Premontrei Szent Norbert Gimnázium

Premontrei Szent Norbert Gimnázium (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium és Kollégium)
Alapítva	1923
Névadó	Szent Norbert (ember)
Hely	Magyarország, Gödöllő
Típus	gimnázium katolikus iskola
Igazgató	Takácsné Elek Borbála
OM-azonosító	038127
Elérhetőség
Cím	2100 Gödöllő, Takács Menyhért út 2.
Elhelyezkedése
Premontrei Szent Norbert Gimnázium Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 35′ 32″, k. h. 19° 21′ 47″47.592217, 19.362971
A Premontrei Szent Norbert Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei Szent Norbert Gimnázium témájú médiaállományokat.

A Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium és Kollégium egy, a premontrei rend által alapított gimnázium Gödöllőn.

A kezdet

A Trianon után megszüntetett kassai, rozsnyói és nagyváradi rendi gimnázium szerzetes tanárait az anyaországba telepítették. Dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátusnak sikerült Gödöllőn egy premontrei oktatási intézetet létrehoznia. 1923-ban az akkor kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno közreműködésével megkapták a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek, hogy nagy múltú oktatási tevékenységüket folytassák. Még ebben az évben megtörtént az iskola ünnepélyes alapkőletétele.

A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának az első tanévben 2-2 első és második osztály indult. A 180 diákot hat szerzetes és két világi tanár tanította. A bentlakó vidéki tanulóknak helyet adó 200 személyes konviktus, a Szent Norbert Nevelőintézet 1925 szeptemberében nyílik.

Az épületegyüttes harmadik részlege, a rendház az 1927-28. tanévben készült el. Homlokzata előtt kap helyet 1931-ben Róna József alkotása, Kálmán herceg lovas szobra. A muhi ütközet tragikus sorsú hőse, IV. Béla öccse, aki a premontreiek hazai munkálkodásának bőkezű segítője volt.

1938-ban nagy érdeklődés kíséretében kezdődött a tantárgyak egy részét francia nyelven oktatva, francia tanárok által irányított társalgással a gimnázium francia tagozatának működése. A következő tanévtől A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma lett az iskola neve. 1939-től 1943-ig a magyar tagozat igazgatója Kumorovitz L. Bernát volt.

1944 őszén is csak a hivatalos kezdési időpont után indult meg a tanítás, és a hadműveletek közeledése miatt csupán október 29-ig tartott. Állandó fenyegetést jelentettek ekkor már a bombatámadások, melyek következtében kétszer találat is érte az épületet. A szovjet csapatok decemberi bevonulását követően a szerzetesrend tagjait Máriabesnyőn, a Salvator-nővérek kolostorában helyezték el.

Ma az épületben a MATE működik.

A második elindulás

Amikor a közbiztonság 1945 tavaszán lehetővé tette, szükségmegoldásokkal ugyan, de folytatódott az erősen sűrített tanévi munka.

Javuló körülmények között indult az 1945/46-os év. A szovjet katonai vezetés átadta eredeti tulajdonosának a rendházat, ahol az oktatási célokra átalakított helyiségekben folytatódhatott a tanítás. A tanulók bentlakására továbbra sem volt lehetőség. A francia tagozat és a konviktorok csak az 1946/47-es tanév kezdetekor jöhettek vissza Gödöllőre. Ekkorra ugyanis a visszakapott egész épületegyüttes - jórészt a tanulók közreműködésével - olyan használható állapotba került, hogy az oktatás körülményei közelítettek a háború előtti viszonyokhoz.

A következő iskolaévben megalakult diákönkormányzat, a tanulók könyvtárfejlesztő gyűjtőakciói, a nagyszabású farsangi bál, az 1848-as szabadságharc centenáriuma, de a mindennapi tanulás megszokott rendje is a normális iskolai életet példázta - a tanév befejezése azonban a premontrei gimnázium tevékenységének végét is jelentette egyben. 1948 júniusának közepén, a 24. tanév érettségi vizsgái alatt - a többi egyházi iskolával együtt - a gödöllői gimnáziumot is államosították. Amikor pedig nem sokkal ezután a szerzetesrendeket is feloszlatták, és az egész intézményt a felsőfokú agrárképzés céljára vették igénybe, a premontrei gimnázium harmadszori indítását csak kivételes hit birtokában remélhette bárki is.

Jelen és jövő

Több mint 40 év múlva azonban, 1989-ben a szerzetesrendek újból engedélyezett működését követően Fényi Ottó, egykori premontrei tanár elnökletével megalakult a Gödöllői Öregdiákok Egyesülete. Ennek fiatalosan lelkes vezetősége az itthoni és külföldi öregdiákok kívánságára szorgalmazni kezdte az egyházi gimnázium újraszervezését.

Sem a Trianon utáni első induláskor, sem a háború végi hiányos feltételek közben nem állt olyan nehéz helyzet előtt a Rend, mint ekkor. Épület és tantestület nélkül nincs iskola. A hajdani gimnázium visszaszerzésének nem volt valós esélye, a régi tanári karból már csak néhányan maradtak. Egyedül az 1948-ban szomorú körülmények között érettségiző diákok osztályfőnöke, Fényi Ottó, immár gödöllői kormányzó perjel érzett közülük erőt a feladat vállalására. Sikerült az államosított régi intézmény közvetlen szomszédságában kárpótlásként két olyan kisebb épületet a környező erdőrésszel együtt megszereznie, amelyben - egyelőre két tanévre elegendő helyiségekben - néhány, főleg premontrei elkötelezettségű világi tanár irányításával két párhuzamos első osztály 1992 őszén elkezdhette a nyolcosztályos, reálirányultságú gimnáziumi tanulmányait.

Az 1993/94-es tanév 4 osztályának elhelyezésére még alkalmas volt az iskolaépület, de a következő évekre már bővíteni kellett. Ezért év közben elkezdődött az épület bővítése. Az oktatási helyiségek tekintetében kedvezőek voltak a körülmények 1995/96-ban is, de a változatlanul töretlen érdeklődés a fiatal gimnázium iránt nagyobb iskolaépületet igényelt. Ezért 1995 tavaszán megindult az építkezés, de pénzügyi nehézségek miatt a folyamat lelassult.

Az iskola igazgatói székét 1997 augusztusától Fényi Ottótól Bárdy Péter vette át, aki már több éve tanított s tanít ma is kémiát az iskolában.

Jelenleg majd 500 diák tanul a gimnáziumban. A hangsúly most is a reáltantárgyakon van, de igen nagy óraszámban tanulják a diákok az idegen nyelveket is. Az iskola felmenő rendszerben működik, az első érettségi 2000-ben volt.

Források

Az iskola története