Ruhaszárítógép
A ruhaszárítógép vagy más néven szárogatógép olyan háztartási vagy ipari berendezés, melyet a mosógépben frissen mosott, nedves ruhák, ágynemű, és egyéb textíliák gépi szárítására használnak. A szárítógép használatának fő előnye a hagyományos, „teregetéses” szárítással szemben az, hogy a száradási idő rövid és nem függ az időjárástól.[1] A ruhaszárítógépek az 1940-es években kezdtek elterjedni, és 2009-ben az amerikai háztartások közel 80%-a használta.[2]
Működésének elve, hogy a gép a szárítótérben (forgódobban vagy szekrényben) elhelyezett ruhákra felmelegített, száraz levegőt fúj, ugyanakkor eltávolítja a nedves levegőt. A levegő melegítése történhet elektromos árammal, vagy pedig gázzal.[3]
Nem minden textília szárítható gépben; ez a termék címkéjén szereplő kezelési jelképeken van feltüntetve.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régi emberek bokrokra, ágakra, majd 19. századtól kezdve szárítókötélre akasztották a kimosott ruhákat száradni.[4] Az első, „ventilátornak” nevezett ruhaszárítógépet, a későbbi forgódobos szárító elődjét a francia C. J. M. Pochon szabadalmaztatta 1799-ben, és egy lyukacsos fémdobból állt, melyet kézi erővel tűz fölött forgattak. Ez tizedére rövidítette le a száradási időt, ám a ruhák kormosak, füstszagúak lettek.[5][6] 1892-ben az amerikai George Moore továbbfejlesztette a találmányt, hatékonyabbá és biztonságosabbá téve azt, de az ára még mindig túl magas volt a legtöbb háztartás számára.[6]
A modern forgódobos, elektromos illetve gázfűtésű szárítógépet J. Ross Moore fejlesztette ki, ám évtizedeken keresztül sikertelenül próbálta eladni ötletét. Végül 1938-ban a wisconsini Hamilton Manufacturing June Day név alatt kezdte gyártani a gépet, mely olcsósága és praktikussága miatt hamar népszerűvé vált. Az 1940-es évek Amerikájában már évi 60 000 szárítógépet értékesítettek, és egészen máig tökéletesítik a technikai megoldásokat.[7]
Rendszerezésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szárítótér szerint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Forgódobos szárító („tömbler”) – háztartásokban a legelterjedtebb típus, megjelenését tekintve nagyon hasonlít egy mosógéphez. A ruhák egy nagy átmérőjű dobban vannak, mely egy, esetleg felváltva mindkét irányba forog. Egy elektromos ventilátor levegőt szív be, melyet a gép árammal vagy gázzal felmelegít, és a dobba fújja. A nedves, lehűlt levegő egy másik nyíláson keresztül távozik, majd a szabadba kerül, vagy pedig kondenzálódik (lásd a Szellőztetés szakaszt).[8]
- Szárítószekrény – a ruhák a gép belsejében felakasztva száradnak. Előnye, hogy a textíliák nem gyűrődnek; hátránya a berendezés nagy mérete, mely miatt a legtöbb háztartásban nem használható.[9]
Szellőztetés szerint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Légkivezetéses – a gép a szárításhoz használt, nedvességgel telített levegőt kifújja. Az ilyen gépek olcsóbbak és egyszerűbbek, viszont szükség van a házfal áttörésére, hogy a levegőt kivezessék a szabadba.[10]
- Kondenzációs – a nedves levegő a géptestben marad, így nincs szükség légkivezetésre. A párát egy vízkondenzátor lecsapatja, majd az újból felmelegített levegő visszakerül a szárítótérbe.[1]
- Hőszivattyús – a kondenzációs gépek továbbfejlesztett változata, azoknál kisebb energiaigényű, de drágább. Ezek a szárítógépek számítanak a legkorszerűbbeknek.[1]
Fűtés szerint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Elektromos – a szárításhoz használt levegőt egy elektromos fűtőkészülék melegíti fel. Az ilyen gépek olcsóbbak, és nincs szükség gázcsőre.[3] Az amerikai háztartásokban használt ruhaszárítógépek 72%-a elektromos fűtésű.[2]
- Gázfűtésű – a levegőt földgázzal vagy propánnal melegíti fel. Előnye a nagyobb hatásfok, ennélfogva az olcsóbb üzemeltetés.[3]
Kialakítás szerint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kombinált mosó-szárítógép – ugyanaz a gép végzi mind a mosást, mind a szárítást. Előnye a kisebb helyigény és a kényelem; hátránya az alacsony hatékonyság és az, hogy szikkasztja a ruhákat.[1]
- Szabadonálló szárítógép – előnye a kedvezőbb energiafogyasztás, nagyobb kapacitás, és a jobb szárítási tulajdonságok.[11]
Előnyök és hátrányok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A ruhaszárítógépek előnyei:[1][12]
- eltávolítják a mikroszkopikus részecskéket, így a textíliák puhábbak, tapintásuk kellemesebb
- a szárítási idő néhány órára rövidül, és nem függ az időjárástól
- nincs feltétlenül szükség vasalásra
A ruhaszárítógépek hátrányai:[3][12][13]
- magas energiaigény (a hűtőszekrények után a második legnagyobb háztartási energiafogyasztó)
- a ruhák fokozottabb igénybevétele, melynek következtében hamarabb tönkremennek
- hiányos karbantartás esetén lakástüzet okozhatnak
Centrifugák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szárítógépekkel kapcsolatban megemlíthető a ruhacentrifuga is; ez nem melegíti a levegőt és nem is szárítja meg teljesen a ruhákat, de a nedvesség nagy részének eltávolításával lerövidíti a száradási időt. Fordulatszáma 3000 fordulat/perc körül van, vagyis nagyobb, mint egy mosógépé. Előnye a kis fogyasztás, kis helyigény és az alacsony ár.[14]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 "Ruhaszárítás géppel". Ezermester. 20150618. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - 1 2 "Distribution of households with clothes dryers in the U.S. in 2009". Statista. 2009. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 4 "Gas vs. Electric: Which dryer is more energy efficient?". How Stuff Works. 20100929. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - ↑ Rawlings, Irene; VanSteenhouse, Andrea (2002). The Clothesline. Gibbs Smith. 6. o. ISBN 9781586851439.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Art de sécher le linge. Magasin encyclopédique, VI. évf. 2. sz. (1800) 267–268. o.
- 1 2 "History of the tumble dryer". Ransom Spares. 20130925. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - ↑ "The History of the Clothes Dryer". Hunker. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "How clothes dryers work". Explain That Stuff. 20171105. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - ↑ "Electronic Clothes Drying Cabinet Offers Alternative to Traditional Drying". Cision PR Web. 20080418. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó)[halott link] - ↑ "What is the difference between a condenser dryer and a vented dryer?". Nordmende. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "TOP szárítógépek 2018". H95. 20180412. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - 1 2 "Advantages and Disadvantages of using a Clothes Dryer". Pypto. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Clothes Dryer Lint is a Fire Hazard". The Spruce. 20180330. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - ↑ "Save Electricity with a Spin Dryer". The Renewable Energy Website. 2018-05-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20180502.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
