Sorompó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Természetvédelmi területet elválasztó sorompó
Felnyitott sorompók egy vasúti átjárónál

A sorompó út vagy terület forgalomtól elzárására szolgáló rúdalakú emeltyű, melyet elsősorban hídátjáróknál, vasúti átjáróknál, vámházaknál alkalmaznak.

Vasúti sorompó[szerkesztés]

Hogy a vasúti vágányokon átvezető utakat a vonatközlekedés idejére el lehessen zárni, rendszerint a vágány mindkét oldalán sorompókat állítanak fel, mely lehet félkarú, vagy teljes.[1] Kézi vezérlésű sorompó esetén ha a kezelő magán az útátjárón vagy annak közelében várja a vonatot, a sorompó egy vízszintes irányban forgatható, keskeny átjárókon régebben pedig egy, az úton áttolható rúdból állt. Ha ellenben a sorompót kezelő őr állomása az átjárótól távolra esett, húzó sorompó alkalmazása vált szükségessé, melynek húzó készüléke az őrház mellett volt, és mely drótvezeték segítségével onnan lehetett zárni és nyitni. Az őrállástól igen távol levő és onnan nem látható húzó sorompókat csengetési készülékekkel látták el, melyek előre jelezték a sorompó zárását az esetleg éppen áthaladó járműveknek. Napjainkban a sorompók mellett a forgalom útbaigazítására jelzőtáblákon kívül elektromos jelzőberendezések is vannak felállítva.

A sorompók típusai és kezelése[szerkesztés]

A vasúti sorompóknak két típusát különböztetjük meg. A teljes és a félsorompókat. A teljes sorompókat a vasúti vonalak automatizálása előtt létesítették. Ahhoz, hogy ezt a típusú sorompót a közúti forgalom jelentősebb megakasztása nélkül kezelni lehessen az induló vonatok számáról és előre látható érkezési idejéről a sorompókezelőt értesíteni kellett, aki azt a vonat érkezése előtt 4 perccel korábban lezárta.

Az esetleges közbezárásokat a hajtómű működtetésének meg-meg szakításával lehetett elérni.

A fél-és fénysorompókat a kivételes esetektől (Pl:vágányzár) eltekintve a vonat működteti. Folyamata a következő:Nyílt pályán, illetve egyes állomások területén a vágányon közeledő vonat érzékelőelem segítségével tilos jelzésűre (villogó piros) állítja a fénysorompót 40 másodperccel áthaladása előtt, majd a pirosra állítás után 12 másodpercen belül elindul a csapórúd. A késleltetésre azért van szükség, hogy a hosszabb és lassabb járművek is elhagyják a veszélyes területet, mert, ha nem lenne a késleltetés a járművek kárt tehetnének a hajtóműben. A vágányút feloldása teljes sorompó esetén a kijelölt dolgozó feladata, aki mindezt csak akkor hajthatja végre, ha a szerelvény utolsó tengelye is áthaladt az átjárón. Fél-és fénysorompó esetén:Ha az érzékelőelemet, vagy a váltókörzetet a vonat utolsó tengelye is meghaladja akkor az automatikusan felnyílik kivéve ha az ellentétes irányból nem közeledik vonat, mert ekkor az ellentétes irányú érzékelőelem ismét lezárja a fél-és fénysorompót.


Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

[1]

[2]

  1. https://www.youtube.com/watch?v=Vh3kmWszWzk
  2. https://www.youtube.com/watch?v=P48ufsVTDgs