Redut (Brassó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Redut Kulturális Központ
RedutaBV.jpg
Település Brassó Románia
Hely str. Apollonia Hirscher 8.
Építési adatok
Építés éve 1794
Rekonstrukciók évei 1892–1894
LMI-kód BV-II-m-B-11410
Elhelyezkedése
Redut (Brassó belváros)
Redut
Redut
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 27″, k. h. 25° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 27″, k. h. 25° 35′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Redut Kulturális Központ témájú médiaállományokat.

A Redut Kulturális Központ (románul: Centrul Cultural Reduta), korábbi szóhasználattal Vigadó[1] Brassó művelődési háza. Elődje, a „régi Redut” a 18. század végén épült. A 19. század végén a tartószerkezetek kiöregedése miatt lebontották, majd ugyanazon a telken felépítették az „új Redutot”, mely ma is áll. Évi több száz előadást tartanak, több kórus-, tánc-, és színicsoport működik itt, és művészeti oktatásokat (balett, rajz) is szerveznek.

Története[szerkesztés]

A régi Redut[szerkesztés]

Brassó első előadótermét Samuel Abraham indítványozására építették 1794-ben a Halpiac (jelenleg Apollonia Hirscher) utcában, késői barokk és korai rokokó stílusban. Nevét a bécsi Redoute (erőd) színháztól kölcsönözte. Ugyanez a Samuel Abraham alapította meg 1820 körül a Brassói Énekes-Hangszeres Zenei Társulatot.[2]

Orbán Balázs szerint a Redutot főleg a magyar közösség használta, mivel a szászokat nem érdekelte különösebben az előadóművészet. Az első évtizedekben Brassónak nem is volt színtársulata; 1814-ben Johann Gerger alapított egy társulatot, melyet 1817-ben egy magyar csoport váltott fel. 1823-ban magyar társulat tartott előadást, melynek Déryné és Szerdahelyi is tagja volt. A következő évtizedekben a magyar színészet virágzott a városban, míg a kérészéletű német társulatoknak nem sikerült érvényesülniük.[3]

Orbánnak egyébként lesújtó véleménye volt a Redutról: „alig nevezhető másnak egy idomtalan nagyocska teremnél. Valóban szégyen a gazdag és nagyságára büszke Brassóra, hogy mindeddig nem tudott egy tisztességes szinházat épiteni, annál inkább, mert közönsége szinház kedvelő.”[3]

A Redut színpadán nem csak előadásokat, hanem koncerteket és bálokat is rendeztek. 1878-ban, a Brassói Filharmónia (Philharmonische Gesellschaft) megalakulásának alkalmából felavatták a Redut koncerttermét. Itt koncertezett többek között Johann Strauss, Johannes Brahms, Joachim József.[4] A színpadon megfordult Mihai Eminescu[2] és Adolf von Sonnenthal is.[5] Az utcát átnevezték Halpiacról Színház utcára (Theatergasse), a Redutra utalva.[6]

Az új Redut[szerkesztés]

1892-ben a tartószerkezetek kiöregedése miatt a régi Redutot lebontották, és 1892–1894-ben a Kronstädter Allgemeine Sparkasse (Brassói Általános Takarékpénztár) támogatásával, Christian Kertsch városi főépítész tervei alapján ugyanazon a helyen építették fel az új művelődési házat. A koncerttermet 1894 november 11-én avatták fel, a Brassói Filharmónia előadásával.[2] A hangversenyeken kívül színielőadásokat és bálokat is rendeztek, itt volt a város első filmszínházainak egyike,[7] és vendéglő is működött egyik teremben. Az épületnek saját villanytelepe is volt, és még a Fekete templomot is innen látták el árammal.[8]

1948-ban államosították, egy ideig a Román Állami Színház használta, majd 1959-ben átnevezték Kultúrpalotának (művelődési ház). 2003-ban visszakapta a Redut nevet. 1997–2004 között felújították és korszerűsítették.[2] A Redutban a magyar dalárdának, tánccsoportnak, szabadegyetemnek is jutott terem, az 1989-es rendszerváltás után pedig itt alakult meg a helyi RMDSZ.[8]

Leírása[szerkesztés]

Az új Redut neobarokk stílusban épült. A Párizsi Operaházat idéző, rokokó elemekkel dúsított homlokzaton Wagner, Schumann, Mozart, Beethoven, Goethe, Schiller, és Shakespeare mellszobrai láthatóak.[2]

Az épület földszintjén egy 90 négyzetméteres előcsarnok van, melyet egy monumentális lépcső köt össze a 64 négyzetméteres emeleti csarnokkal. A fő előadóterem 350 férőhelyes, a színpad területe 88 négyzetméter. Az épület további helyiségei az Arcadia terem (itt általában kiállításokat tartanak), a Kék terem (balett, gimnasztika, modern- és néptánc előadások), a Zeneterem, az Előadóterem, és a Tanácsterem.[2]

A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-B-11410 sorszámon szerepel.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balázs 64. o.
  2. a b c d e f Aldea 500–502. o.
  3. a b Orbán XVIII. Brassó belvárosa: Bazár, szinház és Honterus születés háza.
  4. Centrul Cultural Reduta. Consiliul Județean. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
  5. Pușcariu, Sextil. Brașovul de altădată (román nyelven). Kolozsvár: Dacia, 284. o. (1977) 
  6. Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 488. o. (2015). ISBN 9789737706355 
  7. Redut ház. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
  8. a b Balázs 81–83. o.
  9. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]