Ruhaszárítógép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Elektromos, forgódobos ruhaszárítógép

A ruhaszárítógép olyan háztartási vagy ipari berendezés, melyet a mosógépben frissen mosott, nedves ruhák, ágynemű, és egyéb textíliák gépi szárítására használnak. A szárítógép használatának fő előnye a hagyományos, „teregetéses” szárítással szemben az, hogy a száradási idő rövid és nem függ az időjárástól.[1] A ruhaszárítógépek az 1940-es években kezdtek elterjedni, és 2009-ben az amerikai háztartások közel 80%-a használta.[2]

Működésének elve, hogy a gép a szárítótérben (forgódobban vagy szekrényben) elhelyezett ruhákra felmelegített, száraz levegőt fúj, ugyanakkor eltávolítja a nedves levegőt. A levegő melegítése történhet elektromos árammal, vagy pedig gázzal.[3]

Nem minden textília szárítható gépben; ez a termék címkéjén szereplő kezelési jelképeken van feltüntetve.

Története[szerkesztés]

A régi emberek bokrokra, ágakra, majd 19. századtól kezdve szárítókötélre akasztották a kimosott ruhákat száradni.[4] Az első, „ventillátornak” nevezett ruhaszárítógépet, a későbbi forgódobos szárító elődjét a francia C. J. M. Pochon szabadalmaztatta 1799-ben, és egy lyukacsos fémdobból állt, melyet kézi erővel tűz fölött forgattak. Ez tizedére rövidítette le a száradási időt, ám a ruhák kormosak, füstszagúak lettek.[5][6] 1892-ben az amerikai George Moore továbbfejlesztette a találmányt, hatékonyabbá és biztonságosabbá téve azt, de az ára még mindig túl magas volt a legtöbb háztartás számára.[6]

A modern forgódobos, elektromos illetve gázfűtésű szárítógépet J. Ross Moore fejlesztette ki, ám évtizedeken keresztül sikertelenül próbálta eladni ötletét. Végül 1938-ban a wisconsini Hamilton Manufacturing June Day név alatt kezdte gyártani a gépet, mely olcsósága és praktikussága miatt hamar népszerűvé vált. Az 1940-es évek Amerikájában már évi 60 000 szárítógépet értékesítettek, és egészen máig tökéletesítik a technikai megoldásokat.[7]

Rendszerezésük[szerkesztés]

Gázfűtésű ruhaszárítógép

Szárítótér szerint[szerkesztés]

  • Forgódobos szárító („tömbler”) – háztartásokban a legelterjedtebb típus, megjelenését tekintve nagyon hasonlít egy mosógéphez. A ruhák egy nagy átmérőjű dobban vannak, mely egy, esetleg felváltva mindkét irányba forog. Egy elektromos ventilátor levegőt szív be, melyet a gép árammal vagy gázzal felmelegít, és a dobba fújja. A nedves, lehűlt levegő egy másik nyíláson keresztül távozik, majd a szabadba kerül, vagy pedig kondenzálódik (lásd a Szellőztetés szakaszt).[8]
  • Szárítószekrény – a ruhák a gép belsejében felakasztva száradnak. Előnye, hogy a textíliák nem gyűrődnek; hátránya a berendezés nagy mérete, mely miatt a legtöbb háztartásban nem használható.[9]

Szellőztetés szerint[szerkesztés]

  • Légkivezetéses – a gép a szárításhoz használt, nedvességgel telített levegőt kifújja. Az ilyen gépek olcsóbbak és egyszerűbbek, viszont szükség van a házfal áttörésére, hogy a levegőt kivezessék a szabadba.[10]
  • Kondenzációs – a nedves levegő a géptestben marad, így nincs szükség légkivezetésre. A párát egy vízkondenzátor lecsapatja, majd az újból felmelegített levegő visszakerül a szárítótérbe.[1]
  • Hőszivattyús – a kondenzációs gépek továbbfejlesztett változata, azoknál kisebb energiaigényű, de drágább. Ezek a szárítógépek számítanak a legkorszerűbbeknek.[1]

Fűtés szerint[szerkesztés]

  • Elektromos – a szárításhoz használt levegőt egy elektromos fűtőkészülék melegíti fel. Az ilyen gépek olcsóbbak, és nincs szükség gázcsőre.[3] Az amerikai háztartásokban használt ruhaszárítógépek 72%-a elektromos fűtésű.[2]
  • Gázfűtésű – a levegőt földgázzal vagy propánnal melegíti fel. Előnye a nagyobb hatásfok, ennélfogva az olcsóbb üzemeltetés.[3]

Kialakítás szerint[szerkesztés]

  • Kombinált mosó-szárítógép – ugyanaz a gép végzi mind a mosást, mind a szárítást. Előnye a kisebb helyigény és a kényelem; hátránya az alacsony hatékonyság és az, hogy szikkasztja a ruhákat.[1]
  • Szabadonálló szárítógép – előnye a kedvezőbb energiafogyasztás, nagyobb kapacitás, és a jobb szárítási tulajdonságok.[11]

Előnyök és hátrányok[szerkesztés]

A ruhaszárítógépek előnyei:[1][12]

  • eltávolítják a mikroszkópikus részecskéket, így a textíliák puhábbak, tapintásuk kellemesebb
  • a szárítási idő néhány órára rövidül, és nem függ az időjárástól
  • nincs feltétlenül szükség vasalásra

A ruhaszárítógépek hátrányai:[3][12][13]

  • magas energiaigény (a hűtőszekrények után a második legnagyobb háztartási energiafogyasztó)
  • a ruhák fokozottabb igénybevétele, melynek következtében hamarabb tönkremennek
  • hiányos karbantartás esetén lakástüzet okozhatnak

Centrifugák[szerkesztés]

A szárítógépekkel kapcsolatban megemlíthető a ruhacentrifuga is; ez nem melegíti a levegőt és nem is szárítja meg teljesen a ruhákat, de a nedvesség nagy részének eltávolításával lerövidíti a száradási időt. Fordulatszáma 3000 fordulat/perc körül van, vagyis nagyobb, mint egy mosógépé. Előnye a kis fogyasztás, kis helyigény és az alacsony ár.[14]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Ruhaszárítás géppel. Ezermester, 2015. június 18. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  2. a b Distribution of households with clothes dryers in the U.S. in 2009. Statista, 2009 (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  3. a b c d Gas vs. Electric: Which dryer is more energy efficient?. How Stuff Works, 2010. szeptember 29. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  4. Rawlings, Irene; VanSteenhouse, Andrea. The Clothesline. Gibbs Smith, 6. o. (2002). ISBN 9781586851439 
  5. Art de sécher le linge. Magasin encyclopédique, VI. évf. 2. sz. (1800) 267–268. o.
  6. a b History of the tumble dryer. Ransom Spares, 2013. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  7. The History of the Clothes Dryer. Hunker. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  8. How clothes dryers work. Explain That Stuff, 2017. november 5. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  9. Electronic Clothes Drying Cabinet Offers Alternative to Traditional Drying. Cision PR Web, 2008. április 18. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  10. What is the difference between a condenser dryer and a vented dryer?. Nordmende. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  11. TOP szárítógépek 2018. H95, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  12. a b Advantages and Disadvantages of using a Clothes Dryer. Pypto. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  13. Clothes Dryer Lint is a Fire Hazard. The Spruce, 2018. március 30. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  14. Save Electricity with a Spin Dryer. The Renewable Energy Website. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
Commons:Category:Clothes dryers
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruhaszárítógép témájú médiaállományokat.