Rozsnyai József (művészettörténész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Rozsnyai József (egyértelműsítő lap).
Rozsnyai József
Született1977. március 7. (47 éves)[1]
Foglalkozása
  • építészettörténész
  • egyetemi oktató
  • szakíró
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Rozsnyai József (?, 1977. március 7. –) magyar művészettörténész, egyetemi adjunktus.

Élete[szerkesztés]

1983-től Dunakeszin az 5. számú Általános Iskolában, 1991-től 1995-ig az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban tanult. Ezt követően 2002-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténet szak és Új- és Legújabbkori Muzeológia szakot végezte el, majd a doktori iskolában tanult tovább. 2010-ben művészettörténeti doktori (PhD) fokozatot szerzett.[2]

2002 és 2010 között a Hild-Ybl Alapítványnál dolgozott művészettörténészként, majd 2005-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Művészettörténet Tanszékén megbízott előadó, 2010-től egyetemi tanársegéd, 2013-tól egyetemi adjunktus. 2008-tól vendégelőadóként a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Művészettörténet szakján is működik.[2]

Kutatási területe a XIX–XX. századi magyar építészet fejlődése, több könyve, könyvfejezete és számos folyóiratcikke jelent meg a témakörben. Nagy terjedelmű Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára című doktori értekezése mindezideig még nem jelent meg könyv formában, de elektronikusan elérhető kutatásokhoz.[2] Rendszeresen részt vesz előadásokon, könyvismertetéseken.[3]

Sokrétű munkásságát Zádor Anna-díjjal ismerték el.[4]

Írásai[szerkesztés]

Saját könyvek[szerkesztés]

Szerkesztett könyvek[szerkesztés]

  • (szerk. és bev.) Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5[11]
  • (szerk. és előszó) Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1[12]

Könyvrészletek[szerkesztés]

  • A Császár fürdő építésének története a 19-20. században. In Hild József építészete. Tanulmányok az építész halálának 140. évfordulóján rendezett konferencia anyagából. Budapest, 2008., 63-76.
  • Hidak, Ipari épületek és csarnokok, Az építészet társművészetei. In: (szerk.) Sisa József: A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Budapest, 2013., 462-466, 489-507, 556-568.[2][13]
  • A magyarországi historizmus építészeti alkotásainak előképeiről, különös tekintettel neobarokk építészetünk stíluskapcsolataira. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára II. kötet. Budapest, 2013., 303-322.[2]
  • A katolikus templomépület a XIX. században, In: Szakács, Béla Zsolt (szerk.) Ars sacra, Szent István Társulat (2019) pp. 187-217.[14]
  • A katolikus templomépület a XX. században, In: Szakács, Béla Zsolt (szerk.) Ars sacra, Szent István Társulat (2019) pp. 219-243.[14]
  • A lipótvárosi Schlesz-Liebermann-ház, In: Farbaky, Péter; Farbakyné, Deklava Lilla (szerk.) A haza építőkövei. Tanulmányok a 19. századi építészet köréből Sisa József tiszteletére, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet (2022) pp. 265-273.[14]

Folyóiratcikkek[szerkesztés]

  • Arthur Meinig, a Hungarian Architect from Saxony. In Acta Historiae Artium 2008. Tomus XLIX, 523-531.[2]
  • Megújult neogótika a Trefort-kertben. Az ELTE ICOMOS-díjas Gólyavára. In Magyar Építőművészet 2008/3., 51-53.[2]
  • A Gellért fürdő építéstörténete a 20. században. In Műemlékvédelem 53. évf. 2009. 5. szám, 327-338.[2]
  • Újjáéleszthető-e gyógyfürdőkultúránk? In Magyar Építőművészet Utóirat Post Scriptum. 2009. 2. szám, IX. évf, 49. szám, 20-23.[2]
  • A pesti Esterházy-palota és lakói. In Budapesti Negyed 2009. tavasz. XVII. évf., 63. szám, 5-34.[2]
  • Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól In: Ars Hungarica 2014. 40: (4) pp. 520-532.[14]
  • A Corvin Áruház és a helyén állt Apolló Projectograph Színház épületének története In: Századvég 2016. 21: (80) pp. 37-69.[14]
  • A pesti Füvészkert Pálmaházának építéstörténete, In: Magyar Művészet: A Magyar Művészeti Akadémia elméleti folyóirata 2021. IX. évfolyam: (1. szám) pp. 43-51.[14]

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://dkvk.hu/adatbazisok/dkka/rozsnyai-jozsef/
  2. ↑ a b c d e f g h i j http://dkvk.hu/adatbazisok/dkka/rozsnyai-jozsef/
  3. ↑ https://maszol.ro/kultura/16995-konyv-jelent-meg-a-vasarhelyiek-dozse-palotajarol
  4. ↑ http://www.magyar-muveszet.hu/szerzok/rozsnyai-jozsef-phd
  5. ↑ https://www.regikonyvek.hu/kiadas/andrassy-kastely-2014-szocialis-es-gyermekvedelmi-foigazgatosag
  6. ↑ https://www.libri.hu/konyv/rozsnyai_jozsef.a-magyar-epiteszet-rovid-tortenete-1.html
  7. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-epiteszet-rovid-tortenete-991463-0
  8. ↑ https://www.libri.hu/konyv/rozsnyai_jozsef.ybl-es-lechner-vonzasaban.html
  9. ↑ https://bookline.hu/product/home.action?_v=Rozsnyai_Jozsef_Meinig_Arthur&type=22&id=305395
  10. ↑ https://bookline.hu/product/home.action?_v=Rozsnyai_Jozsef_Alpar_Ignac&type=22&id=318322
  11. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/epitomuveszek-ybl-es-lechner-koraban-856704-0
  12. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/epitomuveszek-a-historizmustol-a-modernizmusig-1075507-0
  13. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-muveszet-a-19-szazadban-962054-0
  14. ↑ a b c d e f https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=11896

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rozsnyai_József_(művészettörténész)&oldid=26230927”