Pierre-Narcisse Guérin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre-Narcisse Guérin
Jodocus Sebastiaen van den Abeele - Portrait du peintre Guérin (cropped).jpg
Született
Párizs[2]
Elhunyt 1833. július 16. (59 évesen)[3][4]
Róma[5]
Állampolgársága francia
Foglalkozása festő
Iskolái École nationale supérieure des Beaux-Arts
Kitüntetései Római-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre-Narcisse Guérin témájú médiaállományokat.

Báró Pierre-Narcisse Guérin (Párizs, 1774. május 13.Róma, 1833. július 16.) francia festő.

Élete[szerkesztés]

Jean-Baptiste Regnault tanítványa, a legridegebb klasszicizmus híve volt, majdnem kizárólag klasszikus tárgyú képeket festett. Áldozat Aesculap szobra előtt (Gessner egy idillje nyomán, Párizs, Louvre) című festményével vált ismeretté. Majd ezt követték: Uticai Cato halála (1797); Marcus Sextus hazatérése (1799); Hippolit és Phaedra (1802); Napóleon megbocsát a kairói fölkelőknek, amelyben furcsa ellentétben áll a modern történeti tárgy a legszigorúbb klasszikus formákkal; Andromache és Pyrrhos (1810); Aeneas elbeszéli kalandjait Didónak (1813); Klymnaestra Agamemnon meggyilkolására készül (1817). 1822-ben a római francia akadémia igazgatója lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Artcyclopedia