Pierre-Antoine Lebrun
| Pierre-Antoine Lebrun | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1785. november 29. Párizs |
| Elhunyt | 1873. május 27. (87 évesen) Párizs |
| Sírhely | Provins |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Kitüntetései | a francia Becsületrend főtisztje (1868) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre-Antoine Lebrun témájú médiaállományokat. | |
Pierre-Antoine Lebrun [ejtsd: löbrön] (Párizs, 1785. november 29. – Párizs, 1873. május 27.) francia költő.
Élete[szerkesztés]
Az austerlitzi csata után a hadseregről írt ódájáért Napóleon 1200 frank évi járadékot adott neki, melyet Napóleon halálára írt ódája miatt (1822) ismét elvesztett. Ezenkívül még néhány hazafias ódát és tragédiát írt klasszikus szellemben; majd Marie Stuart (1820) című tragédiáját hozta színre, melyben a fejlődő romantikus iránynak hódolt, illetőleg ennek hatása alatt dolgozta át Schiller hasonló című tragédiáját. Az ifjabb nemzedék elismerését Voyage en Grece költeményével (1828) vívta ki, melynek megjelenésekor a Francia Akadémia is tagjává választotta. Lebrun a főrend tagjaiként a konzervatív felsőházban ülésezett a júliusi monarchia idején (1829), III. Napóleon uralkodása alatt (1853) szenátor volt, s Victor Hugo az ő befolyásának köszönhette, hogy 1841-ben bekerült az akadémiába. Lebrun összes művei (Oeuvres) Párizsban jelentek meg (1844–1863) öt kötetben.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk[szerkesztés]
- Tóth András: Sevilla csillaga és Andaluzia Cidje; Wodianer Ny., Bp., 1905
