Skóciában született. 1971 és 1972 között az Airdrieonians játékosa volt. 1972-ben néhány mérkőzésen pályára lépett a Queen of the South csapatában, majd azt követően az északír Portadown együtteséhez igazolt, ahol egy évet töltött. Az 1973–74-es szezonban az Albion Rovers csapatában szerepelt. 1974-ben Új-Zélandra költözött és a Wellington Diamondban játszott, melynek tagjaként 1976-ban megnyerte az új-zélandi bajnokságot. 1976 és 1977 között a Stop Out, 1978-ban az Eastern Suburbs csapatát erősítette. 1979-ben visszatért a Wellington Diamondhoz, mellyel újabb bajnoki címet szerzett 1980-ban. Később szerepelt még a Manurewa (1981), és az East Coast Bays (1982) együttesében.
1976 és 1982 között 15 alkalommal szerepelt az új-zélandi válogatottban és 2 gólt szerzett.[1] 1976. szeptembers 13-án mutatkozott be egy Burma elleni 2–0-ás győzelem alkalmával, melyen ő szerezte csapata egyik gólját.[2] Részt vett az 1982-es világbajnokságon, ahol a Skócia elleni csoportmérkőzésen kezdőként lépett pályára.[3] A Szovjetunió és a Brazília elleni találkozókon nem kapott lehetőséget.[4][5]
.svg){kind=small}
