Ugrás a tartalomhoz

Professzionális szolgáltató szervezetek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A professzionális szolgáltató szervezetek a szolgáltató szektorba tartozó szervezetek. Egyediségüket a harmadlagos szektoron belül az jelenti, hogy a professzionális szolgáltató szervezetek olyan speciális szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek, amelyekhez magas szintű képzettség és esetenként központilag szabályozott engedély (például építőmérnök, könyvvizsgáló) szükséges.

Definíció

[szerkesztés]

A professzionális szolgáltató szervezeteknek általánosságban elfogadott, egzakt definíciója nem létezik, jellemzőik ismertetésével és felsorolásukkal határozzák meg a szegmenst. A professzionális szolgáltató szervezetek egyedisége miatt negyedik (kvaterner) szektornak is nevezik az ide tartozó szervezeteket.

Jellemzők

[szerkesztés]

A professzionális szolgáltató szervezetek főbb jellemzői:

  • Tudásintenzitás: Ez a jellemző az összes professzionális szolgáltató szervezet esetében teljesül. A tudásintenzitás a munkatársak kapcsán, nem pedig a szolgáltatásban esetleg érintett termék vagy folyamatok szintjén értendő.
  • Formalizált képzés: Az újabb típusú professzionális szolgáltatások esetén a képzés még nem, vagy csak részben formalizált.
  • Alacsony tőkeigény: Bizonyos professzionális szolgáltató szervezetek esetében a tőkeintenzitás magas.

A professzionális szolgáltató szervezetek jól elkülöníthető csoportot alkotnak a gazdasági szereplők között, menedzsmentjük és munkaerő-tervezésük is egyedi. A professzionális szolgáltató szervezetek jellemzői (pl. tudásintenzitás) egyéb szegmensekben is terjednek.

Típusok

[szerkesztés]

A professzionális szolgáltató szervezetek tipizálása (Andrew von Nordenflycht szerint):

  • Klasszikus professzionális szolgáltató szervezetek: Például az ügyvédi irodák, könyvelő- és adótanácsadó cégek. Jellemzőik: tudásintenzitás, formalizált képzés, alacsony tőkeigény.
  • Új típusú professzionális szolgáltató szervezetek: Például vezetési tanácsadók, IT fejlesztő cégek. Jellemzőik: tudásintenzitás, alacsony tőkeigény.
  • Technológiai fejlesztő professzionális szolgáltató szervezetek: Például K+F+I intézetek, biotechnológiai cégek. Jellemzőik: tudásintenzitás, magas tőkeigény.
  • Professzionális campus: Például kórházak. Jellemzőik: tudásintenzitás, formalizált képzés, magas tőkeigény.

Felsorolásuk

[szerkesztés]

A professzionális szolgáltató szervezetek körébe tartozó főbb szervezettípusok:

  • Könyvelő, könyvvizsgáló, adótanácsadó irodák
  • Marketing kommunikációs ügynökségek
  • Mérnöki-, építész és tervezőirodák
  • Tanácsadó cégek
  • IT fejlesztőcégek
  • Ideiglenes projektcégek, projektszervezetek
  • K+F+I szervezetek
  • Jogi, ügyvédi, közjegyző irodák

Professzionális szolgáltató szervezetek menedzsmentje

[szerkesztés]

A professzionális szolgáltató szervezetek munkatársainak kiválasztása, felvétele és megtartása az elvárt magas szintű, esetleg specializált tudás miatt nem egyszerű feladat. A munkatársak alkupozíciója a könnyen transzferálható tudás miatt erős. A napi munka során nagyfokú önállóságot gyakorló munkatársak irányítása is kihívást jelenthet, az egyéb típusú szervezeteknél alkalmazott hagyományos ösztönzési és fegyelmezési eszközök nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatók. A tudásintenzív feladatvégzés miatt a munkatársak által végrehajtott szolgáltatások minősége sok esetben az ügyfelek és a menedzsment számára is nehezen megítélhető, ami az értékelés és az erőforrás-tervezés terén is kihívást jelent. A professzionális szolgáltató szervezetek legtöbbjénél jellemző alacsony tőkeigény tovább erősíti a munkatársak alkupozícióját, könnyű a versenytárshoz átszerződni, vagy új céget alapítani. A projektalapú, tudásintenzív, kreatív, összetett és változó ügyféligényeken alapuló szolgáltatások munkaerő-tervezése különösen bonyolult.

Munkavégzés jellege

[szerkesztés]

A professzionális szolgáltató cégek egy része projektalapon működik (pl. tanácsadó cégek), míg egy másik hagyományos munka jellegű tevékenységeket végez (pl. könyvelőirodák). Ez a fajta megosztottság akár szervezeten belül is előfordulhat, például egy alapvetően projektalapon működő IT fejlesztő cég munka jellegű üzemeltetési tevékenységet is folytat.

Árazási modellek

[szerkesztés]

Az árazás tekintetében a professzionális szolgáltató cégeknél akár szolgáltatástípusonként is eltérő megoldások lehetségesek:

  • rögzített (pl.: havi fix könyvelési díj),
  • ráfordítás alapú - Time and Material (pl.: könyvelésre fordított idő- és költségek kiszámlázása),
  • teljesítmény alapú (pl.: tételszám alapú könyvelési díj),
  • vegyes, alap- és változó díj (havi fix könyvelési díj és tételszám alapú könyvelési díj együttesen),
  • sikerdíjas (sikeres adóellenőrzés fix díja),
  • jutalék alapú (például tanácsadás alapján megtakarított adó összegének x százaléka),
  • önkéntes (például hálapénz).

Források

[szerkesztés]