Ronald Sukenick

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ronald Sukenick
Született 1932. július 14.
Brooklyn, New York
Elhunyt 2004. július 22. (72 évesen)
New York
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása író,
irodalomteoretikus
Díjak Guggenheim-ösztöndíj

Ronald Sukenick (Brooklyn, New York, 1932. július 14.2004. július 22.) amerikai író és irodalomteoretikus.

Élete[szerkesztés]

A Cornell Egyetemen tanult. Doktori értekezését Wallace Stevens-ről írta 1962-ben a Brandeis Egyetemen.[1]

Alapítója és kiadója az American Book Review-nak és alapítója a posztmodern írókat tömörítő a The Fiction Collective-nek (1974).[1][2]

Első felesége Lynn Luria Sukenick költő volt, akitől 1984-ben elvált. Második feleségével Julia Frey-jel több évnyi együttélés után házasodott össze.[3]

Művészete[szerkesztés]

Sukenick az 1950-es években kezdett el írni.[1] Művei a "mimetikus irodalom" által kiépített, már-már kikényszerített, hamis világképpel helyezkednek szembe azáltal, hogy az író/a mű lépten-nyomon felhívja az olvasó figyelmét, tartalmi és vizuális elemekkel egyaránt arra, hogy az irodalmi mű mesterséges konstrukció.[4] Sukenick 1969-ben, a The Death of the Novel and Other Stories-ban hívja fel a figyelmet arra, hogy a realista regény olyan abszolútumai, mint a kronologikus idő létezése, a jellemábrázolás, valamint a konkrét valóság a posztrealizmus világában kérdésessé váltak, így az írónak a semmiből kell kezdenie, mivel "számára nem létezik sem a realitás, sem az idő, sem pedig a személyiség".[5]

Abádi Nagy Zoltán a következőket írta Sukenickről: "Sukenick nem formalista, hisz megszünteti a hagyományos formát. Nem posztformalista, mert nem vet el minden formát, hanem újakat hoz létre. Egyszerűen tehát formaújító."[6] Ez a formaújítás tetten érhető az Entrópia kötetben[7] közölt Sodrás című elbeszélésben is, ahol a két hasábra tagolt szöveg egyik felében az elbeszélés olvasható, míg mellette, mintegy a margón, pedig reflexiók. Sukenick második regényében a Kifelé címűben (Out) a fejezetek száma tíztől csökken egészen nulláig, ahol az utolsó fejezet "az elfogyó logika szerint"[8] már egy szót sem tartalmaz, csak 11 üres oldalt, annyit, ahány fejezet maga a regény.

Sukenick sokfelé utazott. 1982-ben Magyarországon is járt. Abádi Nagy Zoltán ekkor készített vele interjút, mely a Filológiai Közlönyben[9] jelent meg.

Műveinek archívuma a Harry Ransom Centerben található az austini Texasi Egyetem.[10]

Fontosabb kötetei[szerkesztés]

  • A Wallace Stevens Handbook (1962)
  • Wallace Stevens: Musing the Obscure (1967)
  • Up (Felfelé; regény, 1968)
  • The Death of the Novel and Other Stories (A regény halála és más történetek; elbeszélések, 1969)
  • Out (Kifelé; regény, 1973)
  • 98,6 Fahrenheit (regény, 1975)
  • Long Talking Bad Conditions Blues (Hosszan szóló szomorú világ blues; regény, 1979)
  • In Form: Digressions on the Act of Fiction (esszék, 1985)
  • The Endless Short Story (A végtelen elbeszélés; regény, 1986)

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Világirodalmi lexikon. 13. kötet. Főszerkesztő: Szerdahelyi István. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 758. old.
  2. Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz, 1970-1990. Budapest, Intera Bt, 1995. 506. old.
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Ronald_Sukenick
  4. Bart István: Ronald Sukenick. In: Entrópia. Mai amerikai elbeszélők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981. 297. old.
  5. Utószó. In: Entrópia. Mai amerikai elbeszélők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981. 307. old.
  6. Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz, 1970-1990. Budapest, Intera Bt, 1995. 510. old.
  7. Entrópia. Mai amerikai elbeszélők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981.
  8. Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz, 1970-1990. Budapest, Intera Bt, 1995. 511. old.
  9. Abádi Nagy Zoltán: Beszélgetés Ronald Sukenick amerikai íróval. In: Filológiai Közlöny. 1984. 2-3. szám 328-342. old.
  10. Ronald Sukenick: A Preliminary Inventory of His Papers at the Harry Ransom Humanities Research Center (Hozzáférés ideje: 2013. október 19.) (angolul)