Schütz Rezső
| Schütz Rezső | |
| Született | 1863 Rýmařov |
| Elhunyt | 1925. június 29. (61-62 évesen)[1] Budapest[1] |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | leukémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schütz Rezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schütz Rezső, névváltozata: Sütz Rezső (Rýmařov [Römerstadt], 1863. – Budapest, 1925. június 29.) magyar építész, építőmester.
Élete[szerkesztés]
Sütz József és Schiebl Janka fiaként született a morvaországi Römerstadtban. Életéről kevés adat ismert. Annyi bizonyos, hogy nem csak építészként, hanem építőmesterként is működött.[2] Saját maga terveztette a Buday László utca 5/B. alatt álló épületet 1913–1914-ben Suppinger Ferenccel.[3] Halálát fehérvérűség okozta.
Családja[szerkesztés]
Felesége Pohl Zsófia (1874–1938)[4] volt, Pohl Ferenc és Nagy Mária lánya.
Gyermekei:
- Schütz Margit Mária (1894–?). Férje Suppinger Ferenc műépítész.[5]
- Schütz Erzsébet Janka (1895–1971). Férje Kaplonyi Győző orvos.
- Szakáll (Schütz) Gyula Ferenc (1897–1951). Felesége Gross Natália Matild.
- Schütz Ferenc (1903–1907).
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1899: lakóház, Budapest, Vörösmarty utca 14.[6]
- 1903–1904: Barabás-(később Schütz-)ház, Budapest, Március 15. tér 7. (az épületben működött a Mátyás Pince, toldaléképület: Révész Sámuel és Kollár József, 1914)[2]
- 1904–1905: Schanzer-ház, Thököly út 27. (az eredeti homlokzat az épület felújításakor elpusztult)[2][7][8]
- 1909: lakóház, Budapest, Munkácsi Mihály u. 29.[9]
- 1909–1910: lakóház, Budapest, Szondi u. 90.[10]
- 1912: Korintusz-bérház, Budapest, Blaha Lujza tér (jelentős mértékben átalakítva)[11]
Tervben maradt épületei[szerkesztés]
- 1912: Nemzeti Színház, Budapest[2]
- 1912: Községház, Kiskunmajsa (III. díj)[2]
- 1913: színház, Nagybecskerek[12]
Képtár[szerkesztés]
-
Barabás-ház -
Schanzer-ház -
Korintusz-bérház -
Munkácsi Mihály u. 29. -
Munkácsi Mihály u. 29. (részlet) -
Munkácsi Mihály u. 29. (részlet) -
Szondi u. 90. -
Szondi u. 90. (részlet)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. március 28.)
- ↑ a b c d e Gerle, i. m., 176. o.
- ↑ https://budapest100.hu/house/buday-laszlo-utca-5-b/
- ↑ Schütz Rezsőné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 187/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 28.)
- ↑ Schütz Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 262/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 28.)
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/10/26/vorosmarty_utca_14
- ↑ Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon (Budapest, 2009), 191. o. [1]
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=thokoly-u-27&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=munkacsy-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=szondi-u-90&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://vasarnap.hu/2022/07/16/eltunt-epuletek-nyomaban-49-blaha-lujza-ter-az-epuletrombolasok-es-esztelen-atalakitasok-mekkaja/
- ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-01-12 / 2. szám [2]
Források[szerkesztés]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
