Piezolumineszcencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Piezolumineszcencia a lumineszcencia egyik fajtája, amely akkor figyelhető meg, amikor egyes anyagok nem roncsoló nyomás hatására fényt bocsátanak ki.[1] A piezolumineszcencia jelensége elektronok, lyukak és ionizáló magok rekombinációs folyamata során jöhet létre.

Megfigyelések[szerkesztés]

Piezolumineszcens jelenséget figyeltek meg egy ferroelektromos polimernél (polivinil fluorid) és előzőleg egy ionizáló besugárzást kapott kvarc esetében. A fényt CCD kamerával észlelték és fotoelektron-sokszorozóval rögzítették.[2]

Megvizsgálták gamma besugárzás után a tiszta KBr (káliumbromid) és KCl (kálium klorid) egykristályok fénykibocsátó viselkedését. Izotermikus kék fényeltolódást észleltek a nyomás növelésével. Összehasonlításképpen hasonló kristályoknál állandó nyomás esetén vizsgálták a spektrumot. A hőmérséklet növelésével vörös eltolódás tapasztalható. Az eredményeket a kristályrács és az sávszerkezet változásával magyarázzák.[3]

Kísérlet[szerkesztés]

Az American Institute of Physics munkatársai a piezolumineszcens jelenségre építve egy nyomásra érzékeny mesterséges bőrt hoztak létre. Egy vékony piezoelektromos film reprodukálhatóan erős fényt bocsát ki nyomás hatására. A lumineszkáló film nanoméretű ZnS (Cinkszulfid) kristályokat tartalmaz, 1,5%-os mangán szennyezéssel, mely az emittáló központot képezi. A filmre ható erővel arányos fénykibocsátás történik reprodukálható módon.[4]

Mérés[szerkesztés]

Az Opole University-n (Lengyelország) spektroszkópiai módszerrel analizálták a piezolumineszcens jelenségét egy rubin kristályon, mely egy erős ionizáló besugárzást kapott.[5]

Irodalom[szerkesztés]

  • N.A. Atari: Piezoluminescence phenomenon. (hely nélkül): Physics Letters A. 1982. 93–96. o.  
  • Piezoluminescence phenomenon. (hely nélkül): Journal of Luminescence. 1997. 295–299. o.  

Jegyzetek[szerkesztés]