Padlásdarázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Padlásdarázs
Dolgozó
Dolgozó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Redősszárnyú darazsak (Vespidae)
Alcsalád: Polistinae
Nemzetség: Polistini
Lepeletier, 1836
Nem: Polistes
Latreille, 1802
Faj: P. nimpha
Tudományos név
Polistes nimpha
(Christ, 1791)
Szinonimák
  • Vespa nimpha (Christ, 1791)
  • Vespa diadema (Latreille, 1802)
  • Polistes opinabilis (Kohl, 1898)
  • Polistes moltonii (Guiglia, 1944)
  • Polistes nimpha irakensis (Gusenleitner, 1962)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Padlásdarázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Padlásdarázs témájú kategóriát.

A padlásdarázs (Polistes nimpha) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A padlásdarázs Európa mérsékelt övi részein található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

A padlásdarázs utolsó potrohszelvény alsó oldala (a haslemez) fekete. A rovar csápostora felül fekete vagy pirosas.

Életmódja[szerkesztés]

A padlásdarázs ragadozó életmódot folytat, kis rovarokra és pókokra vadászik. Az elpusztított zsákmányt szétrágva tömör golyóvá dolgozzák össze. Ezeket szállítják a fészekhez, velük táplálják a királynőt és a lárvákat. A virágokat is gyakran felkeresik, ahol nektárt szívnak. Ősszel a túlérett gyümölcsökön lakmároznak.

Szaporodása[szerkesztés]

A padlásdarázs fészkei világos színűek, és többnyire világos helyen: közvetlenül a talaj fölött, növények szárán, kerítésoszlopon, házak falán, igen gyakran azonban padlásokon készül. Röviddel peterakás után a legerősebb nőstény fogyasztani kezdi a többiek petéit mindaddig, míg végül ezek a nőstények már csak mint dolgozók tevékenykednek. Ha a legerősebb nőstény elpusztul, egy másik lép a helyébe. A padlásdarázs szabályozni tudja a hőmérsékletet a fészek belsejében: nagy melegben vizet hoznak, azt a lépre permetezik és legyezgetik, hogy elpárologjon. Az így bekövetkező hőmérséklet-csökkenés a fészek belsejére is kihat. Hidegben az állatok úgy gondoskodnak magasabb hőmérsékletről, hogy fokozzák szervezetük égési folyamatait.

Rokon fajok[szerkesztés]

A padlásdarázs közeli rokona a sárgafoltos papírdarázs (Polistes gallicus).

Források[szerkesztés]