Screeching Weasel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Screeching Weasel
Ben-weasel2.jpg
Információk
Eredet USA Chicago, Illinois, USA
Alapítva 1986
Aktív évek 1986–1989
1991–1994
1996–2001
2004
Műfaj Punk rock, Pop punk,
Hardcore punk
Kiadó Underdog, Roadkill,
Lookout!, Slefless,
Fat Wreck Chords,
Panic Button, Asian Man
Kapcsolódó előadók The Riverdales, The Queers
Korábbi tagok
Ben Weasel
John Jughead
Vinnie Bovine
Steve Cheese
Warren Fish
Brian Vermin
Dan Vapid
Douglas Ward
Dave Naked
Scott "Gub" Conway
Dan Panic
Johhny Personality
Mike Dirnt
Mass Giorgini
Dan Lumley
Zac Damon
Phillip Hill

A Screeching Weasel weboldala

A Screeching Weasel egy amerikai (Illinois, Chicago) punkegyüttes volt. Ben Weasel és John Jughead alapította 1986-ban. Az együttes az 1990-es években emelkedett ki, mikor az East-Bay-i kiadóhoz a Lookout! Recordshoz szerződött. Weasel és Jughead után, akik az együttes teljes története alatt tagok voltak, kiemelkedő volt még a gitáros, basszusgitáros Danny Vapid és a dobos Dan Panic. Megalakulásuk óta azonban az együttes sok tagcserén ment keresztül, voltak olyan idők, amikor olyan jelentős zenészek játszottak benne, mint Mike Dirnt és Mass Giorgini.

Történet[szerkesztés]

Korai évek (1986-1989)[szerkesztés]

1986-ban, egy Ramones-koncert után a chicagói Ben Foster és John Pierson úgy döntött, együttest alapít. Foster (aki basszusgitározott és énekelt) átkeresztelte magát Ben Weaselre, Pierson (aki gitározott) pedig John Jugheadnek nevezte magát. A duóhoz hamarosan csatlakozott egy Steve Cheese nevű dobos.

Az együttes eredeti neve All-Night Garage Sale, de később megváltoztatták Screeching Weasel-re, ez a Screaming Otter név variációja, amelyet egy barátjuk javasolt (utalás egy pólófeliratra: VISÍTÓ VIDRA VAN A NADRÁGOMBAN!). Nem sokkal megalakulásuk után Ben Weasel úgy döntött, hogy túl nehéz basszusgitározni és énekelni egyszerre, ekkor csatlakozott hozzájuk Vinnie Bovine (más néven: Vince Vigel), aki basszusgitározott. Az első albumukat a Screeching Weaselt egy este alatt vették fel 200$-ból és egy chicagói kiadó, az Underdog Records adta ki 1987-ben.

1988-ban Vinnie Bovine-t kirúgták és Warren Fischerrel, ismertebb nevén Fishsel helyettesítették. Felvették a második albumukat, a Boogadaboogadaboogada!-t, amin Ben is gitározott (később azt mondta, hogy csak a dalok negyedében játszik) és felléptek az Operation Ivy előzenekaraként a 924 Gilman Streetben. Steve Cheese-t kirúgták az együttesből, mivel nem volt hajlandó Chicagón kívül is turnézni, és Brian Verminnel helyettesítették. A Boogadaboogadaboogada! 1988 végén jelent meg a Roadkill Recordsnál, amit részben Ben és Jughead működtetett.

Egy Weasel szavaival élve "katasztrofális" turné után Fish kilépett, a helyét Danny Schafer töltötte be akit eredetileg "Sewercap"-nek hívtak majd átnevezték Danny Vapid-re. Az új együttestagokkal felvettek egy EP-t a Punkhouse-t, amit a Limited Potential Records adott ki. Az együttes felvett még két dalt 1989-ben amik összeállításokra kerültek fel (ezeken a dalokon játszott Douglas Ward mint másodgitáros és több koncerten is fellépett velük) de ennek ellenére feloszlottak mivel Vermin és Vapid bejelentették, hogy ki akarnak lépni és egy másik együttesükre a Sludgeworth-re akarnak koncentrálni.

Első újraegyesülés (1991-1994)[szerkesztés]

A feloszlás után Weasel és Jughead megalakították a The Gore Gore Girls nevű együttest, és Ben ritkán fellépett a The Vindictives eredeti felállásában. 1991-ben a Screeching Weasel tagjai újra összeálltak egy koncert erejére, hogy törlesszék az adósságokat amik a Boogadaboogadaboogada felvétele után maradtak. A felállás a következő volt: Ben, Jughead, Vapid, Vermin és Ward. A koncert után Dan Vapid felvetette a Screeching Weasel újraalakulását. Minden tag beleegyezett kivéve Brian Vermin-t és Douglas Ward-ot (akit valószínűleg nem is hívtak). Vermin helyére Dan Panic (eredetileg Dan Sullivan) dobos került. Az 1991-es album a My Brain Hurts felvétele előtt Ben Weasel úgy döntött, hogy jobban akar koncentrálni az éneklésre és többet nem gitározik a zenekarban. Vapid basszusgitárról átváltott gitárra, a Gore Gore Girls korábbi basszusgitárosa pedig belépett a zenekarba. Az album munkálatai alatt született meg a Pervo-Devo EP is.

A My Brain Hurts felvétele után Dave Naked-et kirúgták a zenekarból helyette Scott "Gub" Conway Panic korábbi zenésztársa, ment a zenekarral turnézni. A turné után Johnny Personality a The Vindictives-ből lett a basszusgitáros, mivel Gub már egy másik együtteshez volt elkötelezve. Az 1992es évek végére felvették az új albumukat a Wigle-t. Johnny Personality ezután kilépett a zenekarból, hogy a The Vindictives-re fókuszáljon. Ahelyett, hogy új tagot vettek volna be, Weasel visszatért a gitárhoz Vapid pedig a basszusgitárhoz.

A zenekar új felállását arra kérték, hogy készítsenek egy teljes Ramones album átdolgozást, így született meg az 1992-es Ramones, majd később ugyanabban az évben az Atnthem For A New Tomorrow. Nem sokkal az album megjelenése után Ben úgy döntött nem akar többet élőben játszani, Vapid pedig kilépett. A Screeching Weasel a Green Day basszusgitárosának Mike Dirnt-nek a segítségét kérte a következő albumuk felvételénél, amit az utolsónak szántak. Az 1994-es How To Make Enemies And Irritate People kiadása után, a zenekar másodjára is feloszlott.

Második újraegyesülés (1996-2001)[szerkesztés]

1996-ban összeállt a klasszikus felállás, Ben Weasel, John Jughead, Dan Vapid és Dan Panic úgy döntöttek újraegyesülnek és felvették a Bark Like A Dog albumot Fat Mike Fat Wreck Chords lemezkiadójánál. Az album a 34. helyet érte el Billboard Heatseekers listán, ez az album jutott itt a legmagasabbra. Vapid és Panic kölcsönösen úgy döntöttek, hogy elhagyják a zenekart, Weasel és Jughead pedig, hogy folytatják Mass Giorgini basszusgitárossal (aki már dolgozott mint a zenekar producere) és Dan Lumley dobossal. Weasel ismét úgy döntött, hogy nem akar gitározni, így Zac Damon lett a gitáros.

1998-ban az új felállás felvette a Major Label Debut EP-t (az első kiadás a Panic Button Records-nál volt amit abban az évben John és Ben alapított) majd utána a Television City Dream. Az 1999-es albumnál az Emo-nál is ugyanez volt a felállás kivéve Zac Damon-t (iskolai kötelezettségek miatt nem tudta felvenni a lemezt). Philip Hill csatlakozott a zenekarhoz mint másodgitáros, hogy felvegyék az utolsó albumukat a Teen Punks In Heat-et. Az album felvétele után a Screeching Weasel fellépett élőben Chicago-ban a House Of Blues-ban, 1993 óta először. A zenekar 2001. július 6-án harmadjára – állítólag véglegesen – feloszlott.

A feloszlás után[szerkesztés]

A Screeching Weasel tagjai a feloszlás óta olyan zenekarokat alapítottak mint a The Methadones, The Mopes, Eve In Blackouts és a Sweet Black And Blue. Továbbá Ben Weasel kiadta első szólóalbumát a Fidatevi-t 2002-ben majd a másodikat a "These Ones Are Better-t 2007-ben.

2004-ben Ben Weasel visszavonta az összes Screeching Weasel és Riverdales mastert a Lookout! Records-tól pénzügyi okok illetve személyes konfliktusok miatt. A masterek következésképp átíratták az Asian Man Records-hoz amely újra ki is adta őket.

A feloszlás óta Ben is és Jughead is írt könyveket, melyek látszólag kapcsolatban voltak a Screeching Weasel-lel. 2001-ben Ben Weasel kiadta Like Hell című könyvét, ami egy kitalált zenekarról szóló beszámoló: ez a Pagan Icons, valamint a zenekar énekese, Joe Pagan, aki a történet narrátora. Sokan úgy gondolták, hogy ez a Creeching Weasel nem túl burkolt biográfiája, de Ben ezt tagadta. Jughead a Weasels In A Box című könyvet adta ki ami egy bevallottan kitalált története a Screeching Weasels-nek. Mindkét könyvet a Hope And Nothings kiadó adta ki, amit Jughead működtet.

A Ben Weasel-ből, Jughead-ből, Dan Vapid-ből, Mass Giorgini-ből és Dan Lumley-ből álló felállás 2004-ben röviden összejött egy meglepetés koncertre a chicagoi The Fireside Bowl klubban. Ennek ellenére nincsenek a zenekar újraegyesülésére irányuló tervek.

2007-ben a zenekar egyik élő fellépése szerepelt a 924 Gilman című filmben, ami egy dokumentumfilm a híres klubról.

Tagok[szerkesztés]

  • Ben Weasel (Ének/Gitár) (1986-2001, 2004)
  • John Jughead (Gitár) (1986-2001, 2004)
  • Vinnie Bovine (Basszusgitár) (1986-1988)
  • Steve Cheese (Dob) (1986-1988)
  • Warren Fish (Basszusgitár) (1988-1990)
  • Brian Vermin (Dob) (1988-1989)
  • Dan Vapid (Gitár/Basszusgitár) (1989-1994, 1996, 2004)
  • Doug Wonderful (Gitár) (1989)
  • Dave Naked (Basszusgitár) (1991-1992)
  • Scott "Gub" Conway (Basszusgitár) (1992)
  • Dan Panic (Dob) (1991-1996)
  • Johhny Personality (Basszusgitár) (1992)
  • Mike Dirnt (Basszusgitár) (1994)
  • Mass Giorgini (Basszusgitár) (1996-2001, 2004)
  • Dan Lumley (Dob) (1996-2001, 2004)
  • Zac Damon (Gitár) (1997-1998)
  • Phillip Hill (Gitár) (2000-2001)

Zene[szerkesztés]

A zenekar szövegei Weasel "anti-minden" elvét tükrözték, a zene egyfajta Ramones származék volt. A Ramones-hoz hasonlóan gyakori témák voltak a dakszövegekben a lányok, paranoia és a szorongás (amiben Weasel szenvedett). Sok dal Weasel Portiával, a barátnőjével való kapcsolatára központosult.

Első újraegyesülésükkor a zenéjük átalakult a hagyományos és hardcore punkból a régóta fennálló pop punk hangzássá.

A zenekar hangzásának középső korszaka határozottan a My Brain Hurts-cel kezdődik, a felnőttkort a Wiggle-lel éri el és teljes megvalósítássá virágzik az Anthem For A New Tomorrow-val. Ezeket illetve azt ezt követő munkákat a komplexebb dalírás és az intelligensebb metafórikus szövegek jellemzik. Ebben az időben Ben Weasel gyakran együtt dolgozott Joe King-gel a The Queers frontemberével aszámok írásánál.

Köszönhetően az írásainak a Maximum RocknRoll-ban, amatőr magazinokban és dalszövegeinek Ben Weasel az egyik legcsípősebb belső kritikusa lett a punk színtérnek. Például az 1999-es "Tightrope" című dalban, Weasel támadást intézett az erőszak és a sovinizmus felmagasztalása ellen amit ő úgy nevezett "kemény fiú, úgynevezett munkásosztály vagy street punk bandák" . Később a Rancid nevű punk zenekar hivatkozott erre a dalra a 2003-as albumukon az Indestructible-ön.

Diszkográfia[szerkesztés]

Stúdió albumok[szerkesztés]

Év Cím Kiadó Felállás Egyéb információk
1987 Screeching Weasel Underdog Ben Weasel- Vocals

John Jughead- Gitár

Vinnie Bovine- Basszusgitár

Steve Cheese- Dob

Újra kiadták a VLM Records-nál további demokkal és kiadatlan számokkal.
1988 Boogadaboogadaboogada! Roadkill Ben Weasel- Ének

John Jughead- Gitár

Warren Ozzfish- Basszusgitár

Steve Cheese- Dob

Angliában a Wetspots kiadó adta ki, 1992-ben a Lookout! újra kiadta majd 2005-ben az Asian Man Records újra masterelte és újrakiadta.
1991 My Brain Hurts Lookout! Ben Weasel- Ének

John Jughead- Gitár

Dan Vapid- Gitár

Dave Naked- Basszusgitár

Dan Panic- Dob

2005-ben az Asian Man Records újra masterelte és újra kiadta.
1992 Ramones Selfless Ben Weasel- Gitár, Ének

John Jughead- Gitár

Dan Vapid- Basszusgitár

Dan Panic- Dob

A teljes első Ramones LP feldolgozása. 1998-ban a Panic Button Records újra kiadta Beat Is On The Brat néven.
1993 Wiggle Lookout! Ben Weasel- Ének

John Jughead- Gitár

Dan Vapid- Gitár

Johnny Personality- Basszusgitár

Dan Panic- Dob

1992-ben vették fel de nem adták ki egészen a következő évig. 2005-ben az Asian Man Records újramasterelte és újra kiadta.
1993 Anthem For A New Tomorrow Lookout! Ben Weasel- Gitár, Ének

John Jughead- Gitár

Dan Vapid- Basszusgitár

Dan Panic- Dob

2005-ben az Asian Man Records újra masterelte és újra kiadta.
1994 How To Make Enemies And Irritate People Lookout! Ben Weasel- Gitár, Ének

John Jughead- Gitár

Mike Dirnt- Basszusgitár

Dan Panic- Drums

2005-ben az Asian Man Records újra masterelte és újra kiadta.
1996 Bark Like A Dog Fat Wreck Chords Ben Weasel- Gitár, Ének

John Jughead- Gitár

Dan Vapid- Basszusgitár

Dan Panic- Dob

1998 Television City Dream Fat Wreck Chords Ben Weasel-Ének

John Jughead- Gitár

Zac Damon-Gitár

Mass Giorgini-Basszusgitár

Dan Lumley-Dob

Az album borítóját Aldo Giorgini, híres olasz művész és a Screeching Weasel édesapja a basszusgitáros és producer Mass Giorgini készítették.
1999 Emo Panic Button Ben Weasel- Ének, Gitár

John Jughead- Gitár

Mass Giorgini-Basszusgitár

Dan Lumley-Dob

2000 Teen Punks In Heat Panic Button / Lookout! Ben Weasel- Ének

John Jughead- Gitár

Phillip Hill- Gitár

Mass Giorgini-Basszusgitár

Dan Lumley-Dob

Állítólag az utolsó albumuk.

Válogatás albumok[szerkesztés]

Év Cím Kiadó Felállás Egyéb információk
1995 Kill the Musicians Lookout! Demók, ritka, kiadatlan és élő számok gyűjteménye.
1998 Beat Is On The Brat Panic Button / Lookout! A Ramones és a Formula 27 kombinációja.
2000 Thank You Very Little Panic Button / Lookout! Dupla CD, több b-oldalas ritka és élő szám.
2005 Weasel Mania Fat Wreck Chords Legjobbak összeállítás amin 34 dal szerepel amiket Ben Weasel válogatott ki.

Középlemezek[szerkesztés]

Év Cím Kiadó Egyéb Információk
1989 Punkhouse Limited Potential No Budget Records újra kiadta 1991-ben; Selfless Records újra kiadta 1993-ban; kifogyott
1991 Pervo-Devo Shred of Dignity eredetileg 2500 lett megnyomva és kiadva a "Teens Punk In Heat" nevű amatőr magazin utolsó számával amit Ben Weasel szerkesztett; 450 lett megnyomva 1992-ben és a kiadó Outpunk névre váltott; kifogyott
1992 Snappy Answers to Stupid Questions Selfless A WFMU-n adásban adott koncert New Jersey-ben; 1500 lett kinyomva amin a turné basszusitáros Scott 'Gub' Conway hallható; kifogyott
1992 Happy, Horny, Gay And Sassy Selfless Alapvetően az előző EP újranyomása, még 3 számmal ugyanarról a koncertről, 300 lett kinyomva két borítóval, az egyik olyan mint az előző felvételé a másikok egy férfi orálisan szexel egy másikkal; kifogyott
1993 Screeching Weasel/Pink Lincolns split VML 1500 lett kinyomva; kifogyott
1993 Radio Blast Underdog 200 lett megnyomva; kifogyott
1993 You Broke My Fucking Heart Lookout! kifogyott
1994 Screeching Weasel / Born Against split Lookout! kifogyott
1994 Suzanne Is Getting Married Lookout! Az egyik számban Mike Dirnt (Green Day) játszik basszusgitáron, a másikon Mass Giorgini; kifogyott
1996 Formula 27 Veriform Később újra kiadta a Lookout! illetve a Panic Button; maradékok a Bark Like A Dog időszakból; kifogyott
1998 Major Label Debut Lookout! / Panic Button Az első Panic Button kiadás.
1999 Four on the Floor Lookout! / Panic Button Négy szám, egyenként a Screeching Weasel-től, a Moral Crux-tól, az Enemy You-tól és a Teen Idols-tól.
1999 Jesus Hates You Probe képlemez; mind átdolgozások számok (Stooges, Subhumans, Stiff Little Fingers)

Más közreműködések[szerkesztés]

Év Cím Kiadó Közreműködött szám(ok) / Egyéb információk
1989 What Are You Pointing At? Very Small Records "Kamala's Too Nice", "I Wanna Be A Homosexual"
1989 There's A Fungus Amongus What The Fuck? "Slogans"
1989 They Don't Get Paid, They Don't Get Laid, But Boy, Do They Work Hard Maximum Rocknroll "This Bud's For Me"
1990 Achtung Chicago Underdog "Teenage Slumber Party"
1992 Four Two Pudding Very Small Records "Kamala's Too Nice", "I Wanna Be A Homosexual"; CD kiadása a What Are You Poiting At? 10"; újra kiadták 1998-ban új illusztrációval
1993 It's A Punk Thing, You Wouldn't Understand Shakefork "Celena"
1994 Fallen Upon Deaf Ears Skullduggery "Soap Opera"
1994 Chairman Of The Bored Grass "Chicago"
1994 Punk USA Lookout "My Friends Are Getting Famous"
1997 Physical Fatness – Fat Music Volume III Fat Wreck Chords "Cool Kids"
1999 Life In The Fat Lane – Fat Music Volume IV Fat Wreck Chords "Dummy Up"
1999 Return of the Read Menace G7 Welcoming Committee Records "My Own World"
1999 Short Music For Short People Fat Wreck Chords "Dirty Needles"
2000 Liberation Sucks Liberation "California Sucks"
2000 Lookout Freakout Lookout / Panic Button "Acknowledge"
2001 Lookout Freakout – Episode 2 Lookout "Pauline"

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Screeching Weasel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.