Polgári per
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A polgári per a polgári eljárásnak – a peren kívüli eljárás mellett – az egyik legjelentősebb típusa. A felek számára az érdekérvényesítésnek a jogrend által engedélyezett eszköze. A polgári per a polgári jogviták bíróság által, elsősorban tárgyaláson, kontradiktórius eljárásban történő, közvetlen és nyilvános módja.[1]
Alanyai[szerkesztés]
Alanyai a főszereplők: a bíróság és az ellentétesen érdekelt felek, azaz a polgári pert kezdeményező felperes és ellenfele, az alperes.
Tárgya[szerkesztés]
A polgári per tárgya a polgári ügy, illetve minden olyan magatartás, amelyre a fő- és mellékszereplők jogosultak, illetve kötelesek. A büntetőeljárás akkor sem „polgári per”, ha adott esetben polgári jogi igényt lehet a keretében érvényesíteni.
Szakaszai[szerkesztés]
A polgári per tipikus (ám nem minden egyes esetben érvényesülő) szakaszai a következők:[2]
- a keresetlevél megvizsgálása
- a tárgyalás előkészítése
- a tárgyalás
- a határozathozatal
- a perorvoslati eljárás
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Jogi lexikon. Budapest, 1999. 498. old.
- Bíró Endre: Jogi szótár. 390. old.
További információk[szerkesztés]
- Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. VI. kötet. Pergátló kifogás-Zsupán - Magyar Jogi Lexikon 6. kötet, 71 - 75. old.
- Európai igazságügyi portál