Pókselyem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A pókselyem egy vékony, erős fehérje, amit a pókok választanak ki az utótestük végében lévő szövőmirigyekben. Sok fajuk ebből szövi a zsákmány megfogására szolgáló hálót, más fajok háló nélkül vadásznak. A selymet használják közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat becsomagolására is.

Kialakulása[szerkesztés]

A pókok ősei a selymet szaporodásukhoz kezdték el használni. A hímeknek az ejakulátumot az utótest alsó oldalán lévő elsődleges nemi szervekből a tapogatók végén lévő másodlagos szaporító szervekhez kellett juttatniuk. A nőstények a selymet a petecsomók védelmére kezdték használni. Később jött a menedékhelyek kialakítása, a vadászat, feromonhordozóként az azonos fajú egyedek kommunikációja, a biztonsági szál és a szállítóeszköz funkció (a szél hátán utazáshoz).

Tulajdonságai[szerkesztés]

Pókselyem szálakat csak a pókok állítanak elő, és nagyon valószínű, hogy ez a képességük tette őket ennyire fajgazdag, gyakorlatilag minden szárazföldi élőhelyen előforduló csoporttá. Egyes selyemszálaik szakítószilárdsága megközelíti az acélszálakét, miközben rugalmasabbak azoknál. A pókfonal minden más anyagnál több energiát képes elnyelni, mielőtt elszakadna; ennek oka különleges szerkezetében keresendő.

A pókselyem szálai rendkívül vékonyak (átmérőjük legfeljebb 2 µm). Ez nemcsak anyagtakarékos, de láthatóságukat is csökkenti.

Összetétele[szerkesztés]

A pókselyem spidroinnak nevezett fehérjék hosszú molekuláiból áll. Ezen egyik csoportja sok alanint (ez egy aminosav) tartalmaz; ezek anyaga szilárd szerves kristályokba rendeződik. A kristályos szerkezet növeli a szilárdságot, gátolja a molekulák szétszakadását. A kristályokat össze kötő amorf szakaszokban viszont sok a prolin (ez egy másik aminosav). Ez a szakaszok könnyen nyújthatóak, ezek teszik rugalmassá a szálakat.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]