz elnök hazája fenyegetéseként bírálta a NATO bővítését, és követelte, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a katonai szövetséghez. Ezenkívül irredenta nézeteket fogalmazott meg, megkérdőjelezte Ukrajna létjogosultságát, és hamisan azt állította, hogy Ukrajnát [[Vlagyimir Iljics Lenin|Vlagyimir Lenin]] alapította. 2022. február 21-én Oroszország hivatalosan is elismerte a két [[Nemzetközileg el nem ismert de facto államok|magát szeparatistának valló Donbász államot]], és nyíltan csapatokat küldött a területekre. Három nappal később Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi közösség nagy része elítélte Oroszországot Ukrajnában tett lépései miatt, azzal vádolva, hogy megsérti a nemzetközi jogot és megsérti Ukrajna [[Szuverenitás|szuverenitását]]. Sok ország gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország, orosz magánszemélyek vagy vállalatok ellen,<ref>{{Cite journal|author=Overland|first=Indra|date=2015|title=Financial Sanctions Impact Russian Oil, Equipment Export Ban's Effects Limited|url=https://www.researchgate.net/publication/281776234|journal=Oil and Gas Journal|volume=113|issue=8|pages=66–72}}</ref> különösen a 2022-es invázió után.
-== Jegyzetek ==
-{{jegyzetek}}
-<references group="lower-alpha"/>
-== További információk ==
-* [https://www.rulac.org/browse/conflicts/international-armed-conflict-in-ukraine Nemzetközi fegyveres konfliktus Ukrajnában] a Jogállamiság a fegyveres konfliktusokban projektben
-* [https://www.cfr.org/global-conflict-tracker/conflict/conflict-ukraine Konfliktus Ukrajnában] a Külkapcsolatok Tanácsában
-* [https://www.bbc.com/news/world-60525350 Háború Ukrajnában] a BBC News Online -on
-* [https://news.google.com/topics/CAAqJAgKIh5DQkFTRUFvS0wyMHZNRjk0Tm1RMWVCSUNaVzRvQUFQAQ Orosz-ukrán háború] a [[Google Hírek|Google Hírekben]]
-* [https://liveuamap.com/ Ukrajna interaktív térképe] a Live Universal Awareness Map-en
-==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[Eurázsianizmus]]
-*[[A geopolitika alapjai. Oroszország geopolitikai jövője]]
-[[Kategória:Orosz–ukrán háború| ]]
-[[Kategória:Ukrajna háborúi]]
-[[Kategória:Oroszország háborúi]]
-[[Kategória:Kelet-ukrajnai háború]]