„Reáliskola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bevezető bővítése Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Stip-stop: ezt most én szerkesztem. Címkék: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
{{korrektúra}} |
{{korrektúra}} |
||
{{lektor}} |
{{lektor}} |
||
A lap 2022. május 15., 15:09-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2022. május 15. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ezt a szócikket be kellene dolgozni a gimnázium szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. |
A reáliskola (más néven: reáltanoda) Magyarországon 1849 és 1934 között létezett középiskola-típus volt. A reáliskola – a párhuzamosan létező gimnáziumhoz hasonlóan – a tanulókat a felsőoktatásra készítette fel, ám a gimnáziummal szemben, ahol a tananyag gerincét a latin–görög nyelv és irodalom, valamint a humán tárgyak elsajátítása alkotta, a reáliskola az élő nyelvek és irodalmak, valamint a matematika és a természettudományi tárgyak tanításával kívánta a tanulókat magasabb „általános műveltséghez” juttatni, egyben előkészíteni őket a felsőbb tanulmányokra.[1][2]
Története
Az első reáliskolát kézművesek és iparosok számára Christoph Semler teológus, asztronómus és pedagógus alapította 1708-ban Halléban.[3] Az 1849-ben kiadott „Entwurf" („Tervezet”) hatályát később Magyarországra is kiterjesztették.
Magyarországon
Magyarországon a 19. század második felében keletkeztek hatosztályos reáliskolák. 1875-ben az osztályok számát nyolcra emelték, de csupán négy osztállyal rendelkező, ú. n. alreáliskolák is voltak. Ezek a gimnáziumok mellett a középiskolák másik fő típusát képezték.[4] A magyar országgyűlés az 1934. évi XI. törvénycikkben megalkotta a középiskolai reformot, amely a magyar középiskolákban addig érvényben volt háromféle (azaz reáliskolai, gimnáziumi és reálgimnáziumi) tanterv helyébe 1935-től minden középiskolában új, egységes tantervet rendelt.[5] E törvénycikk értelmében a reáliskolák Magyarországon megszűntek, illetve fokozatosan gimnáziumokká alakultak át.
- Egykori reáliskolák
- Eötvös József Gimnázium (Budapest)
- Józsefvárosi Reálgimnázium (ma Vörösmarty Mihály Gimnázium) (Budapest)
- Markó utcai Főreál Gimnázium (ma Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium) (Budapest)
- Szent Imre Gimnázium (Esztergom) (jogutódja a Szent István Gimnázium (Esztergom)
Jegyzetek
- ↑ Matlekovics Sándor: Magyarország közgazdasági es közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállitás eredménye. 1898. Hozzáférés: 2022. május 9.
- ↑ Uj idők lexikona
- ↑ Fritz Jonas: Semler, Christoph. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 33. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1891, 694–698. oldal (németül)
- ↑ https://www.ejg.hu/iskolatortenet/a-nyolcosztalyos-realiskola/
- ↑ https://library.hungaricana.hu/en/view/Esztergom_08279_realiskola_08345_1934/?pg=2&layout=s
Források
- Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941) 5232. old.
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |