Somogyi Mór
| Somogyi Mór | |
.jpg) | |
| Született | Spitzer Móric 1857. szeptember 6.[1] Szigetvár |
| Elhunyt | 1942. december 10. (85 évesen)[2] Budapest X. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (–1892) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (24A-23-31) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Mór témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Somogyi Mór, Spitzer Móric (Szigetvár, 1857. szeptember 6.[3] – Budapest,[4] Kőbánya, 1942. december 10.)[5][6] zongoraművész.
Életútja[szerkesztés]
Spitzer József és Kremsier Babette fia. Szülei kezdetben a kereskedelmi pályára szánták, de zenei tehetsége olyan korán megmutatkozott, hogy a bécsi zeneintézetbe adták, ahol a zongoraművészeti és a zeneszerzési osztályban eredményesen tűnt ki. Ezután Szombathelyre került, ahol több évig zeneoktatással foglalkozott. 1883-ban a Harmonia zenebíráló bizottsága 158 benyújtott zeneszerzemény közül tőle hármat fogadott el kiadásra, s ez a siker arra bátorította, hogy a fővárosban telepedjen le, ahol csakhamar egyike lett a legkeresettebb zenetanároknak. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia tanári oklevéllel tüntette ki. 1894-ben miniszteri engedéllyel magán zenekonzervatóriumot szervezett és abban összpontosította működését. Hubay Jenővel és Popper Dáviddal kamaratriót is alapítottak.[7] Időközben Spitzer családi nevét Somogyira változtatta. Felesége, Somogyi Berger Karola, énektanárnő és sokáig a würzburgi színháznak volt drámai művésznője. Leánya, Somogyi Adrienne, népszerű hangverseny énekesnő és zongoraművésznő.
Írt számos zongoradarabot, etűdöt és dalt, illetve zenei cikkeket különböző szaklapokba, így a Zenelapba (1894: Néhány szó a zongoratanításról), a Tanulók Lapjába (1896: Beethoven) stb.
1942 decemberében egy budapesti zsidó aggok házában hunyt el Kőbányán fekélyes bélhurut következtében.[4] Hírneve, ismertsége addigra megkopott, valamennyi, a halálhíréről szóló kevés beszámoló megemlítette, hogy elhunytakor neve már kevésbé volt ismert.[7]
Munkája[szerkesztés]
- Album. Budapest, 1897. (Zenekötet)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Szigetvári izr. hitközség születési anyakönyve, 31/1857. folyószám.
- ↑ a b Elhunyt magyar zongoraművész. Délamerikai Magyarság, XV. évf. 2046. sz. (1943. május 27.) 7. o.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 1397/1942. folyószáma alatt.
- ↑ Somogyi Mór meghalt. Népszava, LXX. évf. 284. sz. (1942. december 16.) 7. o.
- ↑ a b Zenevilág. Ujság, XVIII. évf. 291. sz. (1942. december 23.) 8. o.
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 797. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Népszava, 1942. december 16.
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
