Sophie Brahe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sophie Brahe
Sophie Brahe özvegyként (1602. január 17.)
Sophie Brahe özvegyként (1602. január 17.)
Született1559. augusztus 24.[1]
Knutstorp-kastély[2]
Elhunyt1643 (83-84 évesen)[3][4][5][6][2]
Helsingør[2]
Állampolgárságadán[7]
Házastársa
  • Otte Andersen Thott (1579–1588)[2]
  • Erik Lange (1602–1613)[2]
GyermekeiTage Ottesen Thott til Eriksholm
SzüleiBeate Clausdatter Bille
Otte Brahe
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sophie Brahe témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Brahe calád
Sophie a képen a jobb szélen özvegy „Sophie B Otte Totts til Eriksholm” alakban látható.

Sophie Brahe (Knutstorp-kastély(wd), Skåne tartomány, 1559. augusztus 24. – Helsingør, 1643. december 4.[8]) dán csillagász, történész és genealógus, Tycho Brahe huga.

Életpályája[szerkesztés]

Sophie Otte Brahe (1518–1571) és Beate Clausdatter Bille (1526–1605) tizenkét gyermeke közül a legfiatalabb volt. Szülei Dánia leggazdagabb és legbefolyásosabb családjai közé tartoztak. Az anyja 1584-től 1592-ig Zsófi királynő főudvarmestere volt.[9]

Már tizennégy évesen csillagászati megfigyeléseket végzett. A kertészet, a genealógia, a kémia és az asztrológia is érdekelte. Mivel nem tanulhatott latint, saját költségén fordíttatta le a latin nyelvű könyveket. A bátyja hamar felismerte képességeit, így gyakran dolgozott vele. A Ven Öresund szigetén található Uranienborg-kastély-obszervatóriumában együtt égi megfigyeléseket végeztek, és új állócsillag-katalógust írtak. Együtt figyeltek meg és írtak le 1573. december 8-án egy holdfogyatkozást és 1577-ben a C/1577 V1 üstököst. Saját hozzájárulását bátyja munkájához nem lehet pontosan rekonstruálni feljegyzések hiányában. Pierre Gassendi azonban Tycho Brahe életrajzában beszámol kiváló tudásukról.

Az együttműködést 1579 körül szakította meg a Otto Thott-tal (1545 –1588) kötött kényszerházasság. Miután a férje meghalt, felnevelte Tage Thott (1580–1659) fiukat és kezelte birtokaikat. Özvegyként nagyobb szabadságot élvezett, folytathatta kémiai és orvosi tanulmányait, és bátyjával folytathatta a csillagok kutatását. A testvérek együttműködése akkor ért véget, amikor Tycho 1597-ben Wandsbeckbe majd 1598-ban Prágába költözött. Tycho halála és több mint tíz évig tartó eljegyzés után Sophie és Erik Lange 1602-ben összeházasodtak Eckernfördében. Lange 1613-ban halt meg Prágában, ahol 1608 óta külön élt feleségétől. Lange halála után Sophie Helsingørben telepedett le, és megírta egy dán nemesi családok genealógiáját. Az 1626-ban elkészült kézirat 900 oldalból áll, és a Lundi Egyetemen(wd) őrzik.[10]

Az Uránia Titani című költemény 1594-ből állítólag Sophie levele barátjának, Erik Lange-nak. Korábban azt feltételezték, hogy Sophie írta, most azonban Tycho Brahének tulajdonítják.

Irodalom[szerkesztés]

  • Friis, F. R. (1905), Sofie Brahe Ottesdatter. En biografisk skildring
  • Zeeberg, Peter (1994), Tycho Brahes "Urania Titani": et digt om Sophie Brahe, Museum Tusculanums Forlag, 1994. ISBN 87-7289-278-1
  • Christianson, John Robert: On Tycho's island. Tycho Brahe and his assistants, 1570 - 1601. Cambridge University Press, Cambridge 2000, 258–264. oldal
  • Helleberg, Maria (2012), Kærlighedshistorier, Lindhardt & Rinhof ISBN 9788711407080
  • Anders, Jette: 33 Alchemistinnen. Die verborgene Seite einer alten Wissenschaft. Vergangenheitsverlag, Berlin 2016, ISBN 978-3-86408-204-7 113 ff oldal
  • Hultqvist, Marie og Lennart Hultqvist (2017), Sophie Brahe: vetenskapen, kärleken, stjärnbrodern, Monitorförlaget, ISBN 9789185517350
  • Jexen, Gry (2021), Kvinde Kend din Historie - Spejl dig i fortiden, Gyldendal. ISBN 9788702300529

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dansk kvindebiografisk leksikon (dán nyelven), 2001
  2. ↑ a b c d e SophieBrahe, 2020. október 1.
  3. ↑ Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Early Modern Letters Online (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Dansk Biografisk Lexikon (dán nyelven)
  7. ↑ The History of Nordic Women's Literature. KVINFO – KvinnSam
  8. ↑ Das Magazin (német nyelven) (pdf) pp. 24. Deutschlandradio, 2023. 12. (Hozzáférés: 2023. december 1.)
  9. ↑ Bille, Beate. In: Dansk biografisk Lexikon. 2. Beccau – Brandis, 211. oldal (runeberg.org).
  10. ↑ Marianne Alenius: The Honey-Sweet Delicacies of the Muses.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sophie Brahe című dán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sophie Brahe című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sophie_Brahe&oldid=26817838”