Sablonvita:Játéktáblás infobox

Nem akarok belenyúlni, mert nem tudom, hogy működni fog-e azután is, de a „kitaláló” nem létezik, a játék szerzőjét „szerző”-nek hívjuk. Lehetne javítani? Továbbá az egész sablon átalakításra szorulna, tekintve, hogy a modern társasjátékoknak már korántsem alapkövetelménye a dobókocka vagy az ütés, viszont további fontos jellemzője, hogy nyelvfüggetlen-e, vannak-e benne kártyák, kooperatív, stratégiai vagy taktikai, gyerek- vagy felnőtt játék, esetleg euro-, ameri- vagy hibrid játék (bár erről a hármas felosztásról a társasjáték-tudorok esetében sincs megegyezés, hogy melyik játék hova tartozik) és további fontos dolog, hogy az adott játék nyert-e díjat. - Tündi ^vita 2019. január 1., 20:15 (CET)

Csak a biztonság kedvéért emelem ki, hogy ez a sablon nem a társasjátékokhoz, hanem kimondottan a táblás játékokhoz készült. El lehet gondolkozni azon, hogy ebben beleértendő-e minden olyan játék, amelyhez valamilyen játéktáblát adnak, vagy amelynél a tábla már csak díszletelem, attól megtagadjuk-e ezt a minősítést. A kérdés egyelőre csak teoretikus jelentőségű.

Amikor a sablont megcsináltam, igyekeztem szabad teret hagyni a különféle játéktípusok jellemzéséhez. Mintául használtam a "Játék infobox" sablont, de persze lehet rajta finomítani. A sablonok jelentős átalakítása ugyanakkor nem javallott, hiszen akkor minden alkalmazási helyén szerkesztésekre volna szükség. Ha nagyon másféle sablont képzelnél el, akkor azt a szokásnak megfelelően például "Sablon:Játéktáblás2 infobox" vagy "Sablon:Játéktáblás infobox2" néven érdemes létrehozni, és a Kapcsolódó sablonok fejezetben hivatkozni rá.

Az euro- stb. minősítést nem értem. A kártyák a "kiegészítők" közé beírhatók, a kooperatív stb. jellemzés megadására pedig a "műfaj" tételt szántam. A "kocka" és "ütés" tételek, mint ahogy az összes többi is, nem kötelezők, és azoknál a játékoknál, amelyeknél ezek az adatok értelmezhetetlenek, simán elhagyhatók. A "kitaláló" és "szerző" között nekem érdemi különbség van, mert a szerző számomra azt is kifejezi, hogy a játéknak ismert egy olyan első kiadása, amelyet az illető szerzőként jegyzett. A kitaláló ennél tágabb meghatározás, mert megengedi azt is, ha a szerző csak utólag lett ismert, vagy a kiadás nem vele együttműködésben készült, esetleg a kiadó a szerzőről nem is tudott. De ha kívánod, kijavíthatjuk.

Nekem a "felnőtt játék" minősítés túlságosan félreérthető, de egy "életkor" mező hasznos lesz; vagy más nevet adjunk neki? A "nyelvfüggetlen" is jó ötlet. Javaslom valamilyen néven megjelölni azt is, hogy külön vásárolható kiegészítőkkel bővíthető-e, mert most már ez megy, ahogy a boltokban látom. Van még valamilyen ötleted?

Ha felvázolod egy "Társasjáték" sablon adatait, szívesen megcsinálom azt is. Bár lehet, hogy túlságosan szerteágazó, ezért túl sok választható paramétert kell belevenni, de rajtam nem múlik. - Orion 8 ^vita 2019. január 5., 00:36 (CET)

A válaszodból azt szűröm le, hogy ritkábban játszol társasjátékokkal, mint én, akinek ez a hobbija már 3 éve. Több mint 420 játék ismerete van a hátam mögött. Tudom, hogy a sablon neve táblajáték és nem társasjáték, de azt tapasztalom, hogy akik nem játszanak rendszeresen, azoknak a társasjáték=olyan játék, amiben táblán kell lépegetni aszerint, hogy mit dobtunk a dobókockával. Ez már rég nem igaz, olyan 20-25 éve gyakorlatilag - komoly játékkiadók - már nem is adnak ki ilyen játékot, mert nem lenne rá vevő a komoly társasjátékosok között. Kivéve persze az elpusztíthatatlan Monopoly-klónokat, vagy a retró játékokat, mint pl. a Gazdálkodj okosan de azokkal meg komoly játékos nem játszik, én sem .

Az euro/ameri felosztás azt jelenti, hogy az euró az európai-típusú (más néven német típusú) játék, ami inkább stratégiai, gondolkodós, sokszor sok, elsőre bonyolultnak tűnő szabállyal, amihez van keretsztori (pl. ti most kolostorgazdaságot próbáltok létrehozni a középkorban), de igazából a sztorinak nincs köze a játékmenethez, nem szükséges ismerni a keretsztorit ahhoz, hogy tudd játszani a játékot. A példában szereplő gazdaságban mondjuk fát vágsz ki, búzát vetsz, amit sárga és barnak kockák jelképeznek. Két búzáért kapsz egy fát, vagyis két sárga kockáért egy barnát. Nem kell feltétlenül fának és búzának képzelned a kockákat, akkor is megy a játék. Az ameri az amerikai típusú játék, ami a szerepjátékra hajaz, többnyire küldetéseket kell végrehajtani, pl. legyőzni zombikat. Sok kártya van benne, ami a szereplők leírását tartalmazza, és ami megmondja, éppen mi történik, pl. "most beértél egy sötét erdőbe, ahol 3 zombi leskelődik a fák között", és ilyesmi. Sok bennük a harc, amiknek a kimenetelét viszont dobókocka dönti el, de már nem a hagyományos, hanem 8-10, vagy akár 20oldalú kocka. Sok a filmek, regények alapján készült játék, pl. Battlestar Galacticás, Harry Potteres játék. A hibrid meg az, amikor az eurót és az amerit próbálják vegyíteni. A Pandemicet pl. sokan hibridnek tartják. Én személy szerint az eurós játékokat szeretem és gyakorlatilag csak olyanokat játszok, bár kipróbáltam az amerit is, de nekem a szerepjátékozás nem jön be.

Kártya- vagy kártyás játék is szép számmal akad, euróban is, nem beszélve a partijátékokról, amiket meg nem is nagyon lehet besorolni az euró-ameri vonalba. De az biztos, hogy "ütés" egyikben sincs, olyat még csak klasszik kártyajátékokban láttam (bridzs, ulti stb.) A szerző manapság már minden játéknál ismert.

A kiegészítő nem csak kártya lehet. Lehet egy új szabályvariáns, lehet (az alapjátékban is meglévő) kártyapaklihoz adott új kártyacsomag, lehet új tábla, lehet új "anyag". Ezt jobb híján írom idézőjelbe, mert olyasmit akarok vele jelölni, hogy pl. a fenti példában a búza és a fa mellé kiegészítőként behozzák a zabot és az epret, piros meg kék kockákkal. Millió lehetőség van a kiegészítőkben. Vannak önállóan játszható kiegészítők is, amikor a kiegészítőt hozzá lehet tenni az alapjátékhoz és együtt játszani, de lehet alapjáték nélkül is.

A kiadók vagy maguk készítenek játékot, vagy szerzőkkel dolgoznak együtt (mint az irodalmi kiadók az írókkal), és sok a magánkiadás is. Nagy platform a Kickstarter, már nem csak magányos farkas szerzők gyűjtenek ott pénzt a játékaik kiadására, de a kiadók is afféle marketingre használják, ott mérik le, mekkora igény lenne a játékra, amit éppen ki akarnak adni. Talán tavaly olvastam valahol, hogy már több pénz van a Kickstarteren a hagyományos társasjátékokban, mint a videójátékokban.

Az biztos, hogy a társasjátékkiadás mára már egy többmilliárd dolláros iparággá nőtte ki magát, egyértelműen most van a társasjátékozás aranykora (erre forrást is tudok hozni. ) Évente többezer új társasjáték jelenik meg összességében. Szóval társasjátékból, azok elemeiből, fajtájából rengeteg van, elvárás is az innováció (azt is tavaly olvastam, hogy amit a társasjátékban már fel lehetett találni, azt már feltalálták, és ezért nagy a nyomás a kiadókon, mert évről évre újabb típusú játékokkal kellene előállniuk.) Szóval nem is biztos, hogy be lehet mindent szuszakolni egy sablonba. - Tündi ^vita 2019. január 5., 10:45 (CET)