Progreso (Yucatán)
Progreso | |||
Progreso tengerpartja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Mexikó | ||
Állam | Yucatán | ||
Régió | Influencia Metropolitana | ||
Község | Progreso | ||
Alapítás éve | 1871 | ||
Irányítószám | 97320 | ||
Körzethívószám | 969 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0–3 m | ||
Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 21° 16′ 58″, ny. h. 89° 39′ 49″21.282778°N 89.663611°WKoordináták: é. sz. 21° 16′ 58″, ny. h. 89° 39′ 49″21.282778°N 89.663611°W | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Progreso témájú médiaállományokat. |
Progreso (kiejtve: Progreszo, nevének jelentése „haladás, fejlődés”) egy város Mexikóban, Yucatán államban, a Yucatán-félsziget északi partján. Az állam fővárosától, Méridától körülbelül 35 km-re északra fekszik. Lakossága 2010-ben körülbelül 37 ezer fő volt.[1] Halászati központ és konténerkikötő. A Calle 19. Progreso eredeti kőkikötőjét kibővítették, így csábítva ide a nagy sétahajókat is.
Földrajz
[szerkesztés]Progreso a Yucatán-félsziget északi partján terül el, a tengerparton hosszasan elnyúlva, sík területen, legmagasabb pontja is csak mindössze néhány méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A város abban az óriási Chicxulub-kráterben fekszik, amelynek középpontja a közeli Chicxulub halászfaluban van. Az évi átlagos hőmérséklet 24–26 °C, a csapadék mennyisége 700 mm körüli.[2]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása a közelmúltban:[1]
Év | Lakosság |
---|---|
1990 | 35 280 |
1995 | 40 005 |
2000 | 44 354 |
2005 | 35 519 |
2010 | 37 369 |
Története
[szerkesztés]A város környékén a Yucatán-félsziget nagy részével ellentétben nem találtak maja leleteket. A város a 19. század közepén jött létre, amikor felmerült az igény, hogy a szizálkereskedelem vámkikötője új helyre, az állam fővárosához közelebb kerüljön. Ignacio Comonfort elnök 1856. február 25-én engedélyezte az új település létrehozását, de hivatalosan csak 1871. július 1-én jött létre. Még ebben az évben megindult a kereskedelem, és felavatták az első távíróvonalat is. 1875. január 9-én villa, majd még ugyanezen év októberének 4-én ciudad (város) rangra emelkedett. A század végén Progreso az azonos nevű partido székhelyévé vált. 1875-ben kezdték el építeni a községi palotát, 1881-ben pedig kompközlekedés indult. 1906-ban Porfirio Díaz elnök, 1911-ben pedig kampánykörútja során Francisco Ignacio Madero is ellátogatott Progresóba. A jelenlegi vámkikötőt 1936 és 1947 között építette meg a dán Christiane & Nielsen cég.[3]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]A város tengerpartja a legforróbb hónapokban (júl-aug.) a méridaiak üdülőhelyeként szolgál.
Dél felé, a város és Mérida között található Dzibilchaltún maja régészeti lelőhely. A Mexikói-öbölben, a várostól északra fekszik az Arrecife Alacranes Nemzeti Park (Skorpió-zátony Nemzeti Park) igen gazdag tengeri élővilággal.
A településen múzeumok nincsenek, de néhány figyelemre méltó épület igen. Közéjük tartozik a vám régi épülete, a világítótorony, az ország leghosszabb mólója, a községi palota és az egykori San Ignacio hacienda. Augusztus 7-én San Telmo, a halászok védőszentjének napját ünneplik, június elsején a tengerészet napját, április második felében pedig karnevált tartanak.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Progreso község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Progreso község (spanyol nyelven). [2022. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)