Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egyfalú szén nanocső szerkezete
Egyfalú szén nanocső szerkezete
Többfalú szén nanocső
Többfalú szén nanocső

A szén nanocső, angol rövidítéssel gyakran CNT, (carbon nanotube) a szén egyik allotrop módosulata, a fullerének egy sajátos, hengeres szerkezetű típusa. Más nanocsövekhez és nanopálcákhoz hasonlóan a szén nanocsövek is kvázi-egydimenziós szerkezetek, azaz a tér egyik irányában kiterjedtek, míg a másik két irányban nanométeresek. Közel atomi méreteik miatt szén makromolekuláknak is tekinthetők.

Felfedezésük időpontja vitatott: először 1952-ben közölték észlelésüket, de igazi tudományos érdeklődést csak az 1990-es években keltettek. Bár alkalmazásuk technikailag igen nehéz, sokfelé, így hazánkban is intenzíven kutatják.

Különleges mechanikai, kémiai, elektromos és hőtani tulajdonságaik nagyrészt szerkezetüknek köszönhetőek. Igen érdekes fizikai tulajdonságuk a szobahőmérsékletű ballisztikus vezetés. Elektronikus sávszerkezetükben a kétdimenziós kvantumbezárások van Hove-szingularitásokat hoznak létre. Szakítószilárdságuk és hővezetésük a hagyományos szerkezeti anyagokénál akár százszor is jobb lehet. A belőlük készíthető nanoszerkezetű tömbi anyagok nagy felület-térfogat aránya és nanoporozitása sok alkalmazás felé nyit utat. Ma is kutatják többek között különlegesen szívós ruhák, szerkezeti kompozitok, elektronikai eszközök, szuperkapacitások, napelemek, hidrogéntároló üzemanyagcellák, illetve űreszközök, például űrliftek szén nanocsövekre alapozott gyártásának lehetőségét. Extrém jellemzőik hatékony alkalmazása még várat magára, sok alkalmazás gyakorlatba ültetése további műszaki fejlesztést igényel.