„Kőzetgyapot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Jegyzetek: kapcs |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikk == |
==Kapcsolódó szócikk == |
||
* [[Bazaltgyapot]] |
* [[Bazaltgyapot]] |
||
* [[Fújható szigetelés]] [https://ecoszig.hu/ ecoszig.hu/] |
|||
[[Kategória:Szigetelőanyagok]] |
[[Kategória:Szigetelőanyagok]] |
||
A lap 2024. április 15., 15:47-kori változata
 |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a bazaltgyapot szócikkel. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kőzetgyapot vagy ásványgyapot tűzálló szigetelőanyag. Ásványok olvasztása és az olvadékból történő szálképzés útján állítják elő. Alkalmazhatósága széles körű, használható a magasépítészet minden területén, gépészeti szigetelések egyik leggyakrabban használt anyaga, de az autóiparban is használják hő- és hangszigetelésre. Az anyag sokrétű jellemzői miatt új alternatív alkalmazási területei folyamatosan bővülnek, például az intenzív növénytermesztési technológiák alapvető anyagaként szolgál.[1] Más elnevezése bazaltgyapot.
Előállítása
Olvasztás
A kőzetgyapot előállításának legfőbb mozzanata az alapanyagként szolgáló ásványok olvasztása. Az olvasztás olvasztókemencékben történik, amelyek fűtése történhet koksz- vagy gázégetéssel, de ismertek elektromos olvasztókemencék is. Az építőiparban használt szigetelőanyagok legnagyobb részben koksz fűtőanyagú kemencék használatával történik, mivel ez a technológia alkalmas a műfajhoz szükséges nagy teljesítményű olvasztásra.
Alapanyagként számos ásvány használható, közülük legelterjedtebb a bazalt.
A kőzetgyapot alapanyagai mellett számos adalékanyag használata szükséges annak érdekében, hogy a késztermék összetétele az emberi szervezetben biológiailag lebomló tulajdonságot nyerjen. Az adalékanyagok szintén ásványi anyagok, amelyek egy előre kiszámított receptúra szerint kerülnek adagolásra az olvasztási folyamat során.
Szálképzés
A kőzetgyapot gyapot jellege a folyékony olvadék magas hőmérsékleten történő szálazása, majd hirtelen lehűtés révén jön létre. A szálképzés centrifugális elven történik oly módon, hogy a folyadékot nagy fordulatszámon cseppekre bontják. A szálképző berendezést elhagyó olvadékcseppek és azt követő olvadék lehűtést követően szálas anyaggá alakulnak.
Késztermék előállítása
A kihűlt kőzetgyapot szálakat technológiai gépek segítségével rendezik, figyelve a szálirányra, testsűrűségre és vastagságra. A szálakat kötőanyag segítségével ragasztják egymáshoz, ezzel megadva a szigetelőanyag formatartó képességét és mechanikai jellemzőit. A gyártás első szakasza egy folyamatos technológia, ezért a késztermék előállításához szükséges a termék darabolása. Vágógépek segítségével darabolják a termékeket a kívánt méretre, majd rakatképzést követően történik a késztermék csomagolása.[2]
Jegyzetek
- ↑ Kőzetgyapot története, gyártása és felhasználása (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- ↑ Lechner Tudásközpont - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2021. január 27.)