Penré
Penré ókori egyiptomi hivatalnok, Kús alkirálya volt a XVIII. dinasztia idején, Hatsepszut uralkodása alatt. Nevének írása az egyes műemlékeken eltér (Penré, Paré, Pairé).
Penré ismeretlen volt, amíg 2011-ben a Bács Tamás vezette expedíció rá nem bukkant thébai sírjára. Kanópuszedényein „az első királyfi” (=alkirály) és „a déli idegen földek felügyelője” címeket viseli.[1] Emellett számos szobortöredékről is ismert.
Apja, Szeheru szintén viselte „a király fia” címet. Penré 5-8 éven át töltötte be pozícióját,[2] valamikor Hatsepszut 2. és 18. uralkodási éve között, mert a 2. évben még Szenit, a 18. évben Inebnit (más néven Amenemnehut) említenek Kús alkirályaként. Egy műemlékét sem datálták, de egyik szobrát, amely Núbiából került elő, még III. Thotmesz egyeduralma előtt állíthatták fel.[3]
A sír 12 méteres akna mélyén fekvő kamra. A vályogból épült sírkápolnából kevés maradt meg. A sírkamrában három felnőtt és két gyermek maradványait találták. Az eredeti temetkezés az ébenfa- és elefántcsonttöredékek alapján igen gazdag temetkezés lehetett, ami mutatja Penré magas társadalmi pozícióját.[4] A temetkezési kellékeken a Szennofer, Sziamon és Penré nevek állnak, a kanópuszedényeken még olvasható Penré neve és címei.[5]
Források
[szerkesztés]- ↑ Bács Tamás: A name with three (?) orthographies: The case of the ‘king’s son, overseer of southern foreign lands, Penre’, in Sudan and Nubia 13 (2009), pp. 33-34
- ↑ ELTE-s egyiptológus találta meg a núbiai alkirály sírját ELTE
- ↑ JJ Shirley: The Power of the Elite: The Officials of Hatshepsut's Regency and Coregency, in: J. Galán, B. M. Bryan, P. F. Dorman (eds.): Creativity and Innovation in the Reign of Hatshepsut, Studies in Ancient Oriental Civilization 69, Chicago 2014, ISBN 978-1-61491-024-4, 188
- ↑ Núbiai alkirály végső nyughelyét tárják fel magyar egyiptológusok. Múlt-kor, 2011. május 20.
- ↑ Bács, op.cit., pp. 30-37