Ugrás a tartalomhoz

Polaris Csillagvizsgáló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polaris Csillagvizsgáló
A terasz
A terasz
TelepülésBudapest,
magyar Magyarország
Cím1037 Budapest, Laborc utca 2/c.
Építési adatok
Megnyitás1979.
Hasznosítása
Felhasználási területobszervatórium
TulajdonosMagyar Csillagászati Egyesület
Elhelyezkedése
Polaris Csillagvizsgáló (Budapest III. kerülete)
Polaris Csillagvizsgáló
Polaris Csillagvizsgáló
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 01′ 31″47.553022°N 19.025363°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 01′ 31″47.553022°N 19.025363°E
Polaris Csillagvizsgáló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Polaris Csillagvizsgáló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Polaris Csillagvizsgáló a magyar amatőrcsillagászati mozgalom központja, a Magyar Csillagászati Egyesület székhelye.

Története

[szerkesztés]
Az épületen felavatott emléktábla Kulin György emlékére

Az épület 1979-ben nyitotta meg kapuit Gellért András és Habina József jóvoltából. Már ekkor a Sarkcsillag nevét viselte. Az intézményt 2001 januárjától kezeli Magyar Csillagászati Egyesület, hazánk legnagyobb csillagászati szervezete. Az MCSE-t Dr. Kulin György alapította 1946-ban, akinek élete, munkássága, szellemisége a mai napig is meghatározó a csillagászati ismeretterjesztéssel és megfigyelőmunkával foglalkozók körében.

Műszerpark

[szerkesztés]

A kupolában helyet kapó lencsés távcső a hazai amatőrcsillagászok összefogásának köszönhetően jött létre. Kiválóan alkalmas a Hold, a bolygók, a kettőscsillagok, valamint a Nap észlelésére, a 2003-as nagy Mars-közelség alkalmával pedig több ezren láthatták vele a vörös bolygót.

Dobson-távcsövek

[szerkesztés]

20 cm-es Dobson

[szerkesztés]

A SkyWatcher 200/1000-es Dobson a legrégebbi ilyen távcsöve a Polarisnak, 2001 elejétől használják.

25 cm-es Dobson

[szerkesztés]

A GSO 250/1250-es Dobson 2003 óta a távcsőpark tagja. Ez a távcső már a budapesti fényszennyezett éjszakában is képes fényesebb mélyégobjektumokat megmutatni.

A Schmidt-Cassegrain távcső

[szerkesztés]

A csillagvizsgáló legnagyobb, 28 cm-es távcsöve 2006 óta van használatban. 2008-ban indultak be a műszerrel a rendszeres kisbolygó- és üstökösmegfigyelések.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó lapok

[szerkesztés]