Sala terrena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esterházy-kastély (Fertőd)
Valdštejn-palota (Kisoldal)
Klášterec nad Ohří
Smíchov, a Popelka-ház sala terrenája

A sala terrena a kastélyépítészet egy sajátos eleme: a kastélyból (ritkábban egyéb építményből) a kertbe vezető csarnok. Estenként egyes kerti pavilonokat is neveznek így. Többséggel

Elfogadott magyar neve nem alakult ki. Egyaránt nevezik:

  • kerti hűsölőnek[1]
  • földszinti teremnek[2]
  • kertre nyíló csarnoknak[3]
  • hűsölőteremnek[4]

Ezért a legtöbben[5] az eredeti, olasz eredetű nevet használják.

A csarnok[szerkesztés]

Jellemzően tágas és boltíves, a kertre nyíló kapuval (kapukkal) építették. Ugyancsak jellemző a falak és a mennyezet gazdag díszítése (főleg festményekkel és stukkókkal). Sokszor magában a csarnokban is elhelyeztek különféle dísztárgyakat (szobrokat, kitömött állatokat, porcelánfigurákat, falikutakat stb.).[6]

Gyakran ebből nyílt a díszterem, máskor magát a sala terrenát használták díszteremnek.[2] Ugyancsak gyakran ebből nyílt (összenyitható módon) a hangversenyterem,[6] máskor magában a sala terrenában rendeztek koncerteket.

Érdekesség[szerkesztés]

1784-ben a szombathelyi püspöki palota sala terrenájában alakította ki Szily János, a szombathelyi egyházmegye püspöke az ország első lapidáriumát.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]