Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-38-2
A Ramesszeum (eredeti egyiptomi nevén Henemet-uaszet) II. Ramszesz ókori egyiptomi fáraó halotti temploma. A luxori templommal szemben, a Nílus nyugati oldalán, II. Amenhotep és IV. Thotmesz temploma közt épült az i. e. 13. században. A falakat a fáraó hadjáratait megörökítő: a kádesi csatát, a hettiták elleni és a szíriai győztes háborút bemutató reliefek borítják. Területe mintegy 15 000 m².
A templomot Ramszesz röviddel trónra lépése után kezdte el építeni Ameneminet és Penré építészek irányításával. Az építkezés kb. 22 évig folyt, de a 30. évben megrendezett, első szed-ünnep előtt már bizonyosan befejeződött. Ameneminet, „a királyi emlékművek építésének főfelügyelője” Ramszesz gyerekkori barátja volt. Ezen a területen korábban is építkeztek már; a nagy oszlopcsarnok alatt középbirodalmi sírt tártak fel gazdag leletanyaggal.
A monumentális épület két udvart és pülónt, egy ünnepi oszlopcsarnokot és egy négyoszlopos szentélyt foglal magában. Eredeti teljes neve „az Évmilliók Temploma Uszermaatré Szetepenrének, aki egyesül Thébával Ámon nyugat-thébai birtokán”. A görög korban Ozimandiasz sírjaként és Memnoniumként ismerték, előbbi nevét Diodórosz Szikulosztól kapta az első udvarban álló hatalmas kolosszusról, amit Ozimandiasznak neveztek (ez Ramszesz uralkodói neve, az Uszermaatré Szetepenré eltorzított változata), utóbbi nevét Sztrabóntól, a második oszlopos udvarban álló „Ifjabb Memnón” szobor után. Mai nevét Rhamesséion formában Jean-François Champollion alkotta, aki 1829-ben látogatta meg a romokat, és a hieroglifákat elolvasva azonosította Ramszeszt, mint építtetőt.