Somogyi Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyi Mór
SzületettSpitzer Móric
1857. szeptember 6.[1]
Szigetvár
Elhunyt1942. december 10. (85 évesen)[2]
Budapest X. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zongorista
  • zenetanár
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (–1892)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (24A-23-31)
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Mór témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogyi Mór, Spitzer Móric (Szigetvár, 1857. szeptember 6.[3]Budapest,[4] Kőbánya, 1942. december 10.)[5][6] zongoraművész.

Életútja[szerkesztés]

Spitzer József és Kremsier Babette fia. Szülei kezdetben a kereskedelmi pályára szánták, de zenei tehetsége olyan korán megmutatkozott, hogy a bécsi zeneintézetbe adták, ahol a zongoraművészeti és a zeneszerzési osztályban eredményesen tűnt ki. Ezután Szombathelyre került, ahol több évig zeneoktatással foglalkozott. 1883-ban a Harmonia zenebíráló bizottsága 158 benyújtott zeneszerzemény közül tőle hármat fogadott el kiadásra, s ez a siker arra bátorította, hogy a fővárosban telepedjen le, ahol csakhamar egyike lett a legkeresettebb zenetanároknak. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia tanári oklevéllel tüntette ki. 1894-ben miniszteri engedéllyel magán zenekonzervatóriumot szervezett és abban összpontosította működését. Hubay Jenővel és Popper Dáviddal kamaratriót is alapítottak.[7] Időközben Spitzer családi nevét Somogyira változtatta. Felesége, Somogyi Berger Karola, énektanárnő és sokáig a würzburgi színháznak volt drámai művésznője. Leánya, Somogyi Adrienne, népszerű hangverseny énekesnő és zongoraművésznő.

Írt számos zongoradarabot, etűdöt és dalt, illetve zenei cikkeket különböző szaklapokba, így a Zenelapba (1894: Néhány szó a zongoratanításról), a Tanulók Lapjába (1896: Beethoven) stb.

1942 decemberében egy budapesti zsidó aggok házában hunyt el Kőbányán fekélyes bélhurut következtében.[4] Hírneve, ismertsége addigra megkopott, valamennyi, a halálhíréről szóló kevés beszámoló megemlítette, hogy elhunytakor neve már kevésbé volt ismert.[7]

Munkája[szerkesztés]

  • Album. Budapest, 1897. (Zenekötet)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. születési anyakönyv
  2. halotti anyakönyvi bizonyítvány
  3. Szigetvári izr. hitközség születési anyakönyve, 31/1857. folyószám.
  4. a b Elhunyt magyar zongoraművész. Délamerikai Magyarság, XV. évf. 2046. sz. (1943. május 27.) 7. o.
  5. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 1397/1942. folyószáma alatt.
  6. Somogyi Mór meghalt. Népszava, LXX. évf. 284. sz. (1942. december 16.) 7. o.
  7. a b Zenevilág. Ujság, XVIII. évf. 291. sz. (1942. december 23.) 8. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.