Robbanás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A robbanás a térfogat gyors bővülése, amely rendkívül erőteljes kifelé irányuló energia-felszabadulással jár, általában magas hőmérsékletek előállításával és nagynyomású gázok felszabadulásával. A nagy robbanóanyagok által létrehozott szuperszonikus robbanások robbantásokként ismertek és lökéshullámokon keresztül haladnak. A szubszonikus robbanásokat alacsony robbanóanyagok hozzák létre lassabb égési folyamat során, amelyet deflagrációnak neveznek.

Megkülönböztethető kémiai vagy fizikai robbanás.[1]

A természetben a robbanások az energia nagy beáramlása miatt fordulnak elő. Robbanásveszélyes vulkánkitörések akkor fordulnak elő, amikor az alulról emelkedő magmában sok oldott gáz van benne; a magma emelkedésével járó nyomáscsökkenés következtében a gáz kibuggyan az oldatból, ami a térfogat gyors növekedését eredményezi. Robbanások bekövetkeznek ütközési események és a hidrotermikus robbanások következtében is(szintén vulkanikus folyamatok miatt). Robbanások a Földön kívül is előfordulhatnak az univerzumban olyan események, mint a szupernóvák következtében. Az eukaliptusz erdőkben a bozóttüzek során gyakran fordulnak elő robbanások, ahol a fák tetején lévő illékony olajok hirtelen megégnek.[2]

A világegyetem legnagyobb ismert robbanásai közé tartoznak a szupernóvák, amelyek bizonyos típusú csillagok életének vége után következnek be.

A leggyakoribb mesterséges robbanóanyagok a vegyi robbanóanyagok, amelyek általában gyors és heves oxidációs reakcióval járnak, amely nagy mennyiségű forró gázt termel. A lőpor volt az első, amelyet kitaláltak és használatba vettek. A vegyi robbanótechnika további jelentős korai fejleményei voltak a nitrocellulóz kifejlesztése, amelyet Frederick Augustus Abel fejlesztett ki 1865-ben, illetve a dinamit feltalálása, amelyet Alfred Nobel hajtott végre 1866-ban. A kémiai robbanásokat az elektromos szikra vagy láng hozza létre, oxigén jelenlétében. Véletlen robbanás fordulhat elő üzemanyagtartályokban, rakétamotorokban stb. Kiemelkedően nagy erejű robbanást produkálnak a nukleáris fegyverek, mint az atombomba vagy a hidrogénbomba.

A nagy mennyiségű hőtermelés a legtöbb robbanásveszélyes kémiai reakciót kíséri.[3]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A robbanás fogalma. Vallalkozo.info
  2. Kissane, Karen. „Fire power equalled 1500 atomic bombs”, The Age, 2009. május 22. 
  3. (2005. február 1.) „Decomposition of Triacetone Triperoxide Is an Entropic Explosion”. Journal of the American Chemical Society 127 (4), 1146–1159. o. DOI:10.1021/ja0464903. PMID 15669854.