Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin
Scsedrin és Pliszeckaja 2009-ben
Scsedrin és Pliszeckaja 2009-ben
Életrajzi adatok
Született 1932. december 16. (83 éves)
Moszkva
Házastársa Maja Mihajlovna Pliszeckaja
Iskolái
  • Moszvai Csajkovszkij Állami Konzervatórium (1950–1955)
  • Central Music School (1941–)
Pályafutás
Műfajok
Hangszer zongora
Díjak
  • A Szovjetunió Állami Díja (1972)
  • Gloria Artis-érem
  • Szovjetunió Népi Művésze díj (1981)
  • Lenin-díj (1984)
  • State Prize of the Russian Federation (1992)
  • Order For Services to the Fatherland 2nd degree
  • Haza Szolgálatáért Érdemrend 3. fokozata
  • Order For Services to the Fatherland 4th degree
  • Lenin-rend
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Order of the Badge of Honour
Tevékenység zeneszerző, zeneművész

Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin témájú médiaállományokat.

Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin, oroszul: Родион Константинович Щедрин, (Moszkva, 1932. december 16. –) orosz zeneszerző, zongoraművész, aki világhírűvé vált a Carmen-szvit című Bizet operájából készült balettzenéjével.

A balett bemutatója 1967-ben volt Maja Pliszeckajával a címszerepben, aki Scsedrin felesége volt. Ugyancsak 1967-ben a Kubai Nemzeti balett is bemutatta, ott Alicia Alonso volt a főszereplő. Az előadások bejárták a világot, az oroszból két (1969, 1978), a kubaiból három filmváltozat (1968, 1972, 1973) is készült.

Állítólag Scsedrin a felesége számára szeretett volna Sosztakoviccsal íratni egy szvitet a Carmenből, de ő a feladatot finoman, ám határozottan visszautasította, ezért Scsedrin maga írta meg, amit a Bolsoj be is mutatott, de a premiert követően az előadást betiltották, mert túlságosan túlfűtöttnek és erotikusnak találták.

Aztán vagy háromszáz előadást ért meg csak New Yorkban.[1]

Élete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Balettek[szerkesztés]

  • A púpos lovacska (Pjotr Pavlovics Jersov meséjéből); 1960
  • Carmen-szvit (Bizet operájából); 1967
  • Anna Karenina (Tolsztoj regénye alapján); 1972
  • Sirály (Csehov nyomán); 1980
  • A kutyás hölgy (Csehov nyomán); 1985

Operák[szerkesztés]

  • Nem csak szerelem (Sz. P. Antonov elbeszélései alapján); 1961
  • Holt lelkek (Gogol műve nyomán);1977
  • Lolita (V. V. Nabokov regényéből), 1992
  • Очарованный странник (Leszkov elbeszéléséből); 2002
  • Боярыня Морозова (Avvakum protopópa és Morozova önéletírása nyomán); 2006

Zenekari művek[szerkesztés]

Vokális művek[szerkesztés]

Zongoraművek[szerkesztés]

Kamarazene[szerkesztés]

Egyebek[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]