„Budapest IV. kerülete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Népesség: jav* |
A lap tartalmának cseréje erre: === Etnikai összetétel === {| class="infobox" style="float:center;" ! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref name="ReferenceA">https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2P… Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Visszaállítva |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
=== Etnikai összetétel === |
|||
{{egyért3|Újpest (egyértelműsítő lap)||Újpest}} |
|||
{{egyért0|Ez a cikk a jelenlegi IV. kerületről, Újpestről szól. 1950 előtt Pest [[Belváros (Budapest)|Belváros]]a viselte ezt a kerületszámot}} |
|||
{{Városrész infobox |
|||
| név = Budapest IV. kerülete |
|||
| becenév = Újpest |
|||
| irányítószám = 1041 – 1048 |
|||
| kép = Újpest Városháza.jpg |
|||
| képaláírás = Az újpesti városháza |
|||
| városrészek = [[Istvántelek]]<br />[[Káposztásmegyer]]<br />[[Megyer (Budapest)|Megyer]]<br />[[Népsziget]] (egy része)<br />[[Székesdűlő]]<br />[[Újpest (városrész)|Újpest]]<br /><ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=A1200094.FOV 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet], korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 30.) 75., 76. számú határozat.</ref> |
|||
| népesség = 98 381 |
|||
| népesség éve = 2008 |
|||
| népsűrűség = 5396 |
|||
| terület = 18,82 |
|||
| polgármester = [[Déri Tibor (politikus)|Déri Tibor]] ([[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéd]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]])<ref name="19önkvál"/> |
|||
| weboldal = www.ujpest.hu |
|||
| pozíciós térkép = Budapest IV. kerülete |
|||
|országgyűlési képviselő=[[Varju László]] ([[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]])}} |
|||
'''Budapest IV. kerülete''' [[Budapest]] egyik kerülete a [[Duna]] folyam bal partján, amelynek a kerületi önkormányzat által megállapított neve '''Újpest'''. Területe 18,8 km², lakóinak száma közel százezer fő. |
|||
{| class="infobox" style="float:center;" |
|||
A kerületet 1950-ben, [[Nagy-Budapest]] létrehozásakor úgy alakították ki, hogy az addig önálló [[Újpest (történelmi település)|Újpest városa]] mellett ide került az addig [[Rákospalota|Rákospalotához]] tartozott [[Istvántelek]] is. Bár Budapestnek a bővítés előtt már 14 kerülete volt, a IV. sorszámot az újonnan a városhoz csatolt Újpest azért kaphatta meg, mert az átszervezés során az addigi IV. és [[Budapest V. kerülete|V. kerületet]] összevonták, így a IV. szám felszabadult, az új kerületeket pedig a korábbi hagyománynak megfelelően északon kezdve az óramutató járásának megfelelő sorrendben sorszámozták. A IV. kerület eredetileg a [[Belváros (Budapest)|Belváros]] volt, amelyet [[Lipótváros]]sal vontak össze. |
|||
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref name="ReferenceA">https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===</ref><ref>https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas</ref> |
|||
== Fekvése == |
|||
A IV. kerület a [[Duna]] folyam bal partján, [[Budapest]] északi részén fekszik, a [[Pesti-síkság]] része. |
|||
Északon a [[főváros]] határa ([[Dunakeszi]], illetve a [[Dunakeszi-tőzegtavak]]), keleten a [[Budapest XV. kerülete|XV.]] ([[Rákospalota]]), délen a [[Budapest XIV. kerülete|XIV.]] (Zugló), délnyugaton a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerület]] ([[Angyalföld]]), nyugaton a [[Duna]] folyam, azáltal a [[Budapest III. kerülete|III. kerület]] (Óbuda) határolja. |
|||
== Jelképei == |
|||
A címer álló, csücskös talpú, vörös színű pajzs, mezejében kétágú arany horgony, két láncszemmel. A pajzson arany korona, amiből három ág látszik. |
|||
Újpest zászlaja téglalap alakú, a rudazatra merőlegesen hosszanti sávos, színe vörös és arany. A színek árnyalatukban megegyeznek a címerben használt színekkel. A zászló mértani középpontjában Újpest címere – hímzett vagy nyomott formában – van.<ref>[https://archive.today/20130628093351/www.abbcenter.com/weboldal/ujpest/gallery/ujpest_zaszlo.gif]</ref> |
|||
== Földrajz == |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Története == |
|||
=== Újpest a Budapesthez csatolásáig === |
|||
{{Bővebben|Újpest (történelmi település)}} |
|||
Az [[1830-as évek]]ben alapították a települést [[Rákospalota]] határában, 1840-ben alakult önálló [[község]]gé, amelyet [[1841]]-től neveztek hivatalosan Új-Pestnek. Az új település fejlődésében [[mecénás]]ként meghatározó szerepe volt [[Károlyi Sándor (politikus)|Károlyi Sándornak]]. A [[19. század]] utolsó évtizedeiben Újpest rohamosan fejlődő egyre jelentősebb ipari településsé vált, [[1907]]-ben [[rendezett tanácsú város]]sá alakult. 38 ipari vállalata révén Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében már a negyedik helyen állt. 1950-ben, [[Nagy-Budapest]] létrehozásakor több más településsel együtt Budapesthez csatolták, ekkor alakult határainak kis mértékű módosításával a főváros IV. kerületévé. |
|||
=== Az új IV. kerület === |
|||
[[Fájl:Ujpesti aruhaz P4270602-1000.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az Újpesti Áruház]]Újpestet – sok más településsel együtt – [[1950]]. [[január 1.|január 1-jével]] [[Budapest]]hez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a [[Belváros (Budapest)|Belváros]] viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak. |
|||
Ekkor hozták létre a városrész neves sportegyesületét, az [[Újpesti TE (sportegyesület)|Újpesti Dózsa]] SE-t is. Az elődjét UTE néven 1885. június 16-án alapították, mely nevet a rendszerváltás óta újra használják. |
|||
[[1952]]-ben Újpest központjában épült fel [[szocialista realizmus|szocreál]] stílusban az emeletes [[Újpesti Áruház]], melyet a helybeliek még ma is „Állami”-ként emlegetnek. Itt játszódik az ''[[Állami Áruház]]'' című film (1952, rendező: Gertler Viktor), a legendás [[Latabár Kálmán]] alakításával, [[Fényes Szabolcs]] slágereivel.<ref>{{Cite web |url=http://www.filmtortenet.hu/object.ae53f9a6-ee4d-4c12-a15a-56dbba124654.ivy?m=2&t=&hash=# |title=Állami Áruház (filmtörténet online) |accessdate=2005-12-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927235905/http://www.filmtortenet.hu/object.ae53f9a6-ee4d-4c12-a15a-56dbba124654.ivy?m=2&t=&hash=# |archivedate=2007-09-27}}</ref> (A filmet nem itt forgatták) |
|||
=== Az 1956-os forradalom és szabadságharc === |
|||
Az [[1956-os forradalom]] jelentős eseményei kapcsolódnak a kerülethez. Az események október 24-én kezdődtek, amikor hajnalban egy huszonhárom éves férfi halálos lövést kapott. Három nappal később megérkezett az [[ÁVH]] különítménye, amely több alkalommal belelőtt a tiltakozó tömegbe. Összecsapások történtek a Megyeri Csárdánál, az [[Újpesti vasúti híd]]nál, a rákospalotai vasúti átjárónál, a Béke úti aluljáró környékén, valamint erős ellenállás folyt a Könyves Kálmán Gimnáziumnál, amely a szabadságharcosok főhadiszállása volt. A fegyveres összecsapások november 12-én értek véget. A harcokban 52 újpesti lakos vesztette életét, köztük egy 9 éves kisfiú is. Tizennégy –, vagy valamivel több – orosz kiskatona halt meg. Jelentős volt az anyagi kár, több magánház és lakás sérült meg, de a középületek szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Közülük a "Könyves" egy része szinte teljesen megsemmisült. A pártház (a mai Ifjúsági ház helyén álló épület) és a tanácsháza előtt páncélautók még hetekig óvták a rendet. |
|||
=== A Kádár-korszak === |
|||
Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az [[1970-es évek]] elején kezdődött, és összefüggött a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] építésével. |
|||
A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. [[1969]]–[[1986]] között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 840 lakásában 36 ezren élnek. |
|||
[[Fájl:Budapest, Újpest, Tél utca, panoráma, 4.jpg|bélyegkép|jobbra|500px|Újpesti panoráma]] |
|||
Két ütemben közel 5000 lakást bontottak le, és helyükre különböző beépítési formákban, általában 5 és 11 szintes épületekben mintegy 16 000 lakás, 136 általános iskolai tanterem, 1500 óvodai és 740 bölcsődei férőhely és 15 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény épült. |
|||
[[1982]]-ban kezdetét vette Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré. |
|||
{{bővebben|Újpesti lakótelep}} |
|||
{{bővebben|Káposztásmegyer}} |
|||
== Politika == |
|||
=== Polgármesterei === |
|||
{| class="wikitable" |
|||
|+ |
|||
! colspan="3" |Polgármester |
|||
!Megjegyzés |
|||
|- |
|- |
||
! Nemzetiség || Népesség (2022) |
|||
|1990–1994 |
|||
| rowspan="5" |Dr. [[Derce Tamás]] |
|||
|[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Budapest IV. kerületi polgármester-választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|- |
|- |
||
|{{Zászló|Német}} [[Magyarországi németek|Német]] || 780 |
|||
|1994–1998 |
|||
|Újpestért E.-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=01&TAZ=004&W=4 |title=Budapest IV. kerületének polgármester-választási eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-03 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|- |
|- |
||
|{{Zászló|Romani}} [[Magyarországi cigányok|Cigány]] || 750 |
|||
|1998–2002 |
|||
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-UE<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=01&TAZ=004&W=4 |title=Budapest IV. kerületének polgármester-választási eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|- |
|- |
||
|{{Zászló|Ukrán}} [[Magyarországi ukránok|Ukrán]] || 618 |
|||
|2002–2006 |
|||
|Újpestért E.-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=01&TAZ=004&W=4 |title=Budapest IV. kerületének polgármester-választási eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|- |
|- |
||
|{{Zászló|Román}} [[Magyarországi románok|Román]] || 415 |
|||
|2006–2010 |
|||
|Újpestért E.<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=01&TAZ=004&W=4 |title=Budapest IV. kerületének polgármester-választási eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|- |
|- |
||
|{{Zászló|Szlovák}} [[Magyarországi szlovákok|Szlovák]] || 321 |
|||
|2010–2014 |
|||
| rowspan="2" |[[Wintermantel Zsolt]] |
|||
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-Újpestért E.<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=31&MAZ=01&TAZ=004&W=4 |title=Budapest IV. kerületének polgármester-választási eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2020-03-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|- |
|||
|2014–2019 |
|||
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|2019-től |
|||
|[[Déri Tibor (politikus)|Déri Tibor]] |
|||
|[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd – A Zöldek Pártja|Párbeszéd]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=01&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=004&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=bu |title=Budapest IV. kerületének polgármester-választási eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-03-06 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
| |
|||
|} |
|} |
||
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága {{szám|103492}} fő volt, ebből {{szám|95763}} fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 4,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma {{szám|3706}} fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma {{szám|1340}} fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a [[magyarországi cigányok|cigány]] ({{szám|782}} fő), [[magyarországi németek|német]] ({{szám|698}} fő) és a [[magyarországi szlovákok|szlovák]] ({{szám|432}} fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===</ref> |
|||
=== A 2019-es önkormányzati választás eredménye === |
|||
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága {{szám|98284}} fő volt, ebből {{szám|84161}} fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 7,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma {{szám|5648}} fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma {{szám|1582}} fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány ({{szám|1226}} fő), német ({{szám|957}} fő) és a [[magyarországi románok|román]] ({{szám|412}} fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a cigányok, németek és a románok száma nőtt.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5AohVx-SAA=</ref> |
|||
* A polgármester-választás eredménye<ref>https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=004&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1</ref> |
|||
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága {{szám|94391}} fő volt, ebből {{szám|82985}} fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 10,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma {{szám|8331}} fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma {{szám|1757}} fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német ({{szám|780}} fő), cigány ({{szám|750}} fő) és az [[magyarországi ukránok|ukrán]] ({{szám|618}} fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a [[Han kínaiak|kínaiak]] száma nőtt.<ref name="ReferenceA"/> |
|||
{| class="wikitable" |
|||
! style="background:#CCDDEE;" | Jelölt neve |
|||
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="50%" |
|||
! style="background: #CCDDEE;" colspan=2| Jelölő szerv. |
|||
! style="width: 5em; background:#CCDDEE;" | Szavazatok száma |
|||
! style="width: 5em; background:#CCDDEE;" | Szavazatok aránya |
|||
|- |
|- |
||
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás''' |
|||
|'''[[Déri Tibor (politikus)|Déri Tibor]]''' |
|||
| style="background-color:#20B2AA;" | |
|||
| style="text-align:center" |'''[[Momentum Mozgalom|Momentum]] – [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]] – [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] – [[Párbeszéd – A Zöldek Pártja|Párbeszéd]] – [[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]''' |
|||
| style="text-align:center" |'''{{szám|20174}}''' |
|||
| style="text-align:center" |'''50,5%''' |
|||
|- |
|- |
||
! align="center" | Időszak |
|||
|[[Wintermantel Zsolt]] |
|||
! align="center" | {{Zászló|Magyar}} |
|||
| style="background-color:#ff8c00;" | |
|||
! align="center" | {{Zászló|Német}} |
|||
| style="text-align:center" |[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] |
|||
! align="center" | {{Zászló|Romani}} |
|||
! align="center" | {{Zászló|Ukrán}} |
|||
! align="center" | {{Zászló|Román}} |
|||
! align="center" | {{Zászló|Szlovák}} |
|||
|- |
|- |
||
| align="center" | 2001 |
|||
|[[Pajor Tibor]] |
|||
| align="center" | 92,53% |
|||
| {{Pártok színe|Mi Hazánk}}| |
|||
| |
| align="center" | 0,68% |
||
| |
| align="center" | 0,76% |
||
| |
| align="center" | 0,13% |
||
| align="center" | 0,13% |
|||
|- |
|||
| align="center" | 0,42% |
|||
|[[Horváth Imre (politikus)|Horváth Imre]] |
|||
| style="background-color:#7d7d7d;" | |
|||
| style="text-align:center" |[[ÚPK Egyesület]] |
|||
| style="text-align:center" |{{szám|624}} |
|||
| style="text-align:center" |1,56% |
|||
|- |
|||
| align="center" style="background: lightgrey" |'''Összesen''' |
|||
| style="background: lightgrey" colspan=2| |
|||
| align="center" style="background: lightgrey" |'''{{szám|39946}}''' |
|||
| align="center" style="background: lightgrey" |'''100%''' |
|||
|} |
|||
* A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után<ref>https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=004&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop</ref><ref>https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/budapest-iv.-kerulet-20220925?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=12&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=004&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=351&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4</ref> |
|||
{| cellpadding="2" cellspacing="0" border="1" class="wikitable" style="margin-left:" |
|||
! style="background:#ccc" colspan="2" | Párt |
|||
! style="background:#ccc" | Mandátumok |
|||
! style="background:#ccc" colspan="15" | Képviselő-testület |
|||
|- |
|- |
||
| align="center" | 2011 |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| align="center" | 85,63% |
|||
| [[Momentum Mozgalom|Momentum]] – [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]] – [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] – [[Párbeszéd – A Zöldek Pártja|Párbeszéd]] – [[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]] – [[Jobbik – Konzervatívok|Jobbik]] – [[Újpestiek Közössége|UPK]] |
|||
| |
| align="center" | 0,97% |
||
| align="center" | 1,25% |
|||
| style="background:#20B2AA"|<span style="color:black;">'''P'''</span> |
|||
| align="center" | 0,13% |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| align="center" | 0,42% |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| align="center" | 0,16% |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
| style="background:#20B2AA"| |
|||
|- |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] |
|||
| style="text-align: right" | '''6''' |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
|{{Pártok színe|Fidesz}}| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
| |
|||
|} |
|||
=== Országgyűlési képviselői === |
|||
* 1990-1994: Dr. [[Fekete Gyula (közgazdász)|Fekete Gyula]] ([[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]) (5. számú választókerület) |
|||
* 1990-1994: [[Török Ferenc (öttusázó)|Török Ferenc]] ([[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) (6. számú választókerület) |
|||
* 1994-2010: [[Csizmár Gábor]] ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]) (5. számú választókerület) |
|||
* 1994-2010: [[Kiss Péter (politikus)|Kiss Péter]] (MSZP) (6. számú választókerület) |
|||
* 2010-2014: Dr. [[Hollósi Antal Gábor]] ([[Fidesz]]) (5. számú választókerület) |
|||
* 2010-2014: [[Wintermantel Zsolt]] (Fidesz) (6. számú választókerület) |
|||
* 2014: Kiss Péter (MSZP, [[2014]]. [[július 29.|július 29]]-ig) ([[Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]) <ref>Index.hu https://index.hu/belfold/2014/07/29/meghalt_kiss_peter/</ref> |
|||
* 2014-2018: [[Horváth Imre (politikus, 1944)|Horváth Imre]] (MSZP) ([[Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]) <ref>Index.hu https://index.hu/belfold/2014/11/23/erdektelensegbe_fulladt_az_ujpesti_valasztas/</ref> |
|||
* 2014-2018: [[László Tamás]] ([[Fidesz]]) ([[Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]) |
|||
* 2018- : [[Varju László]] ([[Demokratikus Koalíció|DK]]) ([[Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]) |
|||
* 2018-2022: [[Hajdu László (politikus)|Hajdu László]] ([[Demokratikus Koalíció|DK]]) ([[Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]) |
|||
* 2022- : [[Barkóczi Balázs]] ([[Demokratikus Koalíció|DK]]) ([[Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]) |
|||
== Népesség == |
|||
{{Historical populations |
|||
| title= Lakosságszám<ref>https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS</ref><ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gBZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA</ref> |
|||
| percentages = pagr |
|||
| 1870 |6977 |
|||
| 1880 |11929 |
|||
| 1890 |24014 |
|||
| 1900 |42578 |
|||
| 1910 |56747 |
|||
| 1920 |59309 |
|||
| 1930 |69475 |
|||
| 1941 |78434 |
|||
| 1949 |70407 |
|||
| 1960 |78250 |
|||
| 1970 |82756 |
|||
| 1980 |82513 |
|||
| 1990 |108453 |
|||
| 2001 |103492 |
|||
| 2011 |98284 |
|||
| 2022 |94391 |
|||
}} |
|||
A IV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén {{szám|94391}} fő volt, ami [[Budapest]] össznépességének 5,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3893 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan {{szám|5015}} ember volt. A IV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 74,5, a nőknél 79,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben {{szám|32000}} fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők {{szám|26304}} fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,2%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 10,7%-a, mintegy {{szám|10082}} személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[Magyarországi cigányok|cigány]], [[Magyarországi németek|német]] és [[magyarországi ukránok|ukrán]] nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben. |
|||
A 19. század utolsó harmadától a IV. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A [[második világháború]] következtében a kerület a lakosságának a 10%-át veszítette el. A 80-as években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben {{szám|108453}} fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a IV. kerületben, mint 1990-ben. |
|||
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló IV. kerületiek túlnyomó többsége [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]] tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a [[Magyarországi Református Egyház|református]]. |
|||
<timeline> |
|||
Colors= |
|||
id:lightgrey value:gray(0.9) |
|||
id:darkgrey value:gray(0.8) |
|||
id:sfondo value:rgb(1,1,1) |
|||
id:barra value:rgb(0.6,0.7,0.8) |
|||
ImageSize = width:720 height:320 |
|||
PlotArea = left:50 bottom:50 top:30 right:30 |
|||
DateFormat = x.y |
|||
Period = from:0 till:110000 |
|||
TimeAxis = orientation:vertical |
|||
AlignBars = justify |
|||
ScaleMajor = gridcolor:darkgrey increment:10000 start:0 |
|||
BackgroundColors = canvas:sfondo |
|||
BarData= |
|||
bar:1870 text:1870 |
|||
bar:1880 text:1880 |
|||
bar:1890 text:1890 |
|||
bar:1900 text:1900 |
|||
bar:1910 text:1910 |
|||
bar:1920 text:1920 |
|||
bar:1930 text:1930 |
|||
bar:1941 text:1941 |
|||
bar:1949 text:1949 |
|||
bar:1960 text:1960 |
|||
bar:1970 text:1970 |
|||
bar:1980 text:1980 |
|||
bar:1990 text:1990 |
|||
bar:2001 text:2001 |
|||
bar:2011 text:2011 |
|||
bar:2022 text:2022 |
|||
PlotData= |
|||
color:barra width:20 align:left |
|||
bar:1870 from: 0 till:6977 |
|||
bar:1880 from: 0 till:11929 |
|||
bar:1890 from: 0 till:24014 |
|||
bar:1900 from: 0 till:42578 |
|||
bar:1910 from: 0 till:56747 |
|||
bar:1920 from: 0 till:59309 |
|||
bar:1930 from: 0 till:69475 |
|||
bar:1941 from: 0 till:78434 |
|||
bar:1949 from: 0 till:70407 |
|||
bar:1960 from: 0 till:78250 |
|||
bar:1970 from: 0 till:82756 |
|||
bar:1980 from: 0 till:82513 |
|||
bar:1990 from: 0 till:108453 |
|||
bar:2001 from: 0 till:103492 |
|||
bar:2011 from: 0 till:98284 |
|||
bar:2022 from: 0 till:94391 |
|||
PlotData= |
|||
bar:1870 at:6977 fontsize:XS text: 6 977 shift:(-10,5) |
|||
bar:1880 at:11977 fontsize:XS text: 11 929 shift:(-10,5) |
|||
bar:1890 at:24014 fontsize:XS text: 24 014 shift:(-10,5) |
|||
bar:1900 at:42578 fontsize:XS text: 42 578 shift:(-10,5) |
|||
bar:1910 at:56747 fontsize:XS text: 56 747 shift:(-10,5) |
|||
bar:1920 at:59309 fontsize:XS text: 59 309 shift:(-10,5) |
|||
bar:1930 at:69475 fontsize:XS text: 69 475 shift:(-10,5) |
|||
bar:1941 at:78434 fontsize:XS text: 78 434 shift:(-10,5) |
|||
bar:1949 at:70407 fontsize:XS text: 70 407 shift:(-10,5) |
|||
bar:1960 at:78250 fontsize:XS text: 78 250 shift:(-10,5) |
|||
bar:1970 at:82756 fontsize:XS text: 82 756 shift:(-10,5) |
|||
bar:1980 at:82513 fontsize:XS text: 82 513 shift:(-10,5) |
|||
bar:1990 at:108453 fontsize:XS text: 108 453 shift:(-10,5) |
|||
bar:2001 at:103492 fontsize:XS text: 103 492 shift:(-11,5) |
|||
bar:2011 at:98284 fontsize:XS text: 98 284 shift:(-12,5) |
|||
bar:2022 at:94391 fontsize:XS text: 94 391 shift:(-12,5) |
|||
TextData= |
|||
fontsize:M pos:(210,22) |
|||
text:IV. kerület lakosságszámának alakulása (fő) |
|||
</timeline> |
|||
=== Iskolai végzettség === |
|||
{{diagram |
|||
|helyzet=right |
|||
|táblaszélesség=400px |
|||
|cím=Iskolai végzettség<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpAEYE2YWumlX5gGYVufm8jb2hCkKT_KA===</ref> |
|||
|cím háttér= |
|||
|szöveg szín= |
|||
|bal1= |
|||
|jobb2=fő |
|||
|szélesség= |
|||
|oszlopok= |
|||
{{diagram százalék|Általános iskolát nem végezte el|#FF1493|22|7048}} |
|||
{{diagram százalék|Általános iskola|#FFA500|39|12555}} |
|||
{{diagram százalék|Szakmunkás|#32CD32|35|11286}} |
|||
{{diagram százalék|Érettségi|#00BFFF|100|32000}} |
|||
{{diagram százalék|Diploma|#4169E1|82|26304}} |
|||
|képaláírás=''A 2022. évi népszámlálás szerint.'' |
|||
}} |
|||
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a IV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|31888}} fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak {{szám|25317}} fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők {{szám|14263}} fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők {{szám|13167}} fővel, végül a szakmunkások {{szám|12593}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpLppZhdaElfmAZnW5-bzl3aEKQuP8oA</ref> |
|||
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a IV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|33281}} fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak {{szám|20951}} fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők {{szám|16496}} fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők {{szám|13292}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők {{szám|7474}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQMRRwAaW6aOcXWhNWFgGYN-YW8lb2hCkKT_KA===</ref> |
|||
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a IV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|32000}} fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak {{szám|26304}} fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők {{szám|12555}} fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők {{szám|11286}} fővel, végül a szakmunkások 7048 fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpAEYE2YWumlX5gGYVufm8jb2hCkKT_KA===</ref> |
|||
=== Népcsoportok === |
|||
{| class="infobox" style="float:center;" |
|||
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>{{cite web|title=Népszámlálás kisebbségiek 2011|url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01|publisher=Magyarország|accessdate=1 January 2011}}</ref> |
|||
|- |
|- |
||
| align="center" | 2022 |
|||
! Nemzetiség || Népesség (2011) |
|||
| align="center" | 87,92% |
|||
|- |
|||
| align="center" | 0,83% |
|||
|{{flag|Németország}} || 957 |
|||
| align="center" | 0,80% |
|||
|- |
|||
| align="center" | 0,66% |
|||
|{{flag|Románia}} || 412 |
|||
| align="center" | 0,44% |
|||
|- |
|||
| align="center" | 0,34% |
|||
|{{flag|Oroszország}} || 347 |
|||
|- |
|||
|{{flag|Lengyelország}} || 173 |
|||
|- |
|||
|{{flag|Szlovákia}} || 157 |
|||
|} |
|} |
||
[[2001]]-ben a kerület lakossága 103 492 fő volt, 95 763 fő (97,17%) [[Magyarok|magyar]], 782 fő (0,79%) [[Cigányok|cigány]], 698 fő (0,71%) [[Németek|német]], 138 fő (0,14%) [[Románok|román]], nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>{{cite web |url=http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/3/prnt01_7_0-4.html |title=3.1.7 A népesség nemzetiségi hovatartozását befolyásoló tényezők |accessdate=2016-07-17 |author= |year=2003 |format=html |work=A 2001. évi népszámlálás kiadványai és adatai: 6. Területi adatok: Táblázatok: Területi adatok – Budapest: 3 Kerületenkénti adatok – IV. kerület |publisher=Központi Statisztikai Hivatal |language=magyar |archiveurl= |archivedate=}}</ref> |
|||
[[2011]]-ben a kerület lakossága 98 284 fő volt, 84 161 fő (93,58%) [[Magyarok|magyar]], 1226 fő (1,36%) [[Cigányok|cigány]], 957 fő (1,06%) [[Németek|német]], 412 fő (0,46%) [[Románok|román]], 347 fő (0,39%) [[Oroszok|orosz]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref name="2011. évi népszámlálás"/> |
|||
== Gazdaság == |
|||
A [[második világháború]]t követően Újpest a szocialista ipar egyik fellegvára lett. Olyan üzemek működnek itt, mint például a [[Chinoin]], az [[Egyesült Izzó]], a Bőrgyár, a Cérnagyár, a [[Pannónia Szőrmeárugyár]], az Iskolabútor és Sportszerárugyár, a [[Duna Cipőgyár]], a Budapesti Bányagépgyár vagy a Magyar Pamutipar. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az üzemek egy része bezárt, az épületeket más célokra hasznosították (például: MEO, Attila park). A mai időkben már csak a Chinoin, az amerikai General Electric tulajdonában lévő Tungsram (Egyesült Izzó), illetve a Cérnagyár [http://retrostori.blogspot.com/2010/10/az-oldal-feltoltes-alatt-all.html] működik. |
|||
[[File:Újpesti piac és csarnok, légi fotó.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Újpesti piac és csarnok, légi fotó]] |
|||
[[File:Piac csarnok légi felvételen, Újpest.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Piac csarnok légi felvételen, Újpest]] |
|||
[[File:Az újpesti piac és csarnok látképe a magasból.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Az újpesti piac és csarnok látképe a magasból]] |
|||
=== Faipar === |
|||
A 19. században Újpesten a két legjelentősebb ágazat a fafeldolgozás és a bőripar volt. A fafeldolgozást megalapozó Neuschloss család eleinte csupán kereskedelemmel foglalkozott, majd rátért az ipari megmunkálásra, s egy időben vasútépítési munkával kapcsolatos megbízásokat is kaptak. [[1860]]-ban a család megalapította az Első Magyar Parkettagyárat. A [[reformkor]]t követő időben Budapesten hatalmas építkezések folytak, s az így növekvő faanyag-iránti igény ösztönözte az ilyen jellegű vállalkozások elterjedését. [[1908]]-ban három nagy és számos kisebb fafeldolgozó üzem működött a településen. Az [[1920-as évek]] végén mintegy 16 nagyobb [[Asztalos (foglalkozás)|asztalos]]- és bútoripari üzem és 390 asztalos-kisiparos tevékenykedett a városban. Újpest ez időben Budapest és környékének legjelentősebb bútorgyártási központja volt. |
|||
=== Bőripar === |
|||
A bőripar meghonosodásánál a legfontosabb tényező a Duna volt. Kezdetben csak a környéki városokból, majd az igények rohamos növekedésével külföldről is kénytelenek voltak importálni nyersbőrt. A vágóhíd felépítésével az ellátási gondok enyhültek. Az első bőrüzemet a [[Lőwy Izsák|Lőwy család]] alapította, de az iparág felvirágoztatása a Wolfner család nevéhez kapcsolódik. Az üzem bőrcserzéssel, -kikészítéssel és gyapjúmosással foglalkozott. |
|||
=== Vállalatok === |
|||
IV. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.<ref>https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight</ref> |
|||
{| class="wikitable sortable" |
|||
|- |
|||
!Rangsor!!Vállalat!!Nettó árbevétel<br>(Mrd Ft)<br>2021!!Alkalmazottak!!Főtevékenység |
|||
|- |
|||
| align="center" |1|| [[Ewellix AB Magyarországi Fióktelepe]]|| align="right" |66,3||{{számt|5}}||Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelem |
|||
|- |
|||
| align="center" |2|| [[Volvo Autó Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.]]|| align="right" |32,8||{{számt|18}}||Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |3|| [[EXPERT Zrt.]]|| align="right" |31,7||{{számt|86}}||Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |4|| [[Messer Hungarogáz Kft.]]|| align="right" |30,8||{{számt|326}} ||Ipari gáz gyártása |
|||
|- |
|||
|align="center" |5|| [[CarNet Auto-Fort Kft.]]|| align="right" |30,6||{{számt|153}}||Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |6|| [[ALUKÖNIGSTAHL Kft.]]|| align="right" |29,2||{{számt|87}} ||Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |7|| [[Coats Magyarország Kft.]]|| align="right" |16,5||{{számt|170}}||Textilszálak fonása |
|||
|- |
|||
|align="center" |8|| [[Inter Traction Electrics Kft.]]|| align="right" |16,2||{{számt|217}}||Közúti gépjármű gyártása |
|||
|- |
|||
|align="center" |9|| [[Jánosik és Társai Kft.]]|| align="right" |12,5||{{számt|1139}}|| Általános épülettakarítás |
|||
|- |
|||
|align="center" |10|| [[Volvo Autó Galéria Kft.]]|| align="right" |12,5||{{számt|66}}||Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |11|| [[Gold Standard Diagnostics International Kft.]]|| align="right" |12,4||{{számt|4}}||Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés |
|||
|- |
|||
|align="center" |12|| [[PRIME RATE Kft.]]|| align="right" |11,6||{{számt|246}}||Nyomtatás |
|||
|- |
|||
|align="center" |13|| [[ITE Bus & Truck Kft.]]|| align="right" |11,3||align=right |-||Gépjármű-kereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |14|| [[Whitelab Service Kft.]]|| align="right" |11,1||{{számt|45}}||Egyéb humán-egészségügyi ellátás |
|||
|- |
|||
|align="center" |15|| [[Husqvarna Magyarország Kft.]]|| align="right" |33||{{számt|1363}}||Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |16|| [[BDI Hungary Kft.]]|| align="right" |11||{{számt|106}}||Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |17|| [[Work Force Kft.]]|| align="right" |10,3||{{számt|2557}}||Munkaerőkölcsönzés |
|||
|- |
|||
|align="center" |18|| [[CompMarket Hungary Zrt.]]|| align="right" |9,7||{{számt|48}}||Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem |
|||
|- |
|||
|align="center" |19|| [[Diagon Kft.]]|| align="right" |9,5||{{számt|185}}||Gyógyszerkészítmény gyártása |
|||
|- |
|||
|align="center" |20|| [[Wallis British Motors Kft.]]|| align="right" |9,2||{{számt|25}}||Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem |
|||
|} |
|||
== Közlekedés == |
|||
A [[M3-as metróvonal|3-as metró]] nyomvonala a „Nyugati pályaudvar” megállótól az „Újpest-Városkapu” megállóig nagyjából a [[Duna]] folyásával párhuzamosan a Váci út alatt halad, végállomása Újpest-központban található. A 2-es országút [[Vác]] irányába vezet. A kerület keleti oldalán a [[Budapest–Vác–Szob-vasútvonal|Budapest–Vác–Szob]] és a [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal]] (70. és 71. sz. vasútvonal, újpesti állomások: Istvántelek, Rákospalota-Újpest), a délnyugati oldalán pedig a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal]] (2. sz. vasútvonal, újpesti állomások: Újpest, Angyalföld) vezet. A budai oldallal az [[Újpesti vasúti híd]] és a Megyeri híd kapcsolja össze. Számtalan buszjárattal, valamint a [[12-es villamos (Budapest)|12-es]] és a [[14-es villamos (Budapest)|14-es villamossal]] lehet eljutni Újpestről a [[Budapest XV. kerülete|XV.]] és a [[Budapest XIII. kerülete|XIII.]] kerületbe. |
|||
2007 decemberétől a [[Volánbusz]] [[2-es főút (Magyarország)|2-es úton]] közlekedő járatai (például [[Vác]], [[Dunakeszi]]) már nem közlekednek az [[Árpád híd autóbusz-állomás]]ig, hanem csak [[Újpest-Városkapu autóbusz-állomás]]ig, igaz a [[Újpest-városkapu metróállomás|metróállomás]] angyalföldi kijáratánál van a végállomásuk. |
|||
Két legfontosabb útja, a [[Váci út]] és az [[Árpád út (Budapest, IV. kerület)|Árpád út]] országos közutak (a [[2-es főút (Magyarország)|2-es főút]], illetve a [[2102-es mellékút (Magyarország)|2102-es út]]) Budapesten belüli szakaszainak tekinthetők. |
|||
A IV. kerületet az alábbi BKK-, Volánbusz-, illetve MÁV-START üzemeltetésében álló járatok érintik: |
|||
*Metró: {{ikonBKK|M3}} |
|||
*Villamos: {{ikonBKK|v|bp|12|14}} |
|||
*Autóbusz: {{ikonBKK|b|bp|20E|25|30|30A|96|104|104A|120|121|122E|126|126A|147|170|196|196A|204|220|230|270|296|296A}} |
|||
*Éjszakai autóbusz: {{ikonBKK|éb|bp|914|914A|930|950|950A|996|996A}} |
|||
*Elővárosi autóbusz: {{ikonBKK|vb||300|301|302|303|305|306|308|309|310|311|312|313|314|315|316|317|318|319|320|321|872|880|882|883|884|889|890|893}} |
|||
*Távolsági autóbusz: {{ikonBKK|vbt||1010|1011|1012|1013|1014}} |
|||
*Vasút: {{ikonBKK|vonat||Újpest}} |
|||
=== Hajó === |
|||
Megyer és [[Pünkösdfürdő]] között közlekedett 5.00-tól 21.00-ig. Újpestről minden egész órakor indult, az utazási idő kb. 5 perc volt. A hajó csak személyszállításra volt alkalmas. |
|||
Az átkelőhajót 2011. január 1-jétől megszüntették. A Megyeri hídon át 2008 őszén elindult a [[204-es busz (Budapest)|204-es buszjárat]] ami átvette a forgalmát. Így az Újpestre járó békásmegyeri dolgozóknak nem okoz problémát a munkába járás árvíz idején, illetve télen, mikor a Duna befagy. Ilyenkor ugyanis csak nagy kerülővel, több BKV-járattal tudtak közlekedni, az Árpád hídon keresztül. |
|||
A [[Budapesti Közlekedési Központ|BKK-Duna]] 2012 és 2020 között üzemelt [[D11-es hajóvonal (Budapest)|D11-es hajóvonalának]] az Újpesti-kikötőnél, az Árpád út Váci úti torkolatánál volt a felső végállomása. |
|||
=== Hidak === |
|||
==== Megyeri híd ==== |
|||
{{bővebben|Megyeri híd}} |
|||
A mintegy 2 km hosszú híd tervezése 1993-ban indult meg, de csak [[2006]]-ban kezdték el építeni. A híd nevéről kétfordulós internetes szavazást rendeztek, mindkettőt [[Stephen Colbert]] amerikai komikus nyerte. A „Megyeri híd” elnevezést a földrajzinév-bizottság adta, mert Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással. A hidat végül 2008. [[szeptember 30.|szeptember 30]]-án adták át, Budakalász és Újpest között húzódik, építési költsége 61,9 milliárd forint volt. A szentendrei Duna-ág felett acélhíd, a Duna fő ága felett [[ferdekábeles híd]] épült; az ártér felett feszített vasbeton szerkezetű. A hídon irányonként 2 forgalmi sávot építettek, és az átlagosnál szélesebb leállósávokat alakítottak ki, hogy a később esetlegesen megnövekvő forgalom miatt 3 forgalmi sávon haladhasson a közúti közlekedés. Északi oldalára kerékpárutat, a déli oldalára gyalogutat készítettek. A híd a Szentendrei-sziget felett húzódik, a szigetre azonban leágazást környezetvédelmi okok miatt nem építettek, ugyanis a környező terület Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, így az esetleges szigeti forgalom veszélyeztetné az egészséges víz termelését. |
|||
==== Újpesti vasúti híd ==== |
|||
{{bővebben|Újpesti vasúti híd}} |
|||
[[Fájl:Budapest, Újpesti vasúti híd, 2.jpg|bélyegkép|270px|jobbra|Az Újpesti vasúti híd, Újpest egyik jelképe]] |
|||
A kerékpáros és gyalogos közlekedésre is szolgáló hídon, a Népszigeten át, a Duna fölött vezet a 2-es számú, [[Budapest–Esztergom-vasútvonal]]. A hídon keresztül Budára, a III. kerületbe, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincumba]], Pesten pedig a IV. és a XIII. kerület határához, a 3-as metró Újpest-Városkapu megállójához érkezünk. Az eredeti hidat [[1945]]-ben a visszavonuló német csapatok, a többi budapesti hídhoz hasonlóan felrobbantották, és csak 10 évvel később, [[1955]]-ben, az [[Összekötő vasúti híd]] helyreállítása után feleslegessé vált elemekből épült egy új, átmenetinek (5-10 év) szánt szerkezet. Formája a Roth-Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott "K"-híd volt, felépítése pedig részben a már említett (régi) [[Összekötő vasúti híd]] elbontott anyaga, részben új gyártású elem. Próbaterhelése 1955. május 5-én történt meg. A híd állapota azonban (átmenetinek szánt jellege, illetve az ebből fakadó minimális felújítás miatt) folyamatosan romlott, kisebb javítgatásokkal mégis sikerült az eredeti élettartam sokszorosára, 53 évre növelni a fenntarthatóságot. Ezalatt természetesen először súly-, majd sebességkorlátozásokat vezettek be rajta, ami először a tehervonatok kitiltásában nyilvánult meg, majd a személyszállításban megjelentek, illetve állandóvá váltak a könnyebb szerkezetű motorkocsik. A 2000-es évek elejére a szakaszon 5–10 km/h-s sebességkorlátozásokat vezettek be, a déli járdát pedig életveszélyessé nyilvánítása miatt lezárták a gyalogos forgalom elől. Így aztán elkerülhetetlen volt egy új hídszerkezet megépítése, amit évek tervezése után végül 2008 nyarán meg is ejtettek, a K-szerkezetet teljesen új gyártású, keskenyebb, zöld színű hídszerkezetre cserélték, az elektromos vezetékeket a pályatest alá rakták, a pilléreket pedig megerősítették. A vonatok immár 80 km/h-ra korlátozott sebességgel haladhatnak át a hídon (a hidat 120 km/h-s órás maximális sebességre tervezték, a korlátozás biztonsági okokból történt); valamint egyik járdáján bicikliutat, másikon pedig gyalogjárdát alakítanak ki. |
|||
== Intézmények == |
|||
=== Oktatási, nevelési intézmények === |
|||
==== Bölcsődék ==== |
|||
* Aradi Bölcsőde |
|||
* Homoktövis Bölcsőde |
|||
* Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Bölcsőde |
|||
* Labdarúgó Bölcsőde |
|||
* Lakkozó Bölcsőde |
|||
* Leiningen Bölcsőde |
|||
* Módszertani feladat ellátását segítő Bölcsőde |
|||
* Pozsonyi Bölcsőde |
|||
* Rózsaliget Bölcsőde |
|||
* Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézménye |
|||
==== Óvodák ==== |
|||
* Pozsonyi Óvoda |
|||
*Csányi Óvoda |
|||
*Aradi Óvoda |
|||
*Aranyalma Óvoda |
|||
*Bőrfestő Óvoda |
|||
* Homoktövis Óvoda |
|||
* Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda |
|||
* Lakkozó Óvoda |
|||
* Nyár Óvoda |
|||
* Óceán Óvoda |
|||
* Park Óvoda |
|||
* Újpesti Játék-Mozgás-Kommunikáció Óvoda |
|||
==== Zeneiskola ==== |
|||
* Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti Iskola |
|||
==== Általános iskolák és gimnáziumok ==== |
|||
* Angol Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola |
|||
*Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium |
|||
* Halassy Olivér Német Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola |
|||
* Karinthy Frigyes Magyar–Angol Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola |
|||
* Lázár Ervin Általános Iskola |
|||
* Megyeri Úti Általános Iskola |
|||
* Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola |
|||
* Újpesti Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény |
|||
* Újpesti Babits Mihály Gimnázium és Általános Iskola |
|||
A Káposztásmegyeren található intézmény [[1986]]-ban nyitotta meg kapuit. |
|||
* Újpesti Bajza József Általános Iskola |
|||
* Újpesti Bene Ferenc Általános Iskola |
|||
* Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Általános Iskola |
|||
* Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium |
|||
* Újpesti Homoktövis Általános Iskola |
|||
* Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium |
|||
* [[Könyves Kálmán Gimnázium|Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium]] |
|||
* Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola |
|||
* Újpesti Szűcs Sándor Általános Iskola |
|||
* Újpest |
|||
==== Szakközépiskolák ==== |
|||
* '''Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola''': A [[Szusza Ferenc Stadion]] szomszédságában található iskola [[1947]]-ben Újpesti Kereskedelmi Gimnázium, később Újpesti Közgazdasági Technikum, Közgazdasági Szakközépiskola, 1956-tól Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakközépiskola, majd Berzeviczy Gizella Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola néven működött. [[1993]]-ban vette fel Berzeviczy Gergely (1763–1822) haladó szellemű, felvidéki magyar közgazdász nevét. |
|||
* Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium |
|||
* '''[[Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum]]''': A Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum és jogelődje egyidős a magyar középfokú szakképzéssel. Története tükrözi a hazai technikusképzés egész történetét. A Középipari Tanoda [[1883]]-ban alapított faipari tagozata [[1947]]-ben költözött Újpestre, és egyesült az itteni községi szakiskolával, ami [[1895]]-től a történelmi Magyarország első Faipari Szakiskolája volt. A múlt század vége óta gyors ütemben növekvő faipar több mint ezer prosperáló vállalkozása építtette fel az iskola akkor impozáns épületét (ma Görgey Artúr út 26.). A gazdaság változó igényei folytán – az épület-adta lehetőségeket kihasználva – idővel újabb szakmák oktatása is megindult, [[1926]]-ban fémipari, majd néhány évtizede [[elektronika]]i szakterületen, az akkor szervezetileg már külön vált, de közös épületben működő testvériskolában. A faipari technikus képzés a hatvanas, hetvenes évekre az épület alapterületét, tanulólétszámát tekintve visszaszorult ugyan, de megőrizte, illetve továbbadta az évszázados múlt szakmai tapasztalatait. A szorító helyhiányt [[1986]]-ban a régi épülettel szemközt, az utca túloldalán felépült új iskolaépület és annak korszerű tanműhelye oldotta meg. Ezek a körülmények nyújtottak jó lehetőséget arra, hogy az 1990-es [[rendszerváltozás]]t követően alapjaiban átalakuló hazai faipar követelményeinek megfelelően, az eddigi tapasztalatát felhasználva, az iskola nevelőtestülete megkezdje a faipari technikusképzés teljes körű megújítását. |
|||
*'''[[Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium|Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium]]''' |
|||
[[Fájl:umszki.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium épülete]] |
|||
=== Kulturális intézmények === |
|||
[[File:Ady Endre Művelődési Központ.jpg|thumb|250px|Ady Endre Művelődési Központ, Újpest Színház]] |
|||
'''Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti fiókja''' ("Király könyvtár") - A Király Könyvtár Újpest központjában van. Elődje szintén Újpest-központi helyén, 1951-ben nyílt meg. A könyvtárépület állapota miatt vált szükségessé az intézmény jövőjének rendezése. [[1997]]-ben költözött mai épületébe. Központi fekvésének köszönhetően nagy olvasóforgalmat bonyolít le, az újpestiek kedvelt kulturális intézménye. Közel hétezer olvasója a szolgáltatások széles skáláját veheti igénybe, zenetára komoly- és könnyűzenei felvételeket egyaránt kínál az érdeklődőknek. Gyermekrészlege tizenkét éves korig szóló könyvkínálattal, mesekazettákkal várja a legkisebbeket. |
|||
'''Lepkemúzeum -''' A múzeum alapötletét Juhász György adta, a kiállítás törzsanyaga az ő 40 éves gyűjtőmunkájának eredménye. Az amatőr gyűjtőket összefogva egy profi bemutatót alakított ki a saját házában. Több mint egyéves kollekciórendezés és átalakítás után 2003 januárjában nyílt meg a múzeum. A kiállítás sokrétű, nemcsak a [[lepkék|lepke-]] és [[rovarok|rovarvilágot]] mutatja be, hanem a többi természeti kedvencből is ízelítőt ad (például ásványok, tengeri csigák, kagylók, [[fosszília|fosszíliák]], eredeti [[néprajz]]i tárgyak, stb.) A lepkegyűjtemény több részből áll: külön mutatja be a [[Kárpát-medence]], a különböző [[trópus]]i régiók lepkéit, a nappali és éjszakai lepkéket. Mindezek mellett a múzeumban sok speciális, ritkán látható érdekesség is megtalálható. |
|||
'''MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény -''' Anyagi okok miatt megszűnt. Az épület leginkább WAX Kultúrgyárként ismert, de hívták már az intézményt REKK Centernek is. Legutóbbi ismert kiállítás 2010-ben a "Ramszesz, az ásatás" volt az épületben.{{forr}} |
|||
[[File:Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény.jpg|thumb|250px|Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény]] |
|||
'''Újpesti Kulturális Központ''' |
|||
* '''Ady Endre Művelődési Ház''' |
|||
* '''Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont''' |
|||
* '''Ifjúsági Ház''' |
|||
** '''Új Galéria''' |
|||
* '''Lóverseny Téri Közösségi Ház''' |
|||
* '''Megyeri Klub''' |
|||
* '''Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény -''' Az [[1977]]-ben létesített, alapítványi fenntartású múzeumi jellegű intézmény, mely Újpest történeti, néprajzi emlékeit őrzi. Kiállításán látható többek között Újpest eredeti alapító oklevele [[1840]]-ből, [[19. század]]i iparos testületek emlékei, és egy [[1929]]-es térkép. A gyűjtemény 2014. szeptember 2-án vette fel alapítójának, Neogrády Lászlónak a nevét. Vezetője: Szöllősy Marianne. |
|||
* '''Újpesti Polgár Centrum''' |
|||
** '''Újpest Galéria''' |
|||
'''Újpesti Kamaraszínház''' |
|||
=== Civil szervezetek === |
|||
==== Egyesületek ==== |
|||
* Alap Pedagógiai Egyesület |
|||
* Aschner Lipót Természetjáró Egyesület |
|||
* Budapesti Honismereti Társaság |
|||
* Bűn- és Balesetmegelőző Nemzetőrök Egyesülete |
|||
* Diamonds Sport Club |
|||
* Eötvös Társaság |
|||
* Újpesti Városvédő Egyesület |
|||
== Látnivalók == |
|||
{{kapcsolódó lista|Budapest IV. kerületének műemléki listája}} |
|||
[[Fájl:Ujpest varoshaza P4270605-1000.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Az újpesti városháza]] |
|||
[[Fájl:UjpestZsinagogaFotoThalerTamas.JPG|thumb|220px|Újpesti zsinagóga]] |
|||
* '''[[Városháza (Újpest)|Városháza]]''' |
|||
* [[Egek Királynéja-templom|'''Egek Királynéja római katolikus főplébánia-templom''']]<br />Városháza mögött található; a település első katolikus temploma volt. A templom 1875 és 1881 között épült fel.<ref>{{cite web |url=http://www.egekkiralyneja.hu/ |work=Újpesti Egek Királynéja római katolikus főplébánia honlapja |title=Plébániánk története |accessdate=2012-06-08}}</ref> |
|||
* '''Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánia'''<ref>[http://www.ujpestkertvaros.hu www.ujpestkertvaros.hu]</ref> |
|||
[[Fájl:Ujpest Szent Istvan templom 04.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Az Újpest- Kertvárosi [[I. István magyar király|Szent István]] Plébánia]] |
|||
A kertvárosban, a Rákóczi tér 4-8. szám alatt található templom [[1942]] és [[1946]] között épült neoromán stílusban. |
|||
* '''[[Újpesti zsinagóga]]''' |
|||
1885-86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is működő neológ zsinagógát. A belső tér kialakítása a [[Dohány utcai zsinagóga]] elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrendezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amelyen ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztják alá – keresztbe fordított öntöttvas "vállkövek" közbeiktatásával A [[frigyszekrény]] feletti karzat volt az orgona eredeti helye, de az [[1910]]-ben felállított hangszer [[1944]]-ben elpusztult. A jelenleg használt – a kecskeméti zsinagógából származó – orgona a szemben levő karzaton áll. A zsinagóga Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az [[1880-as évek]]ben jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. |
|||
* '''Újpest-belsővárosi református templom''' |
|||
[[1878]]-ban épül fel a Városháza mellett álló templom. |
|||
* '''Újpesti evangélikus templom''' |
|||
Egyhajós, középtornyos épület, „modern reneszánsz” stílusban. Karcsú, magas tornya 17 méter magas. [[1874]]-ben először lakóház magasságban épült téglából, vas toronnyal. Bár a templom és a paplak felépült, de hitelből, s mert a terheket nem bírták, a templomot [[1877]]-78-ban elárverezték. Vastornyát a váci evangélikus gyülekezet vásárolta meg és az ma is ott látható. Az épületet végül Reich Sándor segítségével sikerült visszaszerezni. [[1902]]-ben megnagyobbították, mai alakját [[1911]]-ben nyerte el. Függesztett [[rabic mennyezet]]ű. A lépcsőfokkal megemelt [[barokk]] faoltár ([[1883]]) színes [[márvány]]utánzatú. Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Margitay Tihamér festette és ajándékozta a templomnak. Az orgona [[1928]]-ból való, a [[linz]]i Mauracher Testvérek műve. [[1994]]-ben teljesen felújították. Mögötte van a feljárat a toronyba. A karzat [[vasbeton]]ból készült, mellvéddel és beton burkolással. [[1958]]-ban belülről kifestették a templomot, belső terét a [[liturgia]]i követelményeknek megfelelően átalakították. Kiképezték az oltárteret, s a [[parókia]] kertjéből kivágott cseresznyefából új faburkolattal bevont szószéket, új oltárasztalt készítettek, eléje kovácsoltvas korlátot emeltek. A templomban ökumenikus egyházzenei rendezvényeket tartanak. A gyülekezet megalakulásának százéves évfordulójára [[1973]]-ban belül teljesen felújított templom részére Kardos József dr. Blázy Árpád lelkész tervei alapján az oltárra kovácsoltvas feszületet, gyertyatartókat, a terembe lámpatesteket készített. |
|||
* '''[[Újpesti Baptista Gyülekezet|Újpesti baptista imaház]]''' |
|||
[[1901]]-től önállósult az újpesti [[baptista]] gyülekezet, ugyanis addig a Budapest-Wesselényi utcai gyülekezet fiókgyülekezete volt. [[Gerwich György]] ([[1871]]-[[1952]]), a [[hamburg]]i baptista teológián végzett fiatal prédikátor vezetésével lendületes gyülekezeti munka vette kezdetét. Addig [[Wiegand Ágoston]] ([[1864]]-[[1924]]), későbbi [[bécs]]i prédikátor állt a közösség élén. Vezetésével [[1890]]-ben, a Lőrincz utcában, majd [[1903]]-tól a Diófa utcában (ma [[Kassai utca]]) alakítottak ki imatermet az egyre bővülő létszámú közösségnek. [[1914]]-ben épült fel a mai imaház elődje [[Metzler Antal]] [[építész]] tervei szerint. Az építkezést a Duna-menti [[németek]] és [[Habsburg József magyar kormányzó|József Ágost főherceg]] is támogatta anyagilag. Az imaházban a hitélet mellett színvonalas kulturális élet is virágzott. A [[1920-as évek|húszas évekig]] [[német nyelv]]en folyt az istentisztelet tolmácsolással, majd fokozatosan hódított tért a [[magyar nyelv]]. Az újpesti baptista imaház újjáépítése egybeesett az Újpest központjában emelkedő tízemeletesek építésével. Kiemelkedő zenei élet folyik a gyülekezetben. [[Orgona (hangszer)|Orgonáját]] [[1939]] óta többször átépítették. Ma 32 regiszteres orgonáján rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. Mintegy 30 éve itt tartják meg az [[országos egyházzenei tanfolyam]]okat, mintegy 100-150 fiatal részvételével. Nemzetközileg és felekezetközileg is ismert hely az újpesti baptisták imaháza. Gazdag történelme során olyan közismert személyek is álltak már szószékén, mint [[Ralph Abernathy]] lelkész, [[Martin Luther King]] közvetlen munkatársa, [[James Irwin]] holdutazó, az [[Apollo–15]] [[űrhajós]]a, vagy [[Cliff Richard]], a világhírű [[rock and roll]] énekes. |
|||
[[Fájl:Ujpesti viztorony P4270600-1000.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A víztorony az Árpád út felől. A korai magyar vas- és vasbeton-építészet kimagasló alkotása]] |
|||
* '''Víztorony''' |
|||
{{bővebben|Újpesti víztorony}} |
|||
A víztorony Újpest egyik szimbóluma. A [[Mihailich Győző]] és Dümmerling Ödön által tervezett épület 1911-12-ben épült. Az újpesti víztorony egy 1500 m³-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal magában, mely 15 méter átmérőjű. A víztorony alapozása 19 m átmérőjű, 2,40 m vastag beton lemez. A torony alsó – fő teherhordó – része téglafal, 9,50 m belső átmérővel, 1,80 m kezdő falvastagsággal. A felépítmény 27 m magasságig mintegy 2 méternyit szűkül, a konzolok alsó alján a külső átmérő kb. 11,6 m. A víztorony építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen. |
|||
1944-ben a nyilasok fel akarták robbantani, de az újpesti partizánok sikeres rajtaütésének köszönhetően megmenekült. |
|||
2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek szakembereinek tájékoztatása szerint azóta a műtárgyat használaton kívül helyezték. |
|||
== Sportélete == |
|||
* Az '''[[Újpest Football Club|Újpest FC]]''' a legkorábban (1885-ben) alapított ma is létező, nagy múltú magyar sportegyesület. A labdarúgócsapat ezidáig 20 bajnoki címmel,10 kupagyőzelemmel és 3 szuperkupa-diadallal büszkélkedhet.<ref>{{cite web |title=Az Újpest Football Club történelme |url=https://ujpestfc.hu/club?filter=clubhistory |publisher=Újpest FC |accessdate=2020-01-05 |work=ujpestfc.hu |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200125004917/https://ujpestfc.hu/club?filter=clubhistory |archivedate=2020-01-25 }}</ref> A lila-fehér jégkorongosok 13-szor bizonyultak a honi mezőny legjobbjának. A újpesti vízilabdások 26 bajnoki cím mellé 19 kupagyőzelmet, 1 BEK- és 3 LEN-kupa aranyat gyűjtöttek. Az UTE egyéb szakosztályai számtalan olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolóval büszkélkedhetnek. |
|||
* A Megyeri úton található az '''[[Újpesti TE (sportegyesület)|Újpesti Torna Egylet]]''' (UTE) stadionja, a [[Szusza Ferenc Stadion]].<ref>{{Cite web |url=http://www.ute1885.hu/klub/index.html# |title=Az UTE honlapja |accessdate=2007-06-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070625031433/http://www.ute1885.hu/klub/index.html# |archivedate=2007-06-25}}</ref> |
|||
* '''UTE Atlétikai Stadion és Tornacsarnok''': Szilágyi u. 30. |
|||
* '''UTE-jégcsarnok'''<br />2004 januárjában nyitotta meg kapuit a hajdani szabadtéri jégpálya helyén épült csarnok. Befogadóképessége: 1528 ülő- és körülbelül 500 állóhely. A [[Szusza Ferenc Stadion]] tőszomszédságában található létesítményben egy pálya van. A nyitómeccsen, 2004. január 3-án az [[Újpesti TE jégkorong szakosztály|UTE]] 8:3-ra legyőzte a Miskolci Jegesmedvék csapatát. |
|||
* '''Budapesti Koriközpont''' (korábban Astra Zeneca Jégcsarnok)<br />Káposztásmegyeren a Homoktövis utca 1. alatt van a Budapesti Koriközpont. A 2003-ban megnyitott létesítményben két jégpálya található. A centerpálya lelátóin körülbelül 2400-an fér el egyszerre. A Koriközpont jelenleg a [[Vasas SC (jégkorong)|Vasas]] jégkorongcsapatának ad otthont, de korábban itt játszotta hazai meccseit az [[FTC]] is.<ref>{{Cite web |url=http://www.jegsport.hu/# |title=Budapesti Koriközpont |accessdate=2006-10-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20061029070442/http://www.jegsport.hu/# |archivedate=2006-10-29}}</ref> |
|||
* [[Halassy Olivér]] Sportközpont: Pozsonyi út 4/c. |
|||
* Ifjúsági Sporttelep: Tábor u. 24. |
|||
* Bene Ferenc Testnevelés Tagozatos Általános Iskola: Munkásotthon u. 3.<ref>{{youtube|OCaylvf3RUI|Bene Ferenc Testnevelés Tagozatos Általános Iskola: Munkásotthon u. 3.}}</ref> |
|||
* az Újpesti Kultúra Sportegyesület Sakkszakosztálya<ref>http://www.uksesakk.uw.hu/</ref> |
|||
* [[Újpest Bulldogs]] Amerikai Football Club |
|||
== Városrészek == |
|||
A kerület területén Budapest hat városrésze osztozik ([[Istvántelek]], [[Káposztásmegyer]], [[Megyer (Budapest)|Megyer]], [[Népsziget]], [[Székesdűlő]] és [[Újpest (városrész)|Újpest]]), közülük a Népsziget átnyúlik a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerületbe]] is. |
|||
== Fontosabb utcák, terek == |
|||
[[Fájl:munkasotthon-street.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A Munkásotthon utca]] |
|||
* [[Váci út]] |
|||
* [[Árpád út (Budapest, IV. kerület)|Árpád út]] |
|||
* Fóti út |
|||
* [[Görgey Artúr utca (Budapest)|Görgey Artúr utca]] |
|||
* Megyeri út |
|||
* István út |
|||
* Külső Szilágyi út |
|||
* Munkásotthon utca |
|||
== Budapest IV. kerületéhez kötődő személyek == |
|||
=== Díszpolgárok === |
|||
{{kapcsolódó lista|Budapest IV. kerülete díszpolgárainak listája}} |
|||
[[Újpest (történelmi település)]] önálló városként 1887-től adományozott [[díszpolgár]]i címet a település elismeréseként. [[Nagy-Budapest]] 1950-es létrehozásával a kerületnek ez a joga nem maradt meg, és csak 1990 után nyílott lehetőség a cím ismételt odaítélésére. |
|||
A „Újpest Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete [[1992]]-ben alapította azok érdemeinek elismerésére el, akik kimagasló munkásságukkal vagy egész életművükkel hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, szakmai tevékenységükkel emelték vagy elősegítették a kerület fejlődését, országos, vagy nemzetközi szinten elismerést szereztek neki, öregbítve a város jó hírnevét, továbbá példamutató magatartásuk miatt köztiszteletben állnak. [[2012]] óta különösen indokolt esetben, például kiemelkedő teljesítmény vagy eredmény esetén, soron kívüli adományozásra is sor kerülhet.{{jegyzet|Az addig életműdíjként számontartott elismerés adományozhatóságát a képviselő-testület a 38/2012. (VIII. 28.) számú rendelettel módosította, hogy azt az aranyérmes újpesti olimpikonok is megkaphassák.}} |
|||
A [[díszpolgár]]i címmel [[oklevél]], arany pecsétgyűrű, emlékplakett és kitűző-jelvény jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét bejegyzik a Díszpolgárok Könyvébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, meghívhatók testületi ülésekre, felkérhetik a kerületet képviselő küldöttségek tagjának, továbbá díjtalanul látogathatják az önkormányzat művészeti és közművelődési intézményeit, rendezvényeit. A címre méltatlanná vált személyektől a cím a képviselő-testület minősített többségi szavazatával visszavonható.{{jegyzet|{{CitWeb |url=https://net.jogtar.hu/rendelet?council=ujpest&dbnum=197&docid=A1200007.04R |szerző= |cím=Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről |weblap=jogtar.hu |hely=Budapest |kiadó=Wolters Kluwer |dátum=2019-11-30 |elér=2020-08-31 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200831160949/https://net.jogtar.hu/rendelet?council=ujpest&dbnum=197&docid=A1200007.04R |archívdátum=2020-08-31}}}} |
|||
=== Újpesthez köthető híres emberek === |
|||
{{Bővebben|Híres újpestiek listája}} |
|||
== Testvértelepülései == |
|||
* {{zászló|német}} [[Marzahn-Hellersdorf]] ([[Berlin kerületei|Berlin 10. kerülete]]), [[Németország]] (1989 vagy 1990)<ref>{{CitPer|aut=Hirmann László |tit=Dr. Técsőy Henrik |per=Újpesti Helytörténeti Értesítő |issn= |ann=2003 |lun=március |tom=10 |fasc=1 |pag=27 (25–27) |misc=(pdf) |url=http://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-200301.pdf |accd=2016-7-18 |aurl= |archd=}}</ref><ref name="regi.sofar.hu">{{cite web|url=http://regi.sofar.hu/hu/node/40608 |title=Testvérvárosok: azonos nevek, kerületek, külön büdzsé a külföldi látogatásokra |accessdate=2016-07-17 |author= |date=2005-10-26 |format= |work= |publisher=regi.sofar.hu (a cikk forrása [http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=98200 a magyarhirlap.hu egykori cikke], a link azonban halott) |language=magyar |archiveurl= |archivedate=}}</ref> |
|||
* {{zászló|svéd}} [[Tyresö község|Tyresö]] (részben [[Stockholm]]hoz tartozó község) [[Svédország]] (?)<ref name="regi.sofar.hu"/> |
|||
* {{zászló|görög}} [[Halkída]], [[Görögország]] (?){{forr}} |
|||
* {{zászló|román}} [[Csíkszentgyörgy]], [[Románia]] (2016)<ref>{{CitPer |aut=D.V. (Domján Vivien) |tit=Egy vérből valók vagyunk |per=Újpesti Napló |issn=2061-7283 |ann=2016 |lun=7 |die=14 |tom=10 |fasc=22 |pag=3 |url=http://www.ujpest.hu/hir/9932/keres |accd=2016-7-17 |aurl=https://web.archive.org/web/20200910074013/http://www.ujpest.hu/hir/9932/keres |archd=2020-09-10 |misc=Online ISSN 2061-7291 }}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/ujpest-az-uj-testver |title=Újpest az új testvér |accessdate=2016-07-17 |author=Molnár Rajmond |date=2016-07-03 |format= |work= |publisher=szekelyhon.ro |language=magyar |archiveurl= |archivedate=}}</ref> |
|||
== Képgaléria == |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Image:Civertanmegyeri5.jpg|A Megyeri híd légifotója |
|||
Image:Újpestaquaworldcivertanlegi.jpg|A Ramada Resort Aquaworld |
|||
Image:Újpestutestadioncivertanlegi.jpg|Az Ute stadion légifotója |
|||
Image:Újpestvárosházacivertanlegi.jpg|A városháza madártávlatból |
|||
Image:Újpestvíztoronycivertanlegi.jpg|A víztorony légifelvételen |
|||
Image:Újpestplebaniacivertanlegi.jpg |Egek Királynéja Főplébánia templom |
|||
File:UjpestEgekKirFotoThalerTamas.JPG|Egek Királynéja plébánia templom |
|||
</gallery> |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Kapcsolódó szócikkek== |
|||
* [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] |
|||
* '''[[Emléktáblák Budapest IV. kerületében]]''' |
|||
== További információk == |
|||
* [http://www.ujpest.hu/media_ujpesti_kozeleti_televizio Újpest Televízió] {{Wayback|url=http://www.ujpest.hu/media_ujpesti_kozeleti_televizio |date=20140203001119 }} |
|||
* [http://www.ujpest.hu/media_ujpesti_naplo Újpesti Napló] {{Wayback|url=http://www.ujpest.hu/media_ujpesti_naplo |date=20140203001408 }} |
|||
* [http://www.ujpest.hu ujpest.hu] |
|||
* [http://kaposztasmegyer.lap.hu/ a Startlap linkgyűjteménye Káposztásmegyerről] |
|||
* [http://ute.lap.hu/ a Startlap linkgyűjteménye az ''Újpesti Tornaegylet''ről] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20070227232551/http://www.ujpestlexikon.hu/ Újpest lexikon] |
|||
* [http://hu.wikibooks.org/wiki/Irányítószám/Bp_IV A IV. kerület irányítószámai] |
|||
* [http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=ujpe Újpest – vasúti megállóhely] |
|||
* [http://budapestanno.5mp.eu/web.php?a=budapestanno&o=YlKG7RdG04 Újpest érdekességei] |
|||
{{újpest}} |
|||
{{Budapest kerületei}} |
|||
{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Budapest District IV}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Budapest 04 Kerülete}} |
|||
[[Kategória:Budapest IV. kerülete| ]] |
A lap 2024. március 8., 00:51-kori változata
Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportok[1][2] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2022) |
Német | 780 |
Cigány | 750 |
Ukrán | 618 |
Román | 415 |
Szlovák | 321 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 103 492 fő volt, ebből 95 763 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 4,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3706 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1340 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (782 fő), német (698 fő) és a szlovák (432 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[3]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 98 284 fő volt, ebből 84 161 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 7,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5648 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1582 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (1226 fő), német (957 fő) és a román (412 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a cigányok, németek és a románok száma nőtt.[4]
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 94 391 fő volt, ebből 82 985 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 10,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8331 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1757 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (780 fő), cigány (750 fő) és az ukrán (618 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[1]
Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Időszak | |||||||||||||||
2001 | 92,53% | 0,68% | 0,76% | 0,13% | 0,13% | 0,42% | |||||||||
2011 | 85,63% | 0,97% | 1,25% | 0,13% | 0,42% | 0,16% | |||||||||
2022 | 87,92% | 0,83% | 0,80% | 0,66% | 0,44% | 0,34% |
- ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===
- ↑ https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5AohVx-SAA=