Pullman Company
| Pullman Company | |
 | |
| Típus | üzleti vállalkozás |
| Alapítva | |
| Megszűnt | 1987 |
| Székhely | |
| Alapító | George Pullman |
| Iparág |
|
| Termékek | vasúti jármű |
| Leányvállalatai | Pullman Car Company, Ltd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pullman Company témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A George Pullman által alapított Pullman Company[1] vasúti kocsikat gyártott a 19. század közepétől-végétől a 20. század első feléig, az Amerikai Egyesült Államokban a vasutak fellendülése idején. A 19. század végi tömegtermelés gyors fejlődése és a riválisok felvásárlása révén a vállalat gyakorlatilag monopóliumot alakított ki a hálókocsik gyártása és tulajdonlása terén.
A súlyos gazdasági visszaesés idején a vállalat dolgozóinak 1894-es Pullman-sztrájkja az amerikai munkástörténet átalakító pillanatának bizonyult. 20. század eleji csúcspontján a vállalat kocsijai évente 26 millió embert szállásoltak el, és tulajdonképpen "a világ legnagyobb szállodáját" üzemeltette.[2] Gyártó munkásai kezdetben egy tervezett munkásközösségben, úgynevezett vállalatvárosban éltek, amelyet Pullman néven emlegettek.[3]
Pullman fejlesztette ki a hálókocsit, amely az 1980-as évekig az ő nevét viselte. A Pullman nemcsak gyártotta a kocsikat, hanem üzemeltette is azokat az Egyesült Államok legtöbb vasútvonalán, fizetett a vasúttársaságoknak, hogy a kocsikat a vonatokhoz kapcsolják. Cserébe a 20. század közepére ezek a vasúttársaságok a Pullman teljes tulajdonába kerültek. A vállalathoz kapcsolódó szakszervezet, az A. Philip Randolph által alapított és szervezett Hálókocsikísérők Testvérisége a 20. század egyik legerősebb afroamerikai politikai szervezete volt. A vállalat ezrével épített villamosokat[4] és trolibuszokat is a városokban való használatra.[5] A második világháború utáni változások az autó- és repülőgépes közlekedésben a vállalat vagyonának meredek hanyatlásához vezettek. A vállalat 1968-ban összeomlott, egy utódvállalat még 1981-ig folytatta működését.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Pullman Company. Pullman Museum
- ↑ Pullman Company Archives. Newberry Library, 1995 (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ South Shore Journal - Marktown: Clayton Mark's Planned Worker Community in Northwest Indiana. [2012. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Middleton, William D. || || 1967. The Time of the Trolley, p. 424. Milwaukee: Kalmbach Publishing. ISBN 0-89024-013-2.
- ↑ Sebree, Mac; and Ward, Paul (1973). Transit's Stepchild, The Trolley Coach (Interurbans Special 58), p. 173. Los Angeles: Interurbans.
Források[szerkesztés]
- An American Original: The PCC Car. Glendale, CA (US): Interurban Press (1986). ISBN 0-916374-73-4
- Tye, Larry. Rising from the Rails: Pullman Porters and the Making of the Black Middle Class. Henry Holt and Company (2004). ISBN 0-8050-7850-9
- Knoll, Charles (1995). Go Pullman: Life and Times. Rochester, NY (US): Rochester Chapter National Raillway Historical Society, ISBN 0-9605296-3-2
- Buder, Stanley. Pullman: An Experiment in Industrial Order and Community Planning 1880–1930. New York: Oxford University Press (1967). ISBN 978-0195008388
További információk[szerkesztés]
- Pullman Company town today
- Pullman Shops of Richmond, California
- The Pullman Project this Web site focuses solely on Pullman's sleeper cars
- Smithsonian, Pullman Palace Car Company Collection, 1867–1979 Archiválva 2014. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pullman History at UtahRails.net Includes a timeline of the Pullman antitrust case.
- The Pullman Trolleybuses of Valparaíso
- Frank H. Beberdick Pullman Collection at Newberry Library
- Pullman Company Records at Newberry Library
Pullman Company publikációk[szerkesztés]
- Pullman Accommodations illustrated brochure, 1934
- Pullman on Dress Parade illustrated brochure, 1948
- Go Pullman illustrated brochure, 1954
Pullman kutatás[szerkesztés]
- A South Suburban Genealógiai és Történelmi Társaság a Pullman Works mintegy 200 000 alkalmazottjának adatait őrzi.