Publius Cornelius Rufinus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Publius Cornelius Rufinus
Született i. e. 4. század
ókori Róma
Elhunyt i. e. 4. század
nem ismert
Állampolgársága római
Gyermekei Gnaeus Cornelius Rufinus
Szüleinem ismert
nem ismert
Foglalkozása
  • ókori római politikus
  • Ancient Roman military personnel
Tisztség

Publius Cornelius Rufinus (Kr. e. 4. századKr. e. 275 után) római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt.

Apja feltehetően az a Publius Cornelius Rufinus, akit Kr. e. 334-ben dictatorrá választottak. Az ifjabb Publius korának egyik legtehetségesebb hadvezéreként szerzett érdemeket, bár kapzsisága miatt számos személyes ellenfelet szerzett. Először Kr. e. 290-ben volt consul Manlius Curius Dentatus kollégájaként, ilyen minőségben végleg győzelmet aratott a III. szamnisz háborúban. Diadaláért triumphust tarthatott.

Kr. e. 277-ben, második, Caius Iunius Bubulcus Brutusszal betöltött consulsága alatt ismét a fellázadt szamniszok, illetve a görögök ellen harcolt Dél-Itáliában. Mivel Pürrhosz elhagyta a területet, könnyű dolga volt. Legnagyobb tette Krotón bevétele.

Egy alkalommal dictator is volt, feltehetően Kr. e. 280-ban, miután a római hadak vereséget szenvedtek Hérakleia mellett. Kr. e. 275-ben a censorok (Quintus Aemilius Papus és személyes ellenfele, Caius Fabricius) kizárták a senatusból, mert 10 fontnyi ezüsttálat birtokolt. Plinius feljegyezte róla, hogy egy éjszaka megvakult, miközben balszerencséjéről álmodott.

Az unokája, szintén Publius Cornelius Rufinus viselte először cognomeneként a Sulla nevet.

További információk[szerkesztés]


Elődei:
Lucius Postumius Megellus
és
Caius Iunius Bubulcus Brutus
Consul
Kr. e. 290
collega:
Manlius Curius Dentatus
SPQR
Utódai:
Marcus Valerius Maximus Corvus
és
Quintus Caedicius Noctua


Elődei:
Caius Fabricius Luscina
és
Quintus Aemilius Papus
Consul
Kr. e. 277
collega:
Caius Iunius Bubulcus Brutus
SPQR
Utódai:
Quintus Fabius Maximus Gurges
és
Caius Genucius Clepsina