Robbanás
A robbanás a térfogat gyors bővülése, amely rendkívül erőteljes kifelé irányuló energia-felszabadulással jár, általában magas hőmérsékletek előállításával és nagynyomású gázok felszabadulásával. A nagy robbanóanyagok által létrehozott szuperszonikus robbanások robbantásokként ismertek és lökéshullámokon keresztül haladnak. A szubszonikus robbanásokat alacsony robbanóanyagok hozzák létre lassabb égési folyamat során, amelyet deflagrációnak neveznek.
Megkülönböztethető kémiai vagy fizikai robbanás.[1]
A természetben a robbanások az energia nagy beáramlása miatt fordulnak elő. Robbanásveszélyes vulkánkitörések akkor fordulnak elő, amikor az alulról emelkedő magmában sok oldott gáz van benne; a magma emelkedésével járó nyomáscsökkenés következtében a gáz kibuggyan az oldatból, ami a térfogat gyors növekedését eredményezi. Robbanások bekövetkeznek ütközési események és a hidrotermikus robbanások következtében is (szintén vulkanikus folyamatok miatt). Robbanások a Földön kívül is előfordulhatnak az univerzumban olyan események, mint a szupernóvák következtében. Az eukaliptusz erdőkben a bozóttüzek során gyakran fordulnak elő robbanások, ahol a fák tetején lévő illékony olajok hirtelen megégnek.[2]
A világegyetem legnagyobb ismert robbanásai közé tartoznak a szupernóvák, amelyek bizonyos típusú csillagok életének vége után következnek be.
A leggyakoribb mesterséges robbanóanyagok a vegyi robbanóanyagok, amelyek általában gyors és heves oxidációs reakcióval járnak, amely nagy mennyiségű forró gázt termel. A lőpor volt az első, amelyet kitaláltak és használatba vettek. A vegyi robbanótechnika további jelentős korai fejleményei voltak a nitrocellulóz kifejlesztése, amelyet Frederick Augustus Abel fejlesztett ki 1865-ben, illetve a dinamit feltalálása, amelyet Alfred Nobel hajtott végre 1866-ban. A kémiai robbanásokat az elektromos szikra vagy láng hozza létre, oxigén jelenlétében. Véletlen robbanás fordulhat elő üzemanyagtartályokban, rakétamotorokban stb. Kiemelkedően nagy erejű robbanást produkálnak a nukleáris fegyverek, mint az atombomba vagy a hidrogénbomba.
A nagy mennyiségű hőtermelés a legtöbb robbanásveszélyes kémiai reakciót kíséri.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A robbanás fogalma. Vallalkozo.info
- ↑ Kissane, Karen. „Fire power equalled 1500 atomic bombs”, The Age, 2009. május 22.. [2009. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ (2005. február 1.) „Decomposition of Triacetone Triperoxide Is an Entropic Explosion”. Journal of the American Chemical Society 127 (4), 1146–1159. o. DOI:10.1021/ja0464903. PMID 15669854.
Források[szerkesztés]
- Keletkezési okok: robbanás Archiválva 2021. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- What is an Explosion?
- Do not underestimate the the danger of explosions - Science Direct Article
