Perújítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A perújítás a jogerős bírósági ítélet megtámadására használható rendkívüli perorvoslat mind a polgári eljárásjogban, mind a büntetőeljárásban. A perújítási eljárás a bírósághoz benyújtott perújrafelvételi kérelemmel (perújítási kérelemmel) indul meg.

A polgári eljárásjogban[szerkesztés]

A perújítás a polgári eljárásjogban perorvoslati lehetőség a jogerős ítélet ellen azon az alapon, hogy

  • 1. olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy más határozatra hivatkozik a fél, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, pedig ilyen elbírálás esetén a perújító félre kedvezőbb ítélet született volna;
  • 2. a bíró, a másik fél vagy más, perben közreműködő személy által elkövetett bűncselekmény miatt lett a perújító fél pervesztes;
  • 3. a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.[1]

A büntető eljárásjogban[szerkesztés]

A perújítás egy jogorvoslati lehetőség abban az esetben, ha a bíróság jogerős ítéletével elbírált bűncselekménnyel kapcsolatosan olyan új bizonyíték kerül elő, amely a terhelt felmentését, illetve bűnösségének megállapítását, esetleg lényegesen enyhébb - más esetben lényegesen súlyosabb büntetését valószínűsíti. Perújításnak van helye abban az esetben is, amikor a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több ítéletet hoztak, vagy ha az alapügyben hamis illetve hamisított bizonyítékot használtak fel, illetve akkor is, ha az ítéletet a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták meg. A perújítási eljárást indítvánnyal az ügyész, kérelemmel a terhelt, a védő és az elhunyt terhelt hozzátartozója kezdeményezhet az első fokon eljárt bíróságnál.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Juhászné Zvolenszki Anikó: Polgári eljárásjogi ismeretek, Iurisperitus Bt, Szeged, 2013, ISBN 978-615-5411-05-2
  • Bíró Endre: Jogi szótár. 391 - 392. old.
  • Bednay Dezső: Gazdasági és üzleti jog. LSI Oktatóközpont, 2001. 141. old.
  • tankonyvtar.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[2][szerkesztés]

  • Anka Tibor: A megújult hagyatéki eljárás. Budapest, 2011.
  • Bacsó Ferenc: A perújítás. In: Polgári eljárásjog II. 1959. 535-559. o.
  • Bajory Pál: Perújítás. In: Kommentár 1994. C/39-48. o.
  • Boros József: Vitás kérdések a perújítás köréből a polgári eljárásban. MJ, 1956/4:116-118. o.
  • Dózsa Ákos: Bizonyítás a perújítás megengedhetősége kérdésében. MJ, 1969/5:301-302. o.
  • Kőrös András: Perújítás. In Kommentár (Petrik) 2010. C/38-C/49. o.
  • Magyary GézaNizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. 3. kiad. Budapest, 1939. 593608. o.
  • Nagy Andrea: Perújítás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog. Általános rész. Budapest, 2005. 362-375. o.
  • Németh János: A perújítási határidő. MJ, 1960/5:178-180. o.
  • Németh János: A perújítás kialakulása és fejlődése a magyar polgári perjogban 1526-ig. Acta Budapest, Tom. VIII. 1966. 155-167. o.
  • Németh János: A perújítás intézményének fejlődése a magyar polgári perjogban 1526-tól a XIX. század derekáig. Acta Budapest, Tom. X. 1968. 177-201. o.
  • Németh János: A perújítási jogosultság néhány problémája a polgári perben. Acta Budapest, Tom. XI. 1969. 105-125. o.

Jegyzetek[szerkesztés]