Prosecco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prosecco di Conegliano spumante palackban és egy gyengébb minőségű Prosecco frizzante pohárban

A Prosecco egy olasz, elsősorban Glera szőlőből készülő fehérbor, melyet hagyományosan erősebben buborékos (spumante), gyengébben habzó (frizzante), és szén-dioxid mentes (tranquillo) formában állítanak elő.[1]

A bor elnevezése a Trieszt közeli Prosecco település nevéből jött létre, ahonnan a szőlőfajta, és a bor származik.[2]

A Prosecco DOC Veneto és Friuli Venezia Giulia régiók kilenc tartományában készül.[3] A Prosecco Superiore DOCG kétféle változatban készülhet: A Prosecco Conegliano Valdobbiadene Superiore DOCG Veneto régió Treviso tartományából származik, a Coneglio és Valdobbiadene települések közti hegyekből. A Asolo Prosecco Superiore DOCG elnevezésű bort Asolo település közelében készítik.[3]

A Prosecco alapanyaga számos koktélnak (például az Észak-Olaszországban népszerű spritz-nek), illetve kevésbé drága helyettesítője lehet a francia Champagne-nak.[4][5]

Története[szerkesztés]

Valdobbiadene-i termőterület

A Prosecco településen található kastély közelében már a 16. században készítettek fehérbort. A borral kapcsolatos első írásos emlék Fynes Moryson nevéhez köthető, aki 1593-ban látogatott Észak-Olaszországba. Írásában az italt Olaszország egyik leghíresebb boraként emlegette, Prosecho in Histria néven.[6]

A Prosecco név először az Aureliano Acanti által írt Il roccolo Ditirambo című könyvben tűnik fel: „És most meg akarom nedvesíteni a szájam ezzel az almás bukéjú Prosecco-val”.[7]

Az 1960-as évek előtt a Prosecco-t inkább édes formában termelték, és nehezen volt megkülönböztethető a Piemont régióban készülő Asti nevű pezsgőtől. A 60-as évek után a technikai fejlődésnek köszönhetően mára elsősorban minőségi száraz pezsgőként gyártják a Prosecco-t.

1998-ban a Prosecco exportja már átlépte a 10 %-ot, az összes értékesítéshez viszonyítva.[8]

2000-ben a Prosecco borok megjelentek az Amerikai Egyesült Államok bolthálózatainak polcain is.

A 2010-es évek közepén a Prosecco legnagyobb export piaca az Egyesült Királyság volt, az olaszországi termelés kb. 25 %-a oda irányult.

2008-ban a Prosecco di Conegliano-Valdobbiadene, a Prosecco di Conegliano és a Prosecco di Valdobbiadene DOC védettség alá került, az olasz kormány döntése alapján. 2009-ben ezek a borok DOCG védettségi státuszt szereztek.

2010-ben a termelők előterjesztésére a Prosecco név az Európai Uniós jogszabályok által meghatározott Oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) kapott, így ettől kezdve hivatalosan a bor alapanyagaként szolgáló Glera szőlőt sem lehet prosecco-nak nevezni.

Készítése[szerkesztés]

Ellentétben a francia Champagne-nyal, a Prosecco készítésekor a Martinotti-Charmat módszert alkalmazzák, mely során a másodlagos fermentáció rozsdamentes acél tartályokban megy végbe, így a bor elkészítése valamelyest kevesebb költségel jár, mint a palackban történő erjesztés. A Prosecco Valdobbiadene DOCG készítésekor ezzel szemben megengedett a Metodo Classico eljárás használata is, mely során a másodlagos erjesztés végső szakasza a palackba töltve megy végbe.

Megközelítőleg 150 millió palack Prosecco készül Olaszországban évente. 2008-ban a Prosecco 60 %-át a Conegliano és Valdobbiadene által határolt területen termelték.[2] A 2000-es évek elejétől a Glera (vagy Prosecco) szőlőt más országokban, többek között Brazíliában, Romániában, Argentínában és Ausztráliában is termesztik, valamint bort készítenek belőle.[2]

Conegliano és Valdobbiadene termelési területén több, mint 150 borászat található, melyek konzorciumot alkottak a Prosecco minőségének, és jó hírnevének megőrzésére. 2018-ban Consorzio per la Tutela del Prosecco di Conegliano e Valdobbiadene szervezetnek 178 bortermelő tagja van.[9]

Prosecco DOC[szerkesztés]

Prosecco DOC, a minőséget garantáló DOC zárjeggyel

A Prosecco DOC pezsgő (spumante), gyengén habzó- (frizzante), és klasszikus buborékmentes (still) bor formájában is készülhet.

Ezek közül a Prosecco DOC Spumante a legnépszerűbb, és legszélesebb körben fogyasztott változat világszerte, mely hosszan tartó pezsgéssel rendelkezik. A Prosecco DOC Frizzante palackjában kisebb nyomás uralkodik, és a pohárba töltés után rövid időn belül távozik az ital szén-dioxid tartalma. A Prosecco DOC Tranquillo nem tartalmaz szén-dioxidot, klasszikus fehérborként fogyasztható.

A Prosecco borok az európai uniós szabályokat figyelembe véve "Brut" (maximum 12 g/l visszamaradt cukor), "Extra Dry" (12-17 g/l), vagy "Dry" (17-32 g/l) kategóriába sorolhatók. [4]

A szén-dioxid mentes változat kb. 5 %-át teszi ki a termelésnek, és nagyon keveset exportálnak belőle.[10] A nem védett eredetű (DOC vagy DOCG zárjeggyel nem rendelkező) Prosecco borok gyakran olcsóbbak, és változó minőségűek.

Prosecco Superiore DOCG[szerkesztés]

A Prosecco Conegliano Valdobbiadene Superiore DOCG kizárólag Treviso provinciában, Veneto megyében készülhet, a Conegliano és Valdobbiadene közti hegyekben. A valdobbiadene-i termelők gyakran nem tüntetik fel Conegliano település nevét a boraik címkéjén, így Valdobbiadene Prosecco Superiore néven hozzák forgalomba azokat. Emellett van egy kisebb termelési terület Asolo közelében, ahol a Asolo Prosecco Superiore DOCG elnevezésű bort készítik.[3] Míg a Prosecco DOC alapanyagaként szolgáló szőlő közel 20.000 hektár alacsonyan fekvő termőterületen található, addig a DOCG jelzéssel ellátott borokra szigorúbb szabályozás érvényes: ezek a szőlők kb. 6.586 hektáron, hegyoldalakon művelt területeken termeszthetőek.[3] A Valdobbiadene-közeli hegyekben termesztett szőlő a hegyoldalak meredeksége miatt a metszéstől a szüretig elsősorban csak kézzel művelhető. A kézimunka (főként a szüret) emeli a bor értékét.

Fogyasztás[szerkesztés]

Prosecco DOC Spumante

Olaszországban a Prosecco egy széles körben fogyasztott bor.[2] Olaszországon kívül főként - a Champagne-hoz hasonlóan - aperitifként szolgál. Más pezsgőkhöz hasonlóan a Prosecco-t is hűtve ajánlott fogyasztani.

A Champagne-nyal ellentétben a Prosecco borok túlnyomó részét nem palackban erjesztik, és idővel jobban veszít élvezeti értékéből. Emiatt ezt a bort ajánlott a lehető legfiatalabb korában fogyasztani, lehetőleg a palackozástól számított 3 éven belül. Egyes nagyobb minőségű Prosecco borok azonban akár 7 évig is fogyaszthatók maradnak.[11]

Más pezsgőkhöz hasonlítva a Prosecco-k viszonylag kis, 11-12 %-os alkoholtartalommal rendelkeznek.[12] A Prosecco íze kapcsán a következő jellegzetességeket szokták kiemelni a hozzáértők: intenzív aroma, mely almára, körtére, fehérhúsú őszibarackra és kajszira jellemző jegyeket hordoz magában. A Champagne-nyal ellentétben, mely gazdag ízvilággal, és jellegzetes másodlagos aromákkal rendelkezik, a Prosecco változatok intenzív elsődleges aromáikról, és friss, letisztult ízvilágukról ismertek.

A Prosecco-t általában tisztán, jégbe hűtve fogyasztják, de gyakran képezi kevert italok részét is: például ez a bor a Bellini koktél és a Spritz alapanyaga, emellett a Champagne helyettesítője lehet például Mimosa-koktélban. A Prosecco vodkával és citrom szörbettel keverve az olasz Sgroppino alapját képezi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prosecco Types. Consorzio di Tutela delle Denominazione di Origine Controllata Prosecco. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  2. a b c d Cortese, Amy: Italian Makers of Prosecco Seek Recognition. The New York Times, 2008. december 26. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  3. a b c d O'Keefe, Kerin: The Superiority of Prosecco Superiore. Wine Enthusiast, 2015. szeptember 25.
  4. a b Atkin, Tim. „The fizz that's the bizz”, 2007. november 11. (Hozzáférés ideje: 2008. december 29.) 
  5. Dane, Ana: Pop the Cork on Prosecco. TheStreet.com, 2006. július 3. (Hozzáférés: 2008. december 29.)
  6. Moryson, F.. An Itinerary. Containing His Ten Yeeres Travell through the Twelve Dominions of Germany, Bohmerland, Sweitzerland, Netherland, Denmarke, Poland, Italy, Turky, France, England, Scotland & Ireland, 80, 103. o. (1908) 
  7. Studio Cattaneo & Ecmedia Web & Graphics: History. Discover Prosecco Wine. [2018. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  8. Collins, Guy: Prosecco 2016 Output Seen Up as Much as 20% as U.K. Sales Surge. bloomberg.com , 2016. május 17.
  9. Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  10. DuBose, Fred. The Ultimate Wine Lover's Guide 2006. Sterling Publishing Company, Inc., 196. o. (2005). ISBN 1-4027-2815-8 
  11. Mitchell, Sandy: Prosecco, Italy's Sparkling Wine. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 7.)
  12. Kinssies, Richard. „On Wine: Proseccos sparkle on their own terms”, 2002. július 10. (Hozzáférés ideje: 2008. december 29.) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prosecco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]