Sajátfrekvencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egy rendszer sajátfrekvenciái (a kiugró csúcsoknál)

A sajátfrekvencia az a frekvencia, amivel egy energiaközlés után magára hagyott rendszer rezgést végez. A sajátfrekvencia nem függ az amplitúdótól, értékét a rendszer saját tulajdonságai, paraméterei szabják meg.

Sajátfrekvencián való rezgés során a rendszer nagyobb amplitúdót vesz fel, mint más frekvenciákon. Összetett rendszernek több sajátfrekvenciája is lehet, ezek közül azon rezeg, melynek frekvenciájához közeli frekvenciájú gerjesztést kapott.

Ha egy koordináta-rendszerben ábrázoljuk a kitérést és a frekvenciát, a sajátfrekvencián kiugró amplitúdót látunk.

Példák: a zsinórra felfüggesztett súly a meglökése után a zsinór hosszának megfelelő frekvenciával leng; a meglökött hintaszék saját frekvenciájával lengést végez; a meglökött hinta a saját frekvenciájával leng (ezt a rajta ülő nagyobb gyermek érzékeli és mozgásával egyre nagyobb kitérésekre készteti a hintát).

Azt a jelenséget, amikor a rendszerre ható külső kényszererő frekvenciája megközelíti a rendszer sajátfrekvenciáját, vagy vele azonos, ennek következtében a gerjesztett rendszer amplitúdója maximális, rezonanciának nevezzük.

Ha az amplitúdó túl nagy, azt rezonanciakatasztrófának nevezzük, ilyenkor a rendszer tönkre is mehet. Ez létrejöhet hidaknál, épületeknél, stb., amikor a szél által gerjesztett, periodikusan leszakadó, ún. Kármán-féle légörvények a rendszer sajátfrekvenciáján okoznak folyamatos gerjesztést, és a kitérések egyre nagyobbak lesznek.

Források[szerkesztés]

  • Holics László: Fizika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986, 230. o.
  • Dr. Kellermayer Miklós: Orvosi biofizikai gyakorlatok (Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest 2014) - 21. REZONANCIA

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Tacoma Narrows hidak - a szél által gerjesztett sajátfrekvencián való rezgés miatt a híd leszakadt