Pető Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pető Gáspár (? – 1561. után) magyar nemes, katona, végvári vitéz. Eger 1552-es ostromakor főhadnagy.

Élete[szerkesztés]

Egy nemesi család sarjaként született valószínűleg már a 16. században. Apja a Gersei Pető (Petheő) nemesi család sarja volt, akik még II. Ulászló magyar királytól kapták nemesi oklevelüket. Apja II.Ulászló gyerekeinek -Lajos és Anna hercegnő- nevelője volt.

Mint főhadnagy 1552-ben Zoltay Istvánnal és Bornemissza Gergellyel együtt Egerbe küldték. Pető 40 huszárjával meg is érkezett két társával egyetemben. Részt vett a Szeptember 9-én végrehajtott rajtaütésben, mikor a védők kilencven gyalogosa rajta ütött a Maklárnál állomásozó törökökre. Pető a külső várbeli Ó-kapu bástya védelmét irányította. A Szent Mihály-napi ostrom során súlyosan megsebesül és kénytelen átadni a parancsnokságot egy másik tisztnek.

Miután a magyarok győzelmével záruló ostrom vége tért, Pető az egyik huszárszázad kapitányaként a várban maradt. Az ostrom után birtokadományban részesült. Később Zoltay Istvánnal együtt Nagyváradra helyezték.

Halála dátumát a születési dátumához hasonlóan nem tudjuk. Csiffáry Gergely szerint téves az a feltételezés hogy még az 1550-es években hunyt volna el, mivel még 1561. idején élt. 1589 augusztusában feleségül vette Dobó István egri hős lányát, Dobó Krisztinát (1560 – 1590)[1], akinek Balassi Bálinttal kötött korábbi házasságát a rokoni kapcsolat miatt az egyházi bíróság 1587-ben érvénytelenítette.[1]

Emléke[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Családja. (Hozzáférés: 2023. május 2.)

Források[szerkesztés]